- Miért volt szükség a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal létrehozására? - Az innováció a gazdasági és társadalmi fejlődés motorja. Ezért minden fejlődni akaró országnak van innovációpolitikája, és van olyan intézménye, ami a kutatást, fejlesztést és innovációt állami szinten kezeli, az állam ilyen irányú feladatait végrehajtja. A hivatal valamikori elődje az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság volt. A rendszerváltás utáni időkben sok változáson ment keresztül ez a terület. Az ezredfordulótól egyre inkább az vált fontossá, miként lehetne segíteni a magyar vállalkozásokat, hogy versenyképesek legyenek, hogy minél több tudást építsenek be termékeikbe. A megfelelő tudás megszerzéséhez oktatásra, támogató, kiegészítő, segítő ismeretekre és közvetítő rendszerre van szükség. - Az innovációt hogyan tudja segíteni az állam? Melyek a fő feladatai ezen a téren? - Az államnak két fő feladata van. Először is olyan innovációs politikát kialakítani, mely az innovációs folyamatokat segíti. Ehhez a szükséges jogszabályokat, törvényeket meg kell alkotni. Ezen a területen fontos előrelépések történtek, hiszen két törvény is született 2003 óta. Az egyik az innovációs alapról szóló, mely a finanszírozást segíti, a vállalkozásokat kutatásra, fejlesztésre ösztönzi, a másik az innovációs törvény. - Miért tartják különösen fontosnak ez utóbbi jogszabályt? - A törvény a korábbi szabályozásokhoz képest egy jóval biztonságosabb, sokkal kiszámíthatóbb "terepet" hozott létre a kutatás-fejlesztésnek, a tudomány hasznosulásának, hasznosíthatóságának. Harmonizálja a felsőoktatási törvényt, a szellemi tulajdon hasznosíthatóságával kapcsolatos fontos lépéseket tesz, szabályozza a kutatás-fejlesztés és innováció nemzeti intézményrendszerét. - Mire akarja ösztönözni az állam a vállalkozásokat? - Az állam segít kialakítani azt a rendszert, amiben a vállalkozások sikeresebbek lehetnek. Tudást kell pumpálni a vállalkozásokba: például menedzsmentismereteket, vagy azt, hogy mit kell csinálniuk, ha van egy új terméket vagy szolgáltatást célzó ötletük stb. A tudástranszfert ma még csak állami támogatással lehet megvalósítani. - Többféleképpen. Az Innovációs Alap pályázatai a Nemzeti Innovációs Stratégiának megfelelően elsősorban a nemzetközi piacon is versenyképes termékek kutatás-fejlesztését és innovációját támogatják, úgy, hogy a fejlesztések piacközeli szakaszában az Innovációs Alap tőkevonzó (külső tőkét bevonó) hatása érvényesüljön. A támogatás másik útja a K+F és innováció környezeti feltételeinek, a nemzeti innovációs rendszer kiegyensúlyozott fejlődésének javítását szolgálja. - Hogyan lehet országosan összefogni az innovációs folyamatokat? - Kialakítottuk a Nemzeti Innovációs Rendszert és a Regionális Innovációs Ügynökségek Hálózatát, hogy szövetkezni tudjanak azok az intézmények, melyek egy-egy régióban a régió innovációs stratégiájának megfelelően alakítják az adott térségben zajló folyamatokat. Fontos, hogy az országban mindenhol szakmai támogatást kapjanak az innovációval foglalkozó intézmények. - A Közép-dunántúli Régió innovációs kapacitása átlagon felüli. Ez minek köszönhető? - Igen, kapacitása valóban a magyar átlag felett van. A Közép-dunántúli Régió eléggé sajátos a magyar régiók között, itt egy innovációs dipólus alakult ki Székesfehérvár és Veszprém központtal. A rendszerváltás után a multinacionális cégek először Nyugat-Magyarországon, az M1 sztráda közelében jelentek meg, ennek is köszönheti Székesfehérvár az erős centrumszerepét. - Mit tett még Székesfehérvár azért, hogy ezen a területen sikeres legyen? - Fejlett vállalkozásfejlesztési intézményrendszerük van, és ezt az utóbbi időben azzal is bővítették, hogy a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány olyan innovációs centrumot hozott létre, amely mindenben megfelel az európai követelményeknek. A Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség is ebben a központban működik, és nagyon reméljük, hogy szép eredményeket tudnak majd felmutatni a jövőben.