Egy előzetes részvényfelvásárlás útján megvalósuló akvizíciót követően sok esetben az történik, hogy a felvásárló először a céltársaságban szerez többségi vagy kizárólagos tulajdont, majd az irányítása alá került társaságot a felvásárló cég szervezetébe integrálják. Nyilvános felvásárlásoknál a folyamat végén a felvásárolt céget gyakran egy e célra létrehozott projekt-társaságba olvasztják be. Az egyesüléssel az előzetes részvényfelvásárlás és az azt követő beolvadás egy lépésben is megvalósítható, ami jelentős gazdasági előnyökkel járhat. Figyelembe kell venni azonban, hogy az egyesülések folyamata három-hat hónapig eltarthat, ezalatt a részt vevő cégek külön-külön működnek az egyesülés bejegyzéséig. Részvényfelvásárlást követően a cégek gyakorlatilag közös irányítás alá kerülhetnek és összehangoltan működhetnek a teljes egyesülésig. Ha a megszerző cég a céltársaság eszközeinek és piaci pozícióinak megszerzésében érdekelt, akkor az megvalósítható az átvenni kívánt cég eszközeinek és szerződéseinek - esetleg fontos engedélyeinek - megszerzésével is (ezt hívják eszközadásvételnek, asset deal). Az egyesülés mellett szól viszont, hogy eszközvásárlás esetén a vevőnek áfát és az ingatlanok után vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, míg az egyesüléskor nincs ilyen kötelezettség. Eszközadásvétel esetén a céltársaságnak az átvevő számára fontos szerződései és működési vagy tevékenységi engedélyei megszerzéséhez a harmadik szerződő és az illetékes hatóságok hozzájárulását kell kérnie, egyesüléskor azonban az átvevő az átvett cég jogutódjává válik, így erre nincs szükség. A rossz anyagi helyzetben lévő vagy eladósodott cégek esetében inkább a jogutódlással nem járó eszközadásvétel a járható út, ahol a kockázatok könnyebben kalkulálhatók. A gazdasági társaságok egyesülése két fő formában történhet: beolvadással, illetve összeolvadással. Az első esetben az egyik cég beolvad a másik társaságba és az egyesülés nyomán megszűnik, teljes vagyona az átvevő társaságra száll át és az átvevő társaság válik a beolvadó társaság általános jogutódjává. Ezzel szemben összeolvadás esetében mindkét egyesülő társaság megszűnik és az egyesülés nyomán egy új gazdasági társaság jön létre, amely mindkét megszűnő társaságnak jogutódja lesz, s átszáll rá a megszűnő társaságok teljes vagyona. A gyakorlatban a beolvadás a gyakrabban alkalmazott módszer. A beolvadásról az abban részt vevő gazdasági társaságok legfőbb szerveinek két alkalommal kell dönteniük; a döntés kft.-nél a taggyűlés, rt.-nél a közgyűlés hatáskörébe tartozik, és legalább háromnegyedes minősített többség szükséges hozzá. Először az érintett cégek legfőbb szervei döntenek arról, hogy egyesülnek-e, felmérik, hogy részvényeseik a létrejövő társaságban tagként, illetve részvényesként részt kívánnak-e venni, valamint döntenek az egyesüléshez elkészítendő mérlegek és vagyonleltárak fordulónapjáról is. A beolvadáshoz a beolvadó, az átvevő, illetőleg a beolvadással létrejövő egyesült társaság részére a meghatározott fordulónappal vagyonmérleget - beolvadásnál bizonyos esetekben az év végi mérlegbeszámoló is megfelel - és vagyonleltárt kell készíteni, ahol a beolvadással létrejövő társaság tulajdonképpen nem új társaságot jelent, hanem az átvevő céget jelöli az egyesülés után. Az egyesülési szerződés elkészítése mellett el kell végezni az átvevő társaság alapító okiratában (alapszabályában) az egyesülés nyomán szükséges módosításokat. Amennyiben az egyesülő társaságok tagjai, illetve részvényesei között vannak olyanok, akik az egyesült társaságban nem kívánnak részt venni, úgy ezen részvényesek részére a társaság összvagyonából a részvénytulajdonuk alapján járó vagyonhányaddal való elszámolásra vonatkozó tervezetet is el kell készíteni. Részvénytársaságok egyesülése esetén a részvénytársaságok igazgatóságai az egyesülési szerződés elkészítésével egyidejűleg kötelesek írásbeli beszámolót készíteni, amelyben meg kell indokolniuk az egyesülést, valamint meg kell határozni az egyesülő részvénytársaságok részvényeinek cserearányát. További kötelezettség és a részvényesek érdekeit védő garanciális szabály részvénytársaságok egyesülése esetén, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket elkészítő könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az egyesülő részvénytársaságok milyen módszerekkel határozták meg a részvények cserearányát és ezek külön-külön milyen eredményre vezettek, illetve hogy ezen cserearány a könyvvizsgáló véleménye szerint megfelelő-e. Ha az értékelésnek különös nehézségei voltak, úgy a könyvvizsgálónak ezeket is ismertetnie kell. Bár erről a törvény szerint egy független szakértő is nyilatkozhat, általában az eljáró könyvvizsgáló tesz eleget azon jelentéskészítési kötelezettségnek is, melyben nyilatkozni kell az egyesülési szerződés tervezetében és az igazgatóságok írásbeli beszámolójában foglaltak megalapozottságáról, valamint állást kell foglalni arról, hogy az egyesülés veszélyezteti-e a részt vevő társaságok hitelezőinek kielégítését. A jogi és számviteli dokumentumok elkészítése után kerülhet sor az egyesülésről szóló végső döntésekre. A taggyűlésnek (közgyűlésnek) jóvá kell hagynia az elkészített társasági jogi és számviteli dokumentumokat. A második döntés előtt a részvényeseket gyakran írásban kérik fel az egyesült társaságban történő részvételi szándékuk kinyilvánítására. Részvénytársaságok a második döntést meghozó közgyűlés előtt 30 nappal kötelesek az egyesülési szerződés tervezetét, az igazgatóságok által készített írásbeli beszámolót és a könyvvizsgáló jelentését benyújtani a cégbírósághoz, illetőleg ezeket székhelyükön elérhetővé kell tenniük a részvényeseiknek utolsó három évben készített év végi beszámolókkal együtt. A második döntések meghozatala után kerül sor a szerződés aláírására és egyéb dokumentumok véglegesítésére. Az egyesülés cégbírósági bejegyzéssel hatályossá váló folyamatának azonban még koránt sincs vége. Az ezt követő 30 napon (illetőleg az egyes részvényesekkel esetlegesen kötött megállapodásban foglalt időszakon) belül kell a kilépő részvényesekkel elszámolni és a részükre járó vagyonhányadot kiadni; nagyszámú részvényes esetén ez komoly adminisztratív terhet jelenthet. Az egyesülés cégbírósági bejegyzését követő 90 napon belül pedig a bejegyzés napjával a beolvadással megszűnt társaságra, az átvevő társaságra és a beolvadással létrejött egyesült társaságra vonatkozóan is végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt kell készíteni, és el kell végezni az egyesült társaság tőkeszerkezetében esetleges szükséges módosításokat; így az egyesülési folyamat ezen mérlegek elkészítésével zárul le. Takács P. Pál-Fehérváry Ákos, Martonyi és Kajtár, Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda