Az ír kormánynak nem sikerül meggyőznie az Európai Bizottságot az adózásban az Apple-lel szemben alkalmazott "szelektív bánásmód" jogosságáról. Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület közzé tette a döntésének teljes, nem bizalmas változatát, amelyben megállapította, hogy Írország indokolatlan adóelőnyt nyújtott az Apple-nek, melynek összege mintegy 13 milliárd eurót tesz ki.

Brüsszel még augusztus végén fogadta el a döntést, amelyben 13 milliárd euró jogellenes adókedvezmény visszafizetésére kötelezte az amerikai szoftvercéget. A bizottság  a 2013-as információkérését megelőző tíz évre rendelte el a jogellenes állami támogatás visszafizettetését, melynek értelmében Írországnak meg kell fizettetnie az Apple-lel a 2003-2014 közötti időszakban be nem fizetett adót, melynek összege a 13 milliárd eurót is elérheti, és annak kamatait.

Kapcsolódó

Az EB szerint az ír kormány gyakorlata azért minősül jogellenes állami támogatásnak, mert lehetővé tette, hogy az Apple más vállalatokhoz képest lényegesen kevesebb adót fizessen. E szelektív bánásmód nyomán a cég 2003-ban az eredménye 1 százalékára rúgó társasági adót fizetett az Európából származó nyeresége után, majd ez az adómérték 2014-re 0,005 százalékra csökkent - mutatott rá még augusztusban Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos.

A Bruxinfo ugyanakkor azt írja uniós forrásokra hivatkozva, hogy Brüsszel döntésének nincs köze az adópolitikához (tehát nem az ír nyereségadó-kulcsot kifogásolja), hanem az állami támogatási szabályok érvényesítéséről szól. Azáltal ugyanis, hogy az amerikai nagyvállalat az ír hatóságok jóvoltából jóval kisebb adókulccsal adózott más cégekhez, közülük egyes versenytársakhoz képest, a versenyt torzító tiltott állami támogatásban részesült.

A 2014 júniusában indított részletes állami támogatási vizsgálatot követően az EB megállapította, hogy az Írország által az Apple-re alkalmazott két feltételes adómegállapítás 1991 óta jelentősen és mesterségesen csökkentette az Apple által fizetett adót. A feltételes adómegállapítások révén Írország jóváhagyta, hogy az Apple csoport két, Írországban bejegyzett vállalkozása (az Apple Sales International és az Apple Operations Europe) olyan módon állapítsa meg az adóköteles nyereség összegét, amely nem felel meg a gazdasági realitásoknak: a két vállalkozás értékesítési nyereségének csaknem teljes egészét belső felosztással a "központi iroda" nyereségeként tüntették fel.

Az EB vizsgálata kimutatta, hogy a "központi irodák" csak papíron léteznek, és nem termelhettek volna ilyen összegű nyereséget, a nyereségükként feltüntetett összeg az ír adójog specifikus rendelkezései értelmében - melyek már nincsenek hatályban - egy országban sem volt adóköteles. A feltételes adómegállapítással jóváhagyott allokációs módszer eredményeként az Apple által az Apple Sales International nyeresége után fizetett tényleges társasági adó mértéke a 2003. évi, mindössze 1 százalékról 2014-ben 0,005 százalékra csökkent.

Az Apple az írországi adóügyi bánásmódnak köszönhetően gyakorlatilag csaknem teljesen el tudta kerülni az Apple-termékek teljes uniós egységes piaci értékesítéséből származó nyereség utáni adófizetést. Ennek oka, hogy az Apple nem az értékesítési országokban, hanem Írországban számolta el a termékek értékesítésének árbevételét - állapította meg a testület, amely azt is megjegyezte, hogy ez a megoldás kívül esik az uniós állami támogatási szabályok hatályán.

Az ír kormány vitatja a bizottság döntését, ezért Dublin az Európai Bíróságon támadta meg a döntést. Az ír kormány szerint az EB által kifogásolt be nem szedett adót nem Írországnak kellett volna beszednie. Az Irish Times szerint hétfőn az amerikai pénzügyi tárca szóvivője is visszautasította a bizottság érvelését az Apple ügyében.