Bár egy vállalat sikerességét sok módon lehet mérni, ám ezen belül egyértelmű összefüggés van a digitalizáció és az árbevétel alakulása között – mondta Bakk József, az IDC országmenedzsere egy idei kutatás eredményét ismertetve a 4iG technológiai fórumán. Egyértelműen látható, hogy azok a cégek amelyek nem fektettek pénzt és energiát a digitális átállásba még 2015-ös bevételi, illetve profitszintjüket sem tudták elérni.

Arra a kérdésre, hogy mely technológiák alakítják már most is a vállalatok digitális átalakulását, a cégvezetők legnagyobb számban a Big Datát említették. Ezt követte a virtuális valóság, a 3D-s nyomtatás és a mobilizáció.

A jövő technológiái közé sorolták sokan a kiterjesztett valóságot és a mesterséges intelligenciát is, bár utóbbit csak inkább három-öt éves távlatban.

Ami ebben a felmérésben nagyon fontos, hogy elenyésző azoknak a vállalatoknak száma, amelyek nem gondolják azt, hogy az előbbi technológiák soha nem fognak fontos szerepet játszani a vállalat életében – hangsúlyozta Bakk József.

Az IDC arra is rákérdezett, hogy a cégek költségvetésünk hány százalékát fordítják az „dolgok internetére” (IoT). Közel 60 százalékuk négy és hét százalék közé tette a költéseket, de majdnem tíz százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a kiadásai több mint tíz százalékát költötte erre.

Magyarország még csak az út elején jár

Magyarországon a vállalatok IT-költéseinek mintegy 7-8 százalékát teszik ki a felhőszolgáltatások, amely nemzetközi összevetésben nagyon alacsony. Ugyanakkor ha egy vállalat elindult a digitalizáció útján, akkor nem nagyon fordul vissza. Lehetnek döccenők – mint amilyen a koronavírus-járvány is –, de a fejlődés töretlen.

Utóbbi jól látszik az ipar 4.0-ás kiadások alakulásán is Magyarországon. Ez 2019-ben több mint 400 millió dollárt tett ki, míg idén átlépte az 500 millió dollárt, és a tervek szerint pedig 2024-ben 900 millió dolláron áll majd – mondta az IDC szakértője.

Az ipar 4.0-s projektekre a Covid-19-nek nagyrészt halasztó hatása volt, de csak a cégek kevesebb mint 15 százaléka monda, hogy meg kellett szüntetnie valamilyen ezzel kapcsolatos a beruházást.

Jönnek a kibertámadások

A kibertámadások egyre nagyobb fenyegetést jelentenek, különösen az ipari rendszerekre nézve – állapította meg Stölczer Kristóf, a 4iG információbiztonsági tanácsadója, aki a Colonial Pipeline nevű amerikai olajvezeték-rendszer zsarolóvírussal történő megtámadását említette példaként. Itt a legrosszabb forgatókönyv valósult meg, a fenyegetés hatására a cég először nem fizetett, majd később nem tudta elkerülni, hogy leállítsa a szállítást, emiatt energiakrízis alakult ki.

Ezzel kapcsolatban a szakértő az ISO 62443 szabvány fontosságára hívta fel a figyelmet, amely – szemben az ISO 27001-essel - az üzletmenet szempontjából kritikus ipari rendszerek védelmét alapozza meg. Ez heterogén kialakítású, vagyis számtalan különböző gép biztonságos működését képest szavatolni, míg a 27001-est főleg irodai környezetre tervezték.

A két szabvány közötti különbség, hogy míg a 27001-es élettartama 3-5 év, amely egy irodai környezetben elegendő, a 62443-as 20 éven át működő berendezések esetében is alkalmazható. Stölczer Kristóf hangsúlyozza, hogy a két rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.