Szombaton kora reggel, többórás tárgyalást követően a blokk megállapodott a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (Digital Services Act, DSA) általános feltételeiről, amely arra kényszeríti a technológiai vállalatokat, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a platformjaikon megjelenő tartalmakért. Az új kötelezettségek között szerepel az illegális tartalmak és áruk gyorsabb eltávolítása, a felhasználók és a kutatók tájékoztatása az algoritmusok működéséről, valamint szigorúbb fellépés az álhírek terjedése ellen. A vállalatok éves forgalmuk akár hat százalékának megfelelő bírsággal is számolhatnak a szabályok be nem tartása esetén – írja a The Verge.

 

A lépés nagyon nagy szabású: az EU összes online szolgáltatásának alapszabálya megváltozik, sokkal komolyabb kontroll alá kerülnek az olyan cégek, mint a Google, az Amazon, a Facebook vagy a Twitter.

„A DSA a gyakorlatban is érvényre juttatja azt az elvet, hogy ami illegális offline, annak illegálisnak kell lennie online is. Minél nagyobb a méret, annál nagyobb az online platformok felelőssége” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a szigorításról szóló nyilatkozatában. 

Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, aki a blokk technológiai szabályozásának nagy részét irányította, azt mondta, hogy a jogszabály „biztosítja, hogy a platformokat felelősségre vonják a szolgáltatásaik által a társadalomra és a polgárokra jelentett kockázatokért”.

A DSA nem tévesztendő össze a digitális piacokról szóló törvénnyel (Digital Markets Act, DMA), amelyről márciusban állapodtak meg. Mindkét törvény érinti a technológiai világot, de a DMA a vállalkozások közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtésére összpontosít, míg a DSA azzal foglalkozik, hogy a vállalatok hogyan felügyelik a platformjaikon lévő tartalmakat. A DSA ezért valószínűleg közvetlenebb hatással lesz az internetfelhasználókra: érezni fogják az interneten megjelenő tartalmakban, valamint abba is belátást kaphatnak, hogyan működnek a tartalomválogató, hirdetéskezelő algoritmusok. 

Bár a jogszabály csak az uniós polgárokra vonatkozik, a világ más részein is érezteti majd hatását. A globális technológiai vállalatok úgy dönthetnek, hogy költséghatékonyabb egységes stratégiát alkalmazni a tartalomellenőrzésre, és az EU viszonylag szigorú szabályozását tekintik mércének. Míg az Egyesült Államokban a törvényhozók, akik saját szabályozással akarják megfékezni a nagy tech cégeket, máris az uniós szabályokból merítenek ihletet – írja a Verge a szabályozás jelentőségéről.

A DSA végleges szövegét még nem hozták nyilvánosságra, de az Európai Parlament és az Európai Bizottság már részletezte a benne foglalt kötelezettségeket:

 

  1. Tilos az egyének vallása, szexuális irányultsága vagy etnikai hovatartozása alapján célzottan hirdetni. Kiskorúakkal szemben sem lehet célzott reklámot alkalmazni.
  2. Tilos lesz olyan felületeket létrehozni, ahol a zavaros vagy megtévesztő oldalkinézet a felhasználókat bizonyos döntések meghozatalára készteti. Az EU szerint az előfizetések lemondásának általában ugyanolyan egyszerűnek kell lennie, mint a regisztrációnak.
  3. Az olyan nagy online platformoknak, mint a Facebook, átláthatóvá kell tenniük a felhasználók számára az ajánló algoritmusaik működését (pl. a hírfolyam tartalmának rendezéséhez vagy a Netflix tévéműsorainak ajánlására). A felhasználóknak olyan ajánlórendszert is fel kell ajánlani, amely nem profilalkotáson alapul. Az Instagram esetében ez például kronologikus hírfolyamot jelentene.
  4. A tárhelyszolgáltatóknak és az online platformoknak világosan el kell magyarázniuk, hogy miért távolítottak el illegális tartalmakat, valamint lehetőséget kell adniuk a felhasználóknak arra, hogy fellebbezzenek az ilyen eltávolítások ellen. Maga a DSA azonban nem határozza meg, hogy mi számít illegális tartalomnak, annak szabályozását az egyes tagállamokra bízza.
  5. A legnagyobb online platformoknak kulcsfontosságú adatokat kell majd szolgáltatniuk a kutatóknak, hogy nagyobb betekintést nyújtsanak az online kockázatok alakulására. Lényegében az eddig féltve őrzött algorimtusok működését be kell mutatniuk a szakértőknek.
  6. Az online piactereknek alapvető információkat kell tárolniuk a platformjukon kereskedőkről, hogy felkutathassák az illegális árukat vagy szolgáltatásokat értékesítő egyéneket.
  7. A nagy platformoknak új stratégiákat kell majd bevezetniük a válságok idején jelentkező félretájékoztatás kezelésére is (ezt a rendelkezést a közelmúltbeli ukrajnai invázió ihlette, de már a koronavírus-járvány alatt is rengeteg álhír terjedt a közösségi médiában és az egyéb platformokon). A gyűlöletbeszéd ellen is szigorúbb fellépésre lesznek kényszerítve a techcégek, amellyel szemben eddig kevés lépést tettek.

 

A DSA a DMA-hoz hasonlóan különbséget fog tenni a különböző méretű technológiai vállalatok között, nagyobb kötelezettségeket róva a nagyobb cégekre. A legnagyobb cégek – azok, amelyeknek legalább 45 millió felhasználójuk van az EU-ban, mint például a Meta és a Google – a legnagyobb ellenőrzésnek lesznek kitéve. Ezek a technológiai vállalatok keményen lobbiztak a DSA követelményeinek felhígítása érdekében, különösen a célzott reklámozásra és az adatok külső kutatóknak való átadására vonatkozó követelmények tekintetében.

Bár az EU tagállamai már megállapodtak a DSA általános feltételeiről, a jogi nyelvezetet még véglegesíteni kell, és a jogszabályt hivatalosan is meg kell szavazni. Ez utóbbi lépés azonban egyelőre csak formalitásnak tekinthető. A szabályok a jogszabály törvénybe iktatását követő 15 hónap elteltével, vagy 2024. január 1-jétől - attól függően, hogy melyik következik be később – valamennyi vállalatra alkalmazandók lesznek.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.