Ettől rettegnek a bankok - a legmeglepőbb helyekről is jöhet csapás

Innovatív vállalkozások célkeresztbe vették az "avítt bankolást", felmérések szerint leginkább a pénzforgalmi terület a veszélyeztetett. Komoly versenytársak immár váratlan helyekről is felbukkanhatnak.
Szabó Zsuzsanna, 2017. február 22. szerda, 10:54

Erős identitászavarba került a bankszektor az új technológiák megjelenése miatt. A szektor szereplői érzik a változás szelét, de csak nagyon lassan tudnak mozdulni, a szabályozások oldaláról ugyanis meg van kötve a kezük - mondta Imre Zsombor a CEE FinTech közösség egyik alapítója a Fintechradar konferencián tartott előadásában.

A helyzetet nehezíti, hogy jelenlegi banki informatikai rendszerek (core banki rendszerek) 15-20 évesek, amelyek nagyon sok olyan dolgot nem tudnak kezelni, amelyet a mai kor változásai megkívánnának, illetve az ügyfelek egyre inkább elvárnának. Ebbe beleértendő az is, hogy manapság a banki rendszerek túlságosan "manuálisak", azaz a jelenlegi helyzetben nem igazán tudják a náluk felhalmozódó adatokat például olyan dolgokra felhasználni, amelyekkel esetleg az ügyfeleknek személyre szabott szolgáltatást nyújtani - derült ki a konferencián elhangzott felszólalásokból.

Nyűg a bankolás

A mai bankrendszerek nehézkesek, inkább nyűg az ügyfeleknek a bankolás, akadályoztató tényezőként élik meg az avittas hozzáállás miatt - hangzott el egy kritika Szalai Ferenc, a Blueopes robottanácsadó modellezésért felelős igazgatóhelyettesének előadásában.

A banki és pénzügyi szektor bizalmi indexe mindig elmarad a technológiai ágazat megítélésétől. Az elmúlt 15-20 évben nem volt olyan, hogy a pénzügyi ágazat bizalmi indexe 50 százalék fölé ment volna. Ezzel szemben a technológiai szektor mutatója mindig 70-80 százalék körül volt. Ez Szalai szerint azért van, mert a technológia inkább segít, míg a pénzügyi pedig inkább "útban van", amikor ügyintézésről van szó.

Ez vezetett oda, hogy az emberek elkezdtek élni az egyre demokratizálódó eszköztárral, és olyan megoldásokat kerestek, amelyekkel meg tudták kerülni a banki rendszereket a fizetéseknél. Olyan területeken próbálkoztak, ahol a szabályozás viszonylag alacsony szintű volt és könnyen be tudtak lépni a piacra - vélekedett Szalai. Szavai szerint

jelenleg mintegy 2 milliárd olyan ember él a Földön, akiknek nincs bankszámlája és nem is akarnak bankolni, csak tranzakciókat akarnak.

 

Az alternatív megoldásokat kínáló vállalkozások egyre közelebb akarnak kerülni az úgynevezett core banki szolgáltatásokhoz, miután számos tranzakciót már meg tudunk oldani bankok nélkül is a technológia és a szociokulturális környezet miatt. Példaként egyebek mellett a cowdfoundingot említette (például peer-to-peer tranzakció).

Merre tartunk?

A szakember szerint a folyamat afelé megy, hogy az értéklánc egyre kevesebb szereplőből álljon, a szolgáltatás olcsóbbá váljon. Aki el tudja érni, hogy sok szereplőt átugorva közvetlenül összekapcsolja a keresleti és kínálati oldalt, az óriási rendszerek ellen tud menni. A robottanácsadói terület kifejezetten erről szól: az egész banki értékláncban, mire befektetési tanácshoz jut egy ügyfél, az "szörnyű, fölöslegesen bonyolultan hosszú folyamat". Ehhez képest a gépek ezt a "teljes borzalmat" a piacok és az ügyfelek közvetlen összekapcsolásával ki tudják iktatni, ezt a feladatot el tudják látni.

Fintech cégek kétféle módon "támadhatnak" a piacon - vélekedett Szalai.

  • A tradicionális infrastruktúrát használva ráépülnek egy meglévő rendszerre, ahol az ügyfelek már megvannak (ilyen például az N26, a Transferwise, a Zopa, a Fidor Bank). Az N26 a Wirecardra alapozva építette ki a most elérhető ügyfélcentrikus banki szolgáltatását, másfél év elteltével megszerezte a banki licenceket és ezután szinte egyszerre jelent meg 17 országban.
  • A másik megoldás, hogy új infrastruktúrákat építenek és tradicionális szolgáltatásokat, pénztraszferket ajánlanak - a PayPal is ilyen volt. E megoldás legnagyobb baja az, hogy bár tradicionális szereplőknek meg kell küzdeniük azzal, hogy valamilyen adott szabályoknak megfeleljenek (complience), az legalább le van írva, tudjuk mi az. A nem tradicionális szereplők esetében viszont nem tudjuk, hogy mi a teendő: a szabályozó sem tudja, hogy mit kezdjen ezekkel a cégekkel, és a szereplők sem tudják, melyik terület alá szeretnének "besurranni", csak azt, hogy ezt az egészet inkább elkerülnék, ha lehetne. Itt van egy óriási bizonytalansági faktor, ami az ilyen cégek építését hosszúvá és költségessé teszi.

Mégsem olyan egyszerű

Mostanra azonban a fintech cégeknél is elérkezett a pillanat, amikor rá kellett jönniük, hogy a technológia és az ügyfélélmény nem minden. A pénzügyi szolgáltatások alapja ugyanis a bizalom, amit nem olyan egyszerű felépíteni.

Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi Infrastruktúrák igazgatóságának vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: az emberek abban bíznak a legjobban, amit ismernek.

A magyarok a legbiztonságosabb fizetési módnak még mindig a sárga csekket tartják

- utalt egy jegybanki felmérésre.

Két tényező van, ami a bizalmat hosszú távon befolyásolni tudja, az a márkaépítés és a szabályozás - állapította meg Imre Zsombor, aki szerint ezek időt igényelnek és nagyon költségesek lehetnek.

A bizalom viszont megvan a bankoknál - jegyezte meg Szalai, aki szerint mára a fintech szereplők is rájöttek, hogy a legjobb megoldás az együttműködés - vagy egymással, mint ahogy az N26 és a Transferwise teszi, vagy már meglévő banki szereplővel (MKB program).

Honnan jöhet a csapás

A konferencián felszólalók szerint bár a bankok is azzal küzdenek, hogy versenyben próbálják magukat tartani, számukra a veszélyt nem feltétlenül a hazai / külföldi versenytárs / szektortárs jelenti. Egyre többször fordul elő, hogy telekomcégek vásárolnak fel fintech vállalatokat - mondta Szalai, aki szerint a telekomcégeknek már most is minden eszközük meglenne ahhoz, hogy pénzügyi szolgáltatást nyújtsanak. Ezt feltehetően a jövőben meg is teszik majd, jóllehet nem maguktól, hanem már meglévő szereplőkkel együttműködve.

Ez azonban nem minden. A kerekasztal-beszélgetésekből az is kiderült, hogy a bankok rémálmaiban az is benne van, hogy az olyan hatalmas internetes mamutok, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook is megjelenhet vetélytársként ezen a piacon.

Mi van a legnagyobb veszélyben?

Az innovatív cégek támadásai szempontjából a legveszélyeztetettebbnek a pénzforgalmi területet tarják - mondta Bartha egy PwC felmérésre utalva. A banki szolgáltatásokon belül ugyanis ez az a terület, amely informatikán alapul, könnyen lehet automatizálni, így könnyen a fejlesztők célkeresztjébe kerülhet . I tt a változásokat a fennálló hiányosságok és a fogyasztói elvárások kényszeríthetik ki.

A pénzügyi szektor "tradicionális" szereplői látva ezeket a változásokat, már adtak hangot elégedetlenségüknek. Azt kifogásolták, hogy a fiatal, innovatív, alternatív szolgáltatásokat nyújtó cégek lazább piaci környezetben tevékenykedhetnek, nem kell betartaniuk a piac már meglévő szereplőire vonatkozó követelményeket és hogy egyszerűbb piacra lépniük.

Időben léptek

Bartha úgy véli, a pénzforgalmi szabályozók időben léptek. Példaként a fizetési számláról, valamint a fizetési szolgáltatásról szóló irányelvet (PSD2) említette.

A fizetési számláról szóló irányelv három területen kíván változtatást elérni:

  • a pénzforgalmi szolgáltatás átláthatóbbá tételét az ügyfél számára, az irányelv egységesíteni fogja a bankok díjközzétételi követelményeit;
  • a bankváltás lerövidítését és egyszerűsítését (12 napon belül meg kell történnie a számlaátvitelnek);
  • a fizetési számlákkal nem rendelkezők bekapcsolását a rendszerbe - most a magyar lakosság mintegy 20 százaléka tartozik ide (idős nyugdíjas, társadalmilag leszakadt réteg, még nincs számlája)

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv a fő célja, hogy hatékonyabb és biztonságosabb legyen az EU-ban a pénzforgalom. Miközben itt a szabályozó fogyasztóvédelmi szabályokkal védené jobban az ügyfelek érdekeit, új szereplőket is beenged a piacra.

A szabályozó azonban követelményeket is szab, hiszen a bizalom itt is fontos, ezért a bank és az ügyfél közé ékelődő szereplőnek, ha belép erre a piacra, felelősségbiztosítást kell kötnie, bizonyos tevékenységet regisztráltatnia kell a hatósággal és szigorú feltételek betartása mellett használhatják az érzékeny ügyféladatokat.

Mit szeretne az MNB?

Az MNB célja, hogy a pénzforgalom nagyságát növelje és a biztonságát garantálja. Az szeretnék, hogy a legtöbb helyen lehessen elektronikusan fizetni és ahol ez a lehetőség már adott, ott az emberek használják is ezt a lehetőséget.

Magyarország GDP-je 2015-ben 33 ezer milliárd forint volt. A fizetési rendszerben lebonyolított tranzakciók naponta 6 ezer milliárd forintot tesznek ki.
Magyarországon évente van:
  • 3-4 milliárd forint készpénz kifizetés,
  • 415 millió kártyás fizetés,
  • 300 millió átutalás,
  • 215 millió sárga/fehér csekkes befizetés,
  • 67 millió csekkpontos beszedés.

Emellett jön egy jogszabályi változtatás is, ami nem kis fejtörést okozhat a bankoknak: 2019. július 1-től érvénybe lép az a szabályozás, ami előírja majd, hogy a tranzakciókat 5 másodperc alatt végre kell hajtani bármely nap bármely időszakában.

Már látszik az alagút vége

A jelenleg zajló folyamatok miatt vélhetően nem unatkoznak a pénzügyi piac szereplői. Imre Zsombor ugyanakkor úgy véli, "az alagút vége már látszik".

A szakember szerint az elmúlt 3-4 évben hatalmas befektetési boom kezdett kibontakozni, ami most már Magyarországra is elkezdett begyűrűzni.  A bankok rájöttek, hogy lépniük kell (akcelerátor-, inkubátor programok). Magyarországon a nyitás éppen most történik, ami szerinte nagy lehetőségeket rejt a fintech-szcéna minden tagjának.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mekelekke, 2017.02.22 14:42

Szerintem komoly jövője lenne a teljesen anonim elektronikus fizetési módszereknek (valóban biztonságban lévő személyes adatok), pl készpénzért megvásárolható, előre fix összeggel feltöltött bankkártyáknak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2017.02.22 11:58

Rengeteg bankost ki fognak rúgni. Vége a fényűző, pazarló, méregdrága bankfiókok, irodaházak korának, minden digitális lesz. Hála Istennek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html