Az elmúlt években választások múltak azon a világban, hogy hackerek e-mailrendszereket törtek fel, vagy közösségi fiókról szereztek kényes adatokat. Az Európai Unió pedig több éve folyamatosan szigorítja az adatvédelmi és a nagy techcégekre vonatkozó szabályokat.

Ebben a környezetben már a csapból is a jelszavak erősítése vagy a biztonsági intézkedések megtétele folyik. Logikus lenne, hogy az a generáció, amelyik már beleszületett az internet világába, mindent megtegyen az adatai védelméért.

Érzik a súlyát, de minek

A Dell friss kutatásából, melyben a Z-generáció internethasználatának tudatosságát mérték fel, az látszik, hogy bár ez a korosztály határozott elképzelésekkel bír a karrierjéről és erős elvárásai vannak, az interneten megszeppen. A több mint 12 országban, 12 ezer ember megkérdezésével készült kutatás szerint csak 44 százalék mondta azt, hogy számára magas prioritást jelent az adatai védelme, 29 százalék szerint már csak fontos ez a szempont, és bár így 73 százaléknak tűnhet fontosnak a terület, a többi kérdés alapján az rajzolódik ki, hogy nem tesznek meg mindent, sőt, elegendő biztonsági intézkedést sem a célért, de nem is elég tájékozottak a területen.

Például 22 százalék azt mondja, hogy jobban védené az adatait, de nem tudja, azt hogyan kell, míg 41 százalék úgy válaszolt, hogy "csinálnak pár dolgot és remélik, hogy az elég". Összesen csak 31 százalék határozott azt tekintve, hogy mindent megtesz az adatbiztonság területén.

Nem tudja, nem érdekli, lesz, ami lesz

Összesen 3 százalék az, aki semennyire sincs tisztában azzal, hogy mi történik az internet és a róla rendelkezésre álló információk érnek is valamit. Ők azt mondják, hogy nem hiszik, hogy érnek annyit az adataik, hogy időt és energiát fektessen a védelmükbe. A Z-generációsok között a nihilista csoport - azaz azok, akik azt mondják, hogy "rossz dolgok mindig történnek, bármit is tesznek, ezért inkább nem is tesznek semmit" - aránya csak 4 százalék a válaszolók között.

Utóbbi két csoport egyébként nem is tájékozott az adatvédelem területén: a kutatásból az látszik, hogy akik szerint értéktelenek a személyes információi, 37 százalék egyáltalán nem is tudja, milyen óvintézkedéseket tehet, 20 százalékuk pedig inkább nem tudja, hogy mi lenne a teendője.

A közönyös csoport, amely szerint bármit is tesz, adatlopás áldozata lehet, 28 százalékot tesz ki. Érdekesség, hogy ez rosszabb mutató, mint azoknál, akik úgy nyilatkoztak, hogy szívesen fejlesztenék a biztonsági intézkedéseiket. Náluk csak 21 százalék, aki tényleg tájékozatlan, 37 százalék pedig az, aki nem tud eleget.

A közösségi médiától félnek

A felmérésből viszont az is kiderül, hogy érzik az internet és a közösségi média, valamint az információk erejét. A megkérdezettek túlnyomó többsége (72 százalék) azt mondta, hogy nagyon vigyáz arra, mit tesz ki a Facebookra, vagy más nyilvános fórumokra, mert attól tart, hogy az kihatással lehte arra, hogy a jövőben megkap-e egy állást.

Alig 23 százalék az aki azt álltja, hogy próbál erre odafigyelni, de nem mindig elég gondos. Összesen 5 százalék, akit hidegen hagy, hogy mi van fent róla a közsöségi oldalakon.

A Z-generációsoknál azok tartanak a legjobban attól, hogy mi van fent róluk a neten, akik már életükben dolgoztak. Nálunk 78 százalék az internetes arculatára figyelmesek aránya, míg a munkaerőpiacon tapasztalatlanoknál ez 67 százalék.

Pedig nemcsak a karrierjüket vághatják el a fiatalok, ha túl óvatlanok az interneten. Ha az amerikai Demokrata Párthoz hasonlóan egy levelezés kiszivárogtatásán nem is bukhatnak el egy választást, ki vannak téve az olyan veszélyeknek, mint az internetes zaklatás, vagy a csalások. Korábban a Napi.hu részletesen bemutatta a társkereső oldalakon áldozatokat kereső támadó emberek módszereit, valamint azt, hogyan válhatnak cyberbullying áldozatává a tinédzserek.