Fordulat: változás a digitális pénzvilágban

Németország elsőként minősítette a legnépszerűbb digitális pénznemet, a bitcoint hivatalosan is pénzpiaci eszközként. Váratlan pozitív löket ez a piaci szegmensnek, aminek a kiugrását mostanra nagyjából elfojtották a különböző hatóságok, és még az is jót tehet az árfolyamnak, hogy a készpénzhasználat vírusterjesztő.
Rácz Gergő, 2020. március 5. csütörtök, 13:54
Fotó: Pixabay

Németország a napokban első országként elismerte pénzpiaci eszközként a bitcoint. A legismertebb kriptodeviza az ország újragondolt pénzmosás elleni szabályai értelmében immár egy szabályozott termék.

Jellege miatt a kiptodevizákat nem ismerte el törvényes pénzként vagy pénzpiaci eszközként szinte egyik ország sem, eddig a felhasználók alapvetően törvényen kívül kereskedtek a bitcoinnal és a többi decentralizált digitális termékkel.

Jogilag is értelmezhető

A német felügyelet, a Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht, vagy BaFin újonnan kiadott állásfoglalása értelmében az állam elfogadja a decentralizált pénzpiaci termék létjogosultságát, egyben szabályozói keretrendszert is hatályba léptet. Ennek értelmében a kriptodevizák tárolásával és váltásával foglalkozó szolgáltatók a német törvények értelmében a pénzpiaci előírások hatálya alá tartoznak, a bitcoin "érmék" pedig jogilag is értelmezhető értéket képviselnek.

Az új szabályozás értelmében a kriptodevizák kezelőinek a helyi hatóságoktól be kell szerezniük a megfelelő felügyeleti engedélyeket. Az első hírek alapján erre már 40 pénzintézet jelentkezett.

Mi lesz a reakció?

Németország alapvetően nyitott a pénzpiaci innovációk iránt, csakúgy, mint például Svájc vagy Szingapúr, azonban gazdasági jelentősége miatt külön fontos, hogy megteremti a bitcoinra vonatkozó rögzített szabályokat. Ez mindenképp legitimációs fejlemény, a legtöbb helyen, így Magyarországon is felügyelet, és ennek megfelelően minden biztosíték nélkül kereskedelemnek.

Kérdéses, hogy az a felhasználói tábor, akik épp a szabályozatlanság, az intézményi rendszer megkerülése miatt lelkesedik a digitális pénzek iránt miként reagál majd az új szabályozói kísérletre. Ebben a táborban törvénysértő kereskedők is szép számmal előfordulnak, miattuk adnak ki rendszeresen figyelmeztetéseket világszerte a hatóságok, így a pénzpiacokat felügyelő Magyar Nemzeti Bank is.

Kellenek a szabályok!

Németország mostani befogadó hozzáállása némileg ellentmond annak, ahogyan korábban a digitális pénzek forradalmasítására hivatott, a Facebook által indítványozott digitális pénzt, a librát elgáncsolták. Épp a németek voltak az egyik legharcosabb képviselői annak, hogy az államok nem engedhetnek át egy olyan szuverén hatáskört, mint a pénzverés joga egy magánvállalatnak. Ez volt az egyik legkomolyabb gáncs, ami mostanra lényegében elkaszálta a Facebook és társainak kezdeményezését. A közösségi platformot üzemeltető cég ugyan újonnan igyekszik újrapozicionálni a librát, ez már egyáltalán nem az a koncepció, amivel nekivágtak.

A digitális pénzpiacra, és annak szabályozására viszont mindenképp szükség van. A Világbank számításai szerint globális szinten a külföldön dolgozók által hazaküldött pénz eléri a 746 milliárd dollárt, vagyis ha Kínát ebbe nem számoljuk bele, a hazaküldött ellátmány meghaladja a globális külföldi működőtőke (FDI) áramlást.

Ebben a globalizált pénzpiacban sok korlátot át lehetne hidalni egy általánosan elfogadott virtuális fizetőeszközzel. Azonban mint arra az ING elemzése is rámutat, épp az említett német érvek nyomán a magánkibocsátók pénzének elterjedését jó eséllyel a jövőben is akadályozni fogják az egyes államok és szabályozói szervek.

Ez nem vonatkozik a jegybankok által kibocsátott virtuális pénzre, azonban hiába áll rendelkezésre már most a technológia és kezdődött meg a fejlesztés, elterjedt a vélemény, hogy a központi bankok megfontoltak, ezért még évekig kell várni, ameddig megjelenhet a digitális euró, dollár, vagy épp forint.

Koronavírus vs. készpénz

Ehhez aktuális adalék, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsai szerint mindenkinek érdemes elektronikus fizetési módszereket választani, mivel a készpénz is hozzájárulhat a koronavírus terjedéséhez.

Kínában több helyen fény és hőkezeléssel fertőtlenítik a bankjegyeket, ezzel is korlátozva a járvány terjedését. Ettől a készpénzhez ragaszkodó lakosság körében is felmerülnek rossz ötletek, egy nő például több száz jüanos bankót pörkölt meg, amikor a mikrohullámú sütőjében próbálta őket fertőtleníteni.

HOZZÁSZÓLÁSOK