új hír érkezett
  • Gyászol a meteorológiai szolgálat

    Szász Péter, 2018. január 3. szerda, 14:14

    Elhunyt Tóth Pál, az Országos Meteorológia Szolgálat egykori munkatársa, a szinoptika egyik legkiválóbb szakembere - adta hírül az OMSZ.

    Tóth Pál Kiskunfélegyházán született 1931. június 18-án. Meteorológus diplomája megszerzése után, 1954-ben a Honvéd Légierő Parancsnokságon vállalt szaktiszti munkát. 1956 végén a megváltozott politikai helyzet miatt leszerelését kérte.

    Az Országos Meteorológiai Intézetben helyezkedett el, a Sugárzási Osztályon, bekapcsolódott a Nemzetközi Geofizikai Év méréseibe. 1957 nyarán a Siófoki Viharjelző Obszervatórium első vezetője volt a viharjelzési idény végéig, a következő évtől az Időjárási Kutató Osztályon, majd az Előrejelző Osztályon dolgozott.

    1963-ban védte meg doktori disszertációját, melynek címe: „A szabadlégköri hőmérsékleti advekció a magassági eloszlás és a termikus szél viszonyainak vizsgálata”.

    1973-ban fél éves franciaországi ösztöndíjas tanulmányúton vett részt. 1974-től 1983 végéig a Központi Előrejelző Intézet (KEI) igazgatóhelyettese, majd 1984-től nyugállományba vonulásáig a KEI tudományos titkári helyét töltötte be.

    Az időjárási térképvetületek, a meteorológiai kódok elismert szakértője. Aktív korában különösen, de nyugdíjasként is elsődlegesnek tekintette a fiatal szakemberek patronálását. Több évig oktatott az egyetemen szinoptikát, szinoptikus gyakorlatokat vezetett.


  • Az ember terjeszthette el a fekete halált Európában a 14. század közepén, nem a patkányok voltak a fő felelősei a földrészt sújtó egykori bubópestis-járványok első hullámának - írja az MTI egy friss kutatás nyomán.

    Forrás: Pexels/freestocks.org

    Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a pestis még számos alkalommal okozta emberek millióinak halálát. Korábban azt feltételezték, hogy a járványt patkányok hozták be a kontinensre, majd róluk a bolhákon keresztül fertőzte meg az embereket. Az Oslói Egyetem és a Ferrarai Egyetem kutatói szerint azonban az első hullám, a fekete halál néven emlegetett járvány, amely 1347 és 1351 között mintegy 25 millió emberrel - a földrész lakosságának több mint egyharmadával - végzett Európában, sokkal inkább "az emberen lévő bolhák és tetvek által került be a területre".

    Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elkészítéséhez a kutatók a járvány terjedésének mintázatát és léptékét vizsgálták.

    "Kilenc európai városnak a járványok okozta halálozásairól vannak adatainak" - mondta Nils Stenseth, az Oslói Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy ezek alapján el tudták készíteni a járvány terjedésének számítógépes modelljét az egyes városokra lebontva. A szakemberek ezután modellezték a járványkitörést a városokban és megnézték, hogy miként mozog a betegség, ha patkányok vagy ha az embereken és a ruháikon lévő bolhák és tetvek terjesztik, valamint ha levegő útján terjed.

    A vizsgált kilenc városból hétnél a humán parazita modell illeszkedett a legjobban a járvány terjedési mintázatához mind a sebesség, mind a betegek számának tekintetében. "A konklúzió egyértelmű: a tetűmodell passzol a legjobban" - mondta Stenseth, szerinte a járvány valószínűleg nem terjedt volna ennyire gyorsan, ha patkányok terjesztették volna.

    A 19. századot követően a pestis eltűnt Európából, a világ más részein azonban a mai napig újra és újra felüti a fejét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2010 és 2015 között 3248 esetet jelentettek világszerte, ezek közül 584 volt halálos kimenetelű.

    Stenseth szerint a tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a jövőbeli járványkitörések megelőzésének leghatékonyabb módja a higiéniai előírások betartása és betegség esetén a lehető legkevesebb emberrel való érintkezés.

  • Jó útra tértek az oroszok

    Komócsin Sándor, 2018. január 16. kedd, 16:59

    Az oroszok alkoholfogyasztása ötödére esett öt év alatt – adta hírül az ország egészségügyi minisztere, Veronika Szkvorcova állítását a Moscow Times. A hivatalos statisztika nem kevésbé hihetetlen adatot közöl: eszerint 2009 és 2016 között harmadával zuhant az oroszok alkoholfogyasztása. A Roszpotrebnadzor fogyasztóvédelmi hivatal azzal magyarázza a korábban elképzelhetetlen változást, hogy minimumárat vezettek be, megtiltották a szeszes italok reklámozását és korlátozták az árusításukat. Valamelyest alátámaszthatja a hírt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lakosság alkoholfogyasztása alapján Franciaország és Németország mögé sorolja Oroszországot.

    Akik mindezt elhiszik, azoknak további jó hírekkel is szolgált az egészségügyi miniszter. Például az elmúlt öt évben 22 százalékkal csökkent a dohányzás a felnőttek körében és harmadával esett a fiataloknál. Eközben 40 százalékkal nőtt azoknak az oroszoknak a száma, akik hobbiból valamilyen sportot űznek. A megfelelő állami intézkedéseknek köszönhetően 5-7 év alatt sikerült részben leszoktatni az embereket rossz szokásaikról – véli a miniszter. Persze az is lehet, hogy olyan magas vagy alacsony szintről indult az összehasonlítás, amelyhez képest bármilyen változás nagynak látszik.

  • Új vita kezdődik Szerbiában arról, hogy mikor legyen a Vajdaság napja, amely a tervek szerint egy új állami ünnep lenne. Igor Miroviæ tartományi kormányfő szerint hamarosan elkezdődhet a konzultáció, az általa javasolt nap pedig november 25-e - írja az RTV.rs.

    Az időpont szimbolikus, mert 1918. november 25-26-án tartották a bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok nagygyűlését. Ez pedig kimondta, hogy csatlakozni szándékoznak a Szerb királysághoz. Erről korábban több vita is az ország politikusai között megemlékezések és közéleti beszédek miatt.