Egyre hosszabb Putyin feketelistája

Úgy tűnik, Moszkva a kínaihoz hasonló digitális nagy fallal cenzurázná az internetet, hogy elzárja az oroszok elől a nemkívánatos tartalmakat, ám a jelek szerint ez nem fog menni - írja a hvg.hu.
Szepesi Anita, 2017. augusztus 21. hétfő, 06:20
Fotó: Shutterstock

Napról napra hosszabb az orosz hatóságok feketelistája a betiltandó internetes oldalakról, ma már több mint 70 ezer internetes oldal, illetve IP-cím szerepel ebben a lajstromban. Az elvileg tiltott oldalak használatát lehetővé tévő virtuális magánhálózatok használatát pedig egy nemrég életbe lépett törvény biztosítja - írja a portál.

Nem nehéz a feketelistára kerülni: elég egy Ukrajnát támogató verset, vagy egy nem engedélyezett ellenzéki tüntetés helyszínét és időpontját közölni. 2018 januárjától már a chatelőoldalakat is csak használhatják, akik a mobiltelefonszámukat regisztráltak. SIM-kártyát viszont csak személyi adatok megadásával lehet vásárolni, vagyis megszűnik az üzenetküldő applikációk anonimitása.

A tavaly elfogadott új szabályok szerint valamennyi telefonbeszélgetés és üzenet teljes tartalmát fél évig kell megőrizni, a dátumot és a résztvevők adatait három évig nem lehet törölni, illetve kérésre át kell adni a hatóságnak.

"Az internet egy CIA-projekt, az amerikai titkosszolgálat fejlesztette ki és üzemelteti a világhálót" - állította Putyin még 2014-ben, így érthető, ha Oroszország mindent elkövet a digitális világ hatósági ellenőrzésének fokozásért. Nemzetközi internetes cégek például kizárólag orosz szervereken tárolhatják az orosz állampolgárokkal kapcsolatos adatokat. A LinkedIn nevű internetes üzleti közösséget működtető céget már kitiltották Oroszországból, de veszélyben van emiatt a Facebook és a Twitter is. A Facebook belföldi riválisa, a ma már inkább VK-ként ismert, Vkontaktye néven alapított orosz vállalkozás a Kremlhez hű üzleti körök tulajdonába került, s az egykor független Yandex internetes cég is kiszolgálja a Kremlt. A YouTube oroszországi sorsa még kérdéses, a Kremlnek mérlegelnie kell, megéri-e a szolgáltatás betiltása.

Oroszország a 2011-ben kirobbant tüntetési hullám hatására döntött a korábban viszonylag szabadon fejlődő internetes világ megregulázása mellett, s most úgy tűnik, a kínai utat követné, azaz fallal választaná el a felhasználókat a világhálótól. Szakértők szerint azonban Moszkva nem fogja elérni a célját.

Az orosz lakosság ugyanis hozzászokott, hogy az internet szabadabb volt, mint a televíziók vagy az írott sajtó világa, ezért nehezebben törődnek bele a maradék jogok elvételébe. Ráadásul Oroszországban jelenleg az internetet leginkább használó fiatal generációk számítanak a Putyin-rezsim leghangosabb bírálóinak: az utóbbi hónapok tüntetésein is feltűnően magas volt a tízen- és huszonévesek aránya.

További részletek itt.

HOZZÁSZÓLÁSOK