Az internetszolgáltatók és a közösségi médiával foglalkozó cégek 2020-ban 22 millió gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos bűncselekményt jelentettek. 2019-ben ez a szám még csak 17 millió volt. De hiába a növekedés, ez csak töredéke lehet a valós számnak - mondta Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa a német Welt am Sonntag című lapnak a Reuters szerint.

"Az elkövetkező hónapokban olyan törvényjavaslatot fogok előterjeszteni, amely kötelezi a vállalatokat a gyermekek szexuális zaklatásának felderítésére, bejelentésére és eltávolítására" - idézte Johansson szavait.

"Az önkéntes jelentés ezután már nem lesz elegendő" - tette hozzá, utalva arra, hogy a jelenlegi uniós szabályok szerint a közösségi médiahálózatok, valamint az olyan levelező- és messenger-szolgáltatások, mint a Facebook és a Google, szabadon dönthetnek arról, hogy nyomon követik-e a bűncselekményeket vagy sem. Johansson szerint a kiskorúakkal szembeni visszaélések elleni küzdelmet jobban össze kell hangolni, és szükség van egy európai szakosított központra a megelőzés, a bűnüldözés és az áldozatok támogatásának javítása érdekében.

Az Európai Parlament még 2021 júliusában döntött 537 szavazattal, 133 ellenében és 24 tartózkodás mellett az átmeneti jogszabály elfogadásáról, hogy hatékonyabbá tegye a webmail-, csevegési és üzenetküldési szolgáltatásokat használó gyermekek védelmét a szexuális zaklatással és kizsákmányolással szemben.

Az áprilisi megállapodás értelmében átmenetileg nem kell alkalmazni az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvnek a közlések és a forgalmi adatok titkosságára vonatkozó rendelkezéseit. Az átmeneti rendelkezések a végleges szabályok elfogadásáig, de legfeljebb három évig lesznek érvényben. Viszont a képviselők már akkor döntöttek arról, hogy a jövőben szigorúbb fellépést várnak és részletesebben kidolgozott törvényi szabályozást készítenek.

A gyerekek szexuális zaklatása az online térben egyre nagyobb probléma Magyarországon is. A hazai helyzetről itt olvashat.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.