új hír érkezett
  • Tényleg felforr az agyvizünk? - Friss magyar felfedezés a stresszről

    K. Kiss Gergely, 2018. szeptember 12. szerda, 16:05

    A késleltetett stresszreakcióért és a stressz hosszabb távú hatásaiért felelős új agyi folyamatot azonosítottak a Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében. 

    A kutatás eredménye szerint az agyvízen keresztül közvetített mechanizmus esetében a veszély fellépése után több tízperces késéssel aktiválódik az az agyi terület, amely a stresszre adott válaszért és a viselkedés kialakításáért felelős - idézi az MTI az egyetem szerdai közleményét.

    Az eredmények új távlatot nyithatnak a poszttraumás stressz szindróma, a krónikus stressz és a kiégés idegi folyamatainak megértéséhez. A közlemény szerint az eredmények alapján új értelmet nyer az a mondás, hogy "felforr az agyvizem". Bár hőmérsékletemelkedésről nincs szó, de valóban történik valami az agyvízzel stresszhelyzetben.

    A most leírt teljesen új mechanizmus során az idegrendszer fejlődésében, karbantartásában is fontos szerepet játszó molekula, az úgynevezett ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyvízben keringve kerül le a stresszközponthoz. 

    Mivel az agyvízzel terjedő mechanizmusról van szó, ez sokkal lassabb, mint a véráramon keresztül zajló folyamat; az agyvízben lassabban hígul fel az anyag, és ezért hosszan tudja kifejteni a hatását. Az agyvízben lévő molekulák pedig szüntelenül bombázzák a stresszközpont idegsejtjeit, amik a prefrontális kérget tartják folyamatosan éberen, aminek következtében egy éberebb, magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki. A stressz késleltetett, tartós hatásának kialakulásában ennek a folyamatnak lehet szerepe.

  • Egyetemisták adtak üzleti tanácsot a nagyoknak

    Szepesi Anita, 2018. szeptember 20. csütörtök, 14:28

    Kilenc ország tizenkét felsőoktatási intézményének legkiválóbb diákjai azért jöttek Budapestre, hogy üzleti tanácsadással segítsék az OTP Bankot és a BKK-t. Magyarország legnagyobb nemzetközi esettanulmány-versenyén, a Solvers’ Cupon, ahol a két vállalat nemcsak létező problémákra kereste a válaszokat diákok segítségével, hanem leendő munkavállalóit is igyekezett megtalálni.

    Az OTP Bank arra kereste a választ, hogy hogyan tudja megszólítani privát banki szolgáltatásával a különböző generációkat, különös tekintettel az Y generációra. A BKK pedig azzal kapcsolatban kért tanácsot a diákoktól, hogy hogyan lehet egységesíteni és egyetlen rendszerbe szervezni Budapest és az agglomeráció közlekedését.

    A tavaly publikált PISA-felmérés szerint a magyar diákok világ- és régiós szinten is sereghajtók a kollaboratív problémamegoldás-terén. Az a kevés diák viszont, aki egy ilyen versenyen jól teljesít, könnyen felhívhatja magára egy-egy cég figyelmét, ugyanis az esetversenyeken az esetet biztosító cég döntéshozói is részt szoktak venni, akik itt feladatmegoldás közben is látják a potenciális munkavállalókat.

    Az esetversenyek a cégek és a diákok körében is egyre népszerűbbek, ezért egyre több ilyen jellegű megmérettetést szerveznek hazánkban és világszerte. A Case Solvers - habár még csak hat éve működik- a világ 27 országában tartott már tréningeket és versenyeket, melyeken több mint 6000 diák vett részt.

  • Jogerősen elítélték Ahmed H.-t

    Szepesi Anita, 2018. szeptember 20. csütörtök, 13:28

    Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi Ítélőtábla. A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit - írta az MTI.

    A szabadságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Döntésével a táblabíróság enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést.

    A három évet már rács mögött eltöltött Ahmed H. nem követett el terrorcselekményt, ezt a bizonyítékok világosan alátámasztják. Ahogyan ő is elismerte, a zavargás során eldobott pár követ, de ez még nagyon messze a tényleges terrorcselekménytől. Ahmed H. bűncselekményt követett el a határon, de semmiképpen sem terrorista, ahogyan azt a magyar kormány képviselői évek óta szünet nélkül hirdetik - kommentálta az ítéletet Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogi szakértője.

  • Íme, ezt teszi, ha valaminek rossz a sajtója

    Szepesi Anita, 2018. szeptember 20. csütörtök, 12:36

    Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége. A megkülönböztetés "méltánytalan", ezért kampányra lenne szükség, hogy a "darazsakról alkotott negatív képen" változtassanak, valamint védelmükben ugyanolyan intézkedéseket kell tenni, mint a méhekért - idézi egy brit tanulmány megállapításait az MTI.

    A felmérés résztvevőinek egy -5-től +5-ig terjedő skálán kellett értékelni a rovarokat. A túlnyomó többség a méheket +3-ra vagy annál többre, a darazsakat -3-ra vagy annál kevesebbre értékelte annak alapján, hogy milyen érzést vált ki belőle a rovar. Amikor arra kérték őket, keressenek szavakat, amelyek a méhekkel kapcsolatosak, a leggyakoribb szavak a méz, a virágok és a beporzás lettek. A darazsakról leginkább a szúrás, a bosszantó és a veszélyes szavak jutottak a többség eszébe.

    Pedig a darazsak éppúgy beporozzák a virágokat és elpusztítják a kártékony rovarokat - hívják fel a figyelmet a kutatók. A kutatást vezető Seirian Sumner, a University College London tudósa szerint az a probléma, hogy a darazsaknak "rossz a sajtója", a közvélemény nyűgként tekint rájuk, pedig fontos ökológiai szerepet játszanak.