Akár évek óta tolószékben ülő beteget is talpra lehetne állítani - ez sok magyaron is segítene

Az adatok fontossága az egészségügyben egyre nyilvánvalóbb, óriási javulást lehet elérni betegek kezelésében, ami akár szemmel látható megtakarításokat is eredményezhet az egészségügyi büdzsében. Mire lehet jó a digitalizációt az egészségügyben? - egyebek mellett ezt járták körbe a Digital Health Summit egészségügyi szakmai fórum előadói. Az eseményen bemutattak egy olyan IoT technológiát használó eszközt is, amivel akár egy több éve tolószékben ülő embert is talpra lehet állítani.
Szabó Zsuzsanna, 2020. február 27. csütörtök, 19:32
Fotó: Getty Images - Fotó: Dan Kitwood/Getty Images

A modern technológia, a dolgok internete (IoT) és a rendelkezésre álló rengeteg adat - amelyek nem csekély része abból fakad, hogy rengeteget lógunk a neten - helyes felhasználása szemmel látható pozitív változásokat eredményezhetne az egészségügyben, betegek kezelésében, rehabilitációjában.

Egy szemléletes példát a digitális vérnyomásmérőiről is ismert Omron képviselői prezentáltak: elmondásuk szerint a korábbi mintavételes módszerrel 2002-2012 között mindössze 120 ezer rekordot sikerült begyűjteniük, míg a vállalat Medistance IoMT digitális platformján keresztül csak 2019-ben több mint 1,2 milliót. Ennek ott van jelentősége, hogy sokkal könnyebben megtalálhatóak azok a páciensek, akik magas vérnyomással rendelkeznek, és idejében meg is kaphatnák a megfelelő kezeléseket.

A sok adat ereje

Magyarország lakosságának egyébként 52 százaléka hipertóniás, ami azért ilyen magas, mert a betegeknek csak a felét ismerik. A képet tovább árnyalja, hogy az ismert pácienseknek is csak a 75 százalékát kezelik rendszeresen, 25 százalék eltűnik valahol az ellátórendszerben, a gondozásba vett betegeknek pedig csak 44 százalékát sikerül "célértéken" tartani.

Utóbbi azért érdekes kérdés - főleg az egészségügyi ellátások szempontjából -, mert a magas vérnyomás számos más, egyébként költségesen kezelhető további betegségeket okoz: egy akut stroke kezelési költsége esetenként például 544 207 forint, míg egy szívinfarktusé 778 050 forint. Vagyis, ha a betegek vérnyomását célértéken lehetne tartani, akkor az előbbi előfordulási esélyét 45, az utóbbiét 24 százalékkal kellene csökkenteni - mutatott rá Mezei Fruzsina, a Medistance egészségügyi szakértője és közgazdásza.

A szakember szerint tehát a dinamikusan áramló egészségállapot-adatoknak ott lehet nagy ereje az ellátórendszerben, hogy azzal, hogy időt lehet nyerni a terápiaoptimalizációval, rövid idő alatt lehet célértékre terelni a pácienst, csökken a hospitalizációk és a szövődmények száma, aminek következtében nőhet az egészségben eltöltött évek száma és így az ellátórendszer költsége is - mutatott rá Mezei Fruzsina.

Kelj fel és járj!

Szintén szemléletes példa - egy kissé más szempontból - az Ekso Bionics mesterséges váza, az exoskeleton. Ez a robottechnológiára épülő, hordható külső váz hatékony segítséget nyújthat például egy stroke-ot követő végtagbénulás, traumatikus agyi sérülés, sclerosis multiplex vagy gerincsérülés rehabilitációja során, nagyban rövidítve a terápiával töltött időszakot.

A vázat, mint egy hátizsákot, magára veheti a páciens, amely a benne lévő szenzorok segítségével innentől fogva folyamatosan méri a páciens mozgását, izomműködését, egyensúlyérzékét. A gépi vezérlés olyankor "lép közbe", ha például a páciens nem tudja magát megtartani, ezért teljes biztonsággal lehet a fent említett betegségben szenvedők rehabilitációja során alkalmazni - magyarázta Stephan Aderhold, az Ekso Bionics németországi cégének alelnöke.

Az Ekso Bionics mesterséges vázaiba a Vodafone IoT megoldását építették be, és több mint 170 rehabilitációs intézmény exoskeletonjét kötötték össze Észak-Amerikában, Afrikában és Európában, amelynek köszönhetően az orvosokhoz azonnal eljutnak az eszközök által összegyűjtött adatok a páciens mozgásáról, így a rehabilitáció során alkalmazott gyakorlatok hatékonyságáról is pontosabb képet kapnak, amelynek eredményeképp a rehabilitáció is hatékonyabb és gyorsabb lehet, hiszen az eredménytelen kezeléseken azonnal lehet változtatni.

Aderhold szerint abból a szempontból is hatékonyabb lehet az ilyen betegek kezelése, hogy a robot nélkül például egy stroke-os beteg mozgatása akár három szakképzett terapeutát is leköthet, ami elég nagy problémát jelethet olyan időkben, amikor egyébként is meglehetősen szűken állnak rendelkezésre megfelelően képzett szakemberek. A robottal viszont elég egy terapeuta a páciens mellé.

Magyarországon több tízezer betegen segíthetne

Fazekas Gábor, a Magyar Rehabilitációs Társaság nemzetközi főtitkára, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) osztályvezető főorvosa szerint a legnagyobb csoport, akiknek ez az eszköz nagy segítségére lehet Magyarországon, a stroke-os betegek: hazánkban ugyanis évente mintegy 30 ezer új stroke-os beteg van. A gerinc és az agysérülést szenvedett betegek száma ennél jóval kevesebb, évente pár százra tehető, de ez egy relatíve fiatal korosztályt érint általában, a 40 év alattiak. Fazekas szerint ennek az eszköznek a legnagyobb előnye, hogy a páciensek normális felületen tudnak vele sétálni és tudják gyakorolni a normális sétálást, így hamarabb és magasabb szinteket tudnak elérni az segédeszközöktől független mozgásban, mint az exoskeleton nélkül.

Az elmúlt évtizedben a Vodafone Csoport az egészségügyi szektorral közösen világszerte azon dolgozott, hogy a különböző terápiák hatékonyságát az IoT technológia segítségével javítsa - mondta Amanda Nelson a Vodafone Magyaroszág vezérigazgatója a Digital Health Summit kerekasztalbeszélgetésén. A technológiának köszönhetően az egészségügyi szakértők és intézetek új terápiás programokat dolgozhatnak ki, amivel megkönnyítik az orvosok döntéseit, javul a páciensek komfortérzete és emellett drasztikusan csökkenhetnek a kórházi költségek - tette hozzá.

Költséges mulatság

Aderhold a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy euróban számolva hat számjegyű összegben kell annak az intézménynek gondolkodnia, amelyik szeretne ilyen eszközzel dolgozni. Itt azonban nem csak a váz megvételéről van szó, hanem az intézmény ilyenkor egy programot vásárol, amelynek keretében a tereapeutákat is kiképzik. Ugyanakkor ennek az eszköznek az alkalmazásakor azzal is lehet számolni, hogy a terápia során úgy javulhat a páciens életminősége, hogy annak következtében a szövődményekből fakadó, egyéb költséges betegségek sem alakulnak ki.

Aderhold kérdésünkre elárulta, hogy régiónkban például Lengyelországban és Csehországban már használnak ilyen eszközöket.

Magyarországon viszont nem ennyire rózsás a helyzet. A exoskeleton költségvonzatait firtató kérdésre Fazekas Gábor azt mondta, jelenleg Magyarországon csak néhány ilyen eszköz van - egy az OORI-ban egy pedig a pécsi egyetemen -, mivel a társadalombiztosítás nem támogatja. Azonban ezeket sem terápiára használják, hanem kutatási projektekből valók és ilyen célt is szolgálnak. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy hamarosan legalább a magyar rehabilitációs központokban lesz belők néhány Magyarországon is.

A Vodafone Magyarország vezérigazgatója megjegyezte, hogy a Vodafone az egészségügy területén már több más megoldásával is megjelent: Magyarországon például idén indították el a mentőhívás folyamatát optimalizáló és felgyorsító ÉletMentő alkalmazást, amit a januári bejelentés óta már közel 400 ezren töltöttek le, de a tavaly támogatást kapott egy OncoVR nevű, virtuális valósággal foglalkozó megoldás is, ami daganatos betegség kezelése idején elviselhetőbbé teszi a gyerekek számára a korházban töltött időt. Amanda Nelson szerint ebbe a sorba csatlakozott most az exoskeleton Budapesti bemutatása is.

HOZZÁSZÓLÁSOK