Az izraeli innovációs forradalom 45 éve kezdődött, amikor megalapították a helyi kutatás-fejlesztési projekteket felkaroló Office of the Chief Scientist, ami nagyjából a magyar Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) ottani megfelelője.

Azt, hogy az azóta eltelt időszakban a jelentős állami szerepvállalásnak is köszönhetően mennyi sikert értek el, hosszasan lehetne sorolni. Az azonban tény hogy az USA után immár Izraelben működik a legtöbb multinacionális kutatás-fejlesztési központ, az izraeliek költik a legtöbbet GDP-arányosan kutatás-fejlesztésre, az országból indult hódító útjára többet közt a Waze és a Viber, csak tavaly 5 milliárd dollárnyi befektetést kaptak az ottani startupok, de sokatmondó adat az is, hogy ma már 270 ezer ember, azaz a munkaerőpiacon jelenlévők 8,3 százaléka dolgozik a high-tech szektorban.

Kapcsolódó

Mindez azonban nem elég, tíz év alatt meg szeretnénk duplázni ezt a számot - mondta a Napi.hu érdeklődésére Danny Biran, az Izraeli Innovációs Hivatal (Israel Innovation Authority, IIA) alelnöke, nemzetközi igazgatója. Az IIA-t tavaly év elején, az Office of the Chief Scientist átalakításával alapították, a korábbi szervezet megszűnt.

És ekkora eredmények mellett miért volt szükség a váltásra? "Egyrészt nem vagyunk annyira a kormányhoz kötve és bár támogatást továbbra is kapunk tőlük, egy új program indításához vagy egy meglévő megváltoztatásához már nincs szükség állami jóváhagyásra. Ez jelentős előrelépés, mivel a bürokrácia lassúsága gyakran hátráltatott minket" - mondta az IIA alelnöke.

Danny Biran: az állam nélkül gyorsabb döntéseket lehet hozni

De nem ez az egyetlen különbség. Amíg az előző egység csak k+f-fel foglalkozott, az IIA már az egész innovációs ökoszisztéma felkarolását magára vállalta. Mindezt akkor, amikor csökkent a high-tech-ben dolgozók aránya. "Nem dolgoznak kevesebben a szektorban, egyszerűen nagyobb tempóban bővül a munkaerőpiac, mint ez az iparág. Azt látjuk, hogy a lakosság egyes részei alul vannak reprezentálva. Ilyenek a nők, az arabok vagy éppen az ultraortodox zsidók" - magyarázta Biran. Persze az is kérdés, mit tekint alacsonynak az ember: itthon valószínűleg örülnénk neki, ha a tech szektorban az izraelihez hasonlóan 20-25 százalékos lenne a nők aránya.

Bár elsőre némiképp meglepő lehet, az innovációs hivatal alelnöke szerint az arabokat könnyebb elérni: ők ugyanis alapból jobb képzést kapnak az iskolákban, többet foglalkoznak például a tudományokkal, matematikával és az angol nyelvvel mint az ortodox zsidók. "Éppen ezért a fő célunk, hogy elérhetővé tegyük az arabok számára a high-tech-et, például inkubátorházakat telepítünk az általuk lakott területekre is. Ennek megfelelően, ha egy pályázat során azt látjuk, hogy arab cégvezetője van a startupnak, akkor az kaphat ezért plusz pontot. Ennek persze hosszú távú hatásai vannak, hiszen ő vélhetően arabokat fog alkalmazni, amivel növelni lehet az arányokat. Az ortodox zsidókat sokkal nehezebb megszólítani, de dolgozunk ezen is" - fejtette ki Biran.

De nem ez az egyetlen kihívás Izrael előtt, hiszen bár a high-tech szektor termelékenysége messze meghaladja az OECD-átlagot, a feldolgozóipar vagy éppen a mezőgazdaság teljesítménye elmarad attól. Éppen ezért ezeket megtámogatnák a technológiával. "Robotok, számítástechnika, IoT, ipar 4.0. Számtalan lehetőség áll előttünk, ám az úgymond hagyományos szektorokban dolgozók egyszerűen nincsenek tisztában azzal, hogy a technológia milyen lehetőséget nyújt. Éppen ezért ezen cégek vezetőinek k+f képzéseket tartunk, de amennyiben kérnek, úgy általunk delegált tanácsadókat is kapnak, akik a konkrét lépések megtételében segítik őket. A technológiai fejlődést egyébként pénzzel is támogatjuk, hogy a váltást minél hamarabb meglépjék a cégek."

Ez Biran szerint nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Izrael immár ne csak startup országként legyen ismert, ahol a befektetők kedvük szerint mazsolázhatnak a jobbnál jobb projektek közül, de eljussanak arra a szintre a helyi cégek, amivel jelentősen növelni lehetne az ország exportját is, akár a high-tech szektorokon kívül is.

Mit hoz a jövő?

Amikor arról érdeklődtünk Birannál, hogy mely technológiák lesznek a meghatározóak a jövőben, kitérő választ adott: "az IIA létrehozásával éppen az volt célunk, hogy minden szektor támogassunk, hiszen mindenhol vannak okos emberek, akiknek vannak előremutató gondolataik. Nekünk ezeket kell megtalálni. Nem próbáljuk megjósolni a jövőt, mert nem gondoljuk, hogy az állam jobban tudná ezt, mint a piac."

Biran: Nem próbáljuk megjósolni a jövőt, mert nem gondoljuk, hogy az állam jobban tudná ezt, mint a piac

Ugyanakkor, ismerte el, vannak olyan trendek, amelyek fontosak és hogy Izrael később az elsők között lehessen, már most le kell tenni az alapokat. Ilyen lehet az egészségügy modernizálása, személyesebbé tétele, a mezőgazdaság fejlesztése, illetve minden ami quantum, nemcsak a számítástechnológia, hanem a kommunikáció, biztonság is. És végül, de nem utolsósorban természetesen a mesterséges intelligencia.

Bővülő együttműködések

Izrael tehát pont más irányba indult, mint ahol Magyarország tart, hiszen itthon az állam nagyjából megkerülhetetlen ha startupokról van szó. Elég csak a Hiventuresre gondolni, az állami kockázati tőkealap nagyjából letarolta az elmúlt időszakban a szektort, azzal, hogy tőkekihelyezések 90 helyezését ő végezte el.

"Izraelben sokáig jelentős szereplő volt az állam, ez is kellett a mostani ökoszisztéma kiépüléséhez. Ráadásul máig együtt dolgozik az állam a kockázati tőkebefektetőkkel, hiszen vannak olyan területek, ahová utóbbi nem merészkedik. Ilyenek a hagyományos szektorok, illetve az ötletfázisban lévő projektek. Ez nemcsak Izraelben, hanem mindenhol máshol, így Magyarországon is így van." - mondta erre a felvetésre az IIA alelnöke.

Biran szerint nem csak ez a hasonlóság, hanem az is, hogy mindkét ország elkötelezte magát az innováció támogatása mellett, így több megállapodáson keresztül igyekeznek közelíteni egymáshoz a két ország startupjait. Az együttműködésre több példát is említett, ilyen például az, hogy bár náluk rengeteg cég foglalkozik az önvezető autózással, a zalaegerszegihez hasonló tesztpályájuk nincsen. Ezen felül a víztechnológiát említette, mint fontos területet.

Bár az Izraeli Innovációs Hivatal alelnöke optimista volt a kapcsolatok bővülése miatt, az jól mutatja jelenlegi a helyzetünket, hogy amikor arra kértük, nevezzen meg egy magyar startupot, nem tudott. "A jövőbeli fejlődés érdekében az államnak kockázatot kell vállalnia, hogy olyan területeken is megjelenjen, ahol a piac maga nem. Kockázat nélkül nem lehet sikert elérni" - adott egy jó tanácsot Biran.

A kép forrása: Pixabay.