új hír érkezett
  • Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban a teljes érésig

    Dzindzisz Sztefan, 2018. február 9. péntek, 15:45

    Először növesztettek emberi petesejtet laboratóriumban, petefészekszövetben a legkorábbi fázistól egészen a teljes érésig brit és amerikai tudósok. A Molecular Human Reproduction című szaklap pénteki számában közölt tanulmány szerzői azt írták, hogy eredményeik segítségével a jövőben a meddőség új gyógymódjait, valamint regeneratív, vagyis saját őssejtet felhasználó terápiákat fejleszthetnek ki - számol be az MTI.

    Korábbi kísérletekben egerek petesejtjeit növesztették laboratóriumban olyan érettségig, amelyben élő utódot tudtak létrehozni, valamint emberi petesejtet is növesztettek már viszonylag érett állapotig. Az edinburgh-i kutatókórházban és a New York-i Humán Reprodukciós Központban végzett új kutatás az első, amelyben az emberi testen kívül növeltek petesejtet a legkorábbi fázistól a teljes érésig.  "Szélesedhet a rendelkezésre álló termékenységi kezelések skálája azzal, ha képesek vagyunk érett emberi petesejtet növeszteni. Most a petesejt fejlődését elősegítő feltételeket optimalizáljuk és tanulmányozzuk, mennyire egészségesek a kifejlett sejtek" - mondta el Evelyn Telfer, a kutatás egyik vezetője.

    Független szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy sok a munka addig, amíg a laboratóriumban növesztett petesejt készen állhat arra, hogy spermiummal megtermékenyítsék és egészséges embrió fejlődjön belőle. Darren Griffin genetikus, a Kenti Egyetem professzora szerint amennyiben javítják az eljárás biztonságát és sikerességi arányát, akkor segíthet a rákbetegeknek termékenységüket megőrizni a kemoterápia ellenére, javíthat a meddőségi kezeléseken és segíthet a tudósoknak, hogy még pontosabban megértsék az emberi élet legkorábbi szakaszának biológiáját.

  • Úgynevezett beavatkozási kvóta megállapítására kötelezte a román parlament a bukaresti környezetvédelmi minisztériumot a medvepopuláció szabályozása érdekében egy szerdán elfogadott módosító indítvány révén - írja az MTI.

    A módosító indítványnak egyetlen cikkelye van, amely arról rendelkezik, hogy a környezetvédelmi minisztérium évente akár többször is beavatkozási kvótát állapíthat meg az elszaporodott védett fajok esetében, és ezek alapján kilőhetik a veszélyes állatokat. Erre azért volt szükség, érveltek a kezdeményezők, mert az elmúlt években jelentősen megnőtt Székelyföldön a medveállomány, és emberéletek kerültek veszélybe.

    A román közvéleményt alaposan megosztja a kérdés, sokan ellenzik a medvék kilövését és azzal érvelnek, hogy az ember hibás mivel a számos fakivágás miatt összezsugorodott az állatok élettere. Ugyanakkor Székelyföldön rendszeresek a medvetámadások, az állatok egyrészt a háztartásokban okoznak jelentős kárt, másrészt az idén háromszor, tavaly pedig tizennyolcszor támadtak emberre.

    Romániában azóta sokasodtak meg a medvetámadások, hogy a környezetvédelmi minisztérium 2016-ban a populációt szabályozó medvevadászatot is betiltotta. Korábban a tárca évente 400-450 medve kilövésére adott engedélyt a vadásztársaságoknak.

  • Ötven év után lebontják a Blaha Lujza téri Corvin Áruház elaggott bádoghomlokzatát - írja a pestbuda.hu.

    A Corvin Áruház homlokzatának felújítása része az egész Blaha Lujza tér mintegy kétmilliárd forintos rekonstrukciójának, amely várhatóan 2019 végére készül el.

    A Corvin Áruház Budapest egyik legrégebbi nagyáruháza. A Reiss Zoltán tervezte neoreneszánsz épület 1926 és 1929 között épült. Érdekessége, hogy az országban elsőként itt szereltek fel mozgólépcsőt 1931-ben.

    Az intézmény második világháború után bezárt, 48-ban újranyitott, 56-ban azonban komoly károkat szenvedett.

    Az alumíniumborítás 1968-ban került rá, ennek rögzítése több kárt okozott a díszes homlokzatban, mint a korábbi háborús sérülések.

  • Idén is a gyalogosoké lesz négy nyári hétvégére a forgalomtól elzárt Szabadság híd - idézi az MTI Szalay-Bobrovniczky Alexandra  főpolgármester-helyettest.

    A Szabihíd projekt alulról jövő spontán kezdeményezésként indult 2016-ban. Idén július 14. és augusztus 5. között négy egymást követő hétvégén vehetik birtokba a hidat a budapestiek és az arra járók.

    Napi.hu, Jaksa Vivien