új hír érkezett
  • Kiderült, miért nem tévedtek el a viking hajósok

    Domokos László, 2017. szeptember 15. péntek, 10:33

    A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni. A Proceedings of the Royal Society A című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás során Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának vezetője, a tanulmány szenior szerzője és kollégái tesztelték e hipotetikus módszert.

    A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap állása szerint tájékozódtak. Ha felhők borították az eget, a Nap helyét úgynevezett napkövekkel állapították meg, majd az északi irányt határozták meg. Thorkild Ramskou dán régész 1967-ben feltételezte, hogy a napkövek polárszűrőként működő kristályok - valószínűleg kalcit, turmalin vagy kordierit - lehettek és az égboltfény polarizációjának analizálására szolgáltak, amiből kikövetkeztethető a felhők által takart Nap helye.

    Horváth és munkatársai kutatásukban mindhárom napkőkristállyal kipróbálták, milyen pontos lehetett ez a négylépéses navigációs módszer az útirány meghatározásakor a tengeren. Ehhez 1080-féle különböző időjárási helyzetben mért égboltpolarizációs mintázatokat használtak föl. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kalcit napkő pontosabb navigációt biztosított, mint a másik két kristály. Amikor az eget nem borították teljesen a felhők és a Nap 35-40 fokos szögben volt a horizont felett, a napkövek akkor voltak a legmegbízhatóbbak.

    Ha pályájának legmagasabb pontján, a delelőn járt a Nap, vagy ha napkeltekor vagy napnyugtakor sűrűbb volt a felhőzet, akkor gyakorlatilag nem működött e navigációs módszer. Ez az első alkalom, hogy a meteorológiai viszonyok és a napkőkristályok függvényében kiderült, milyen pontos a feltételezett égboltpolarizációs viking navigáció napéjegyenlőség és napforduló idején"- írták a magyar kutatók a tudományos lapban.

    Az ELTE Környezetoptika Laboratóriumában Horváth Gábor vezetésével másfél évtizede folyó kutatás következő lépéseként azt fogják kideríteni, hogy a navigációs hibák voltak-e olyan csekélyek, hogy a vikingek még így is nagy valószínűséggel el tudták érni Grönlandot vagy Észak-Amerikát három-négy hét alatt - írta az MTI.

    Shutterstock
  • A különböző közösségi platformokon töltött idő növelheti a depresszió és a magányosság érzését az emberben - derült ki a Facebook, a Snapchat és az Instagram használatát vizsgáló első kísérleti tanulmányból, amelyet a Journal of Social and Clinical Psychology című folyóirat közölt.

    A Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó Melissa G. Hunt és kollégái arra a három közösségi platformra (Facebook, Snapchat és Instagram) összpontosították a tanulmányukat, amelyek a legnépszerűbbek voltak a vizsgálatba bevont 143 egyetemi hallgató körében - írja az Eurekalert tudományos hírportál alapján az MTI.

    Ha az ember a szokásosnál kevesebb időt tölt a közösségi platformokon, az jelentősen csökkenti a depressziót és a magányt. Ez a jótékony hatás különösen azoknál a résztvevőknél volt érzékelhető, akik depressziósabbak voltak a tanulmány kezdetén - mondta a kutató. Az eredmények ugyanakkor nem azt jelentik, hogy a 18-22 éves korosztály tagjainak teljesen ki kell zárniuk a közösségi oldalakat, de ezen applikációk használatának korlátozása hasznos lehet számukra.

    A közösségi médiával foglalkozó irodalmak egy része szerint a különböző platformok böngészése közben a felhasználók összehasonlítást végeznek. Amikor az ember mások életét nézi, különösen az Instagramon, könnyedén arra a következtetésre juthat, hogy mások élete sokkal menőbb vagy jobb mint a sajátja - magyarázza a kutató.

  • Claude Monet Le bassin aux nymphaés (Tavirózsás medence) című képe (képünkön) 31,8 millió dollárért (9 milliárd forintért) kelt el a Christie's impresszionista és modern festészeti aukcióján vasárnap New Yorkban - számolt be róla az artnewspaper.com művészeti portál alapján az MTI.

    Az aukció teljes bevétele 279,2 millió dollár (80 milliárd forint) volt, amely a tavalyi impresszionista és modern árverésen elért bevétel fele, és szakértők szerint a visszaesés egy piaci korrekciót jelez.

    A vasárnapi árverésen a vásárlók 61 kikiáltási tételre licitálhattak, ezek közül 51 kelt el, ami 85 százalékos eladási arányt jelent. Az eladatlan alkotások többsége is jelentős mű volt: Van Gogh 1887-es Coin de jardin avec papillons című képe és Pablo Picasso 1937-ből származó Femme au béret orange et au col de fourrure című festménye sem talált gazdára. Max Carter, a Christie's impresszionista és modern művészeti részlegének igazgatóhelyettese ugyanakkor úgy értékelte: a vásárlók érdeklődése töretlen, úgyhogy rövid időn belül ezek a képek is el fognak kelni.

    Monet 1919-ben festett Le bassin aux nymphaés (Tavirózsás medence) című képét egy ázsiai vásárló szerezte meg 31,8 millió dollárért. A francia impresszionista mester két további műve, a Jeune fille dans le jardin de Giverny (1888) és az Effet de neige a Giverny (1893) szintén az előzetes becslés szerinti áron kelt el. Előbbi 16 millió dollárért (4,6 milliárd forintért), utóbbi pedig 15,5 millió dollárért (4,4 milliárd forintért).

    www.artic.edu
  • Az úgynevezett carspotterek által, a közösségi oldalakra feltöltött fotók alapján készült egy érdekes kimutatás. Az Activity Superstore nevű cég, egy olyan statisztikát készített, amelyben 12 szuperautó-márkát gyűjtögeti fotók alapján - írta a hvg.hu.

    Az adatok alapján 148,1 millió szupersportautó-fotó került fel csak az elmúlt három évben az Instagramra és ebből 6,1 millió fotó készült Londonban. Eszerint a Harrods áruház környéke, a Park Tower Hotel és a Sloane Street Knightsbridge-ben a három olyan hely, ahol a legtöbb ilyen autót fotózzák a világon.

    A képek alapján második Moszkva 5,9 millió fotóval, a harmadik Los Angeles, 4 millióval, míg New York a negyedik 3,7 millióval, Dubai pedig az ötödik 3,65 millióval.

    A márkák rangsorát a Ferrari vezeti 53 millió feltöltéssel, majd a Lamborghini 48,1 millióval és a Porsche következik 43,1 millióval.