Az ügy azzal kezdődött, hogy Eva Glawischnig-Piesczek osztrák politikus, aki a Zöld párt parlamenti képviselőcsoportjának elnöke és e párt szövetségi szóvivője volt, azt kérte az osztrák bíróságoktól, hogy rendeljenek el ideiglenes intézkedést a Facebookkal - pontosabban a Facebook Irelandről van szó, amely a Facebook Inc. leányvállalataként kizárólag az Egyesült Államokon és Kanadán kívüli felhasználók számára üzemeltet elektronikus felületet - szemben egy becsületsértő hozzászólás közzétételének abbahagyása érdekében.

A Facebook egyik felhasználója ugyanis személyes oldalán megosztotta az oe24.at osztrák online hírmagazin "Zöldek: a menekültek minimumjövedelmének maradnia kell" című cikkét. E közzététel azzal a hatással járt, hogy a Facebook felületén létrejött az oe24.at oldal "előnézeti képe", amely a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalását, valamint E. Glawischnig-Piesczek fényképét tartalmazta. Ez a felhasználó ezenkívül e cikkhez kapcsolódóan E. Glawischnig-Piesczekkel szemben lealacsonyító hozzászólást is közzétett. E tartalmakat a Facebook bármely felhasználója láthatta.

Mivel a Facebook nem reagált a hozzászólás törlése iránti kérésére, a honatya keresetében arra kérte ideiglenes intézkedés útján kötelezni a céget, hogy hagyja abba az őt ábrázoló fényképek közzétételét, illetve terjesztését, amennyiben a kísérőszöveg a szóban forgó hozzászólással azonos, illetve azzal "azonos értelmű" állításokat terjeszt.

Azt követően, hogy az elsőfokú bíróság elrendelte a kért ideiglenes intézkedést, a Facebook megszüntette Ausztriában az eredetileg közzétett tartalomhoz való hozzáférést.

Ez az igazán fogas kérdés

Az ügyben eljáró osztrák Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó kijelentések mindegyike E. Glawischnig-Piesczek becsületének megsértésére, a felperes gyalázására és rágalmazására irányult. A bíróság, amelynek arról a kérdésről kell határoznia, hogy az abbahagyásra vonatkozó kötelezettség világszerte azokra a szó szerint azonos, illetve egyenértékű kijelentésekre is kiterjeszthető-e, amelyek nem jutottak a Facebook tudomására, azt kérte az Európai Bíróságtól (EB), hogy ebben az összefüggésben értelmezze az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet.

Ezen irányelv szerint ugyanis a tárhelyszolgáltatót - tehát egy közösségi hálózati felület olyan üzemeltetőjét mint a Facebook - főszabály szerint nem terheli felelősség a harmadik felek által a szerverein tárolt információért, amennyiben nincsen tudomása annak jogellenességéről. Amint azonban annak jogellenességről tudomást szerez, köteles haladéktalanul intézkedni az információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről. Ezenkívül az irányelv úgy rendelkezik, hogy egy tárhelyszolgáltatónak nem írható elő az általa tárolt információk nyomon követésére vonatkozó általános kötelezettség, illetve jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények tevőleges kivizsgálására vonatkozó általános kötelezettség.

Így látja a főtanácsnok

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvvel nem ellentétes, ha egy közösségi hálózati felületet üzemeltető olyan tárhelyszolgáltatót mint a Facebook - ideiglenes intézkedés keretében - arra köteleznek, hogy az e felület felhasználói által terjesztett valamennyi információ között felkutassa és azonosítsa az ezen ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot hozó bíróság által jogellenesnek minősítettekkel azonos információkat - állapította meg ma ismertetett indítványában Maciej Szpunar, az EB lengyel főtanácsnoka.

A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot. A szakértő feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé. A Bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást az ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

Az ideiglenes intézkedés keretében a tárhelyszolgáltató arra is kötelezhető, hogy felkutassa és azonosítsa a jogellenesnek minősítettekkel egyenértékű információkat, de csak az azon felhasználótól származó információk között, aki ezen információkat terjesztette.

A jogellenesnek minősítettekkel egyenértékű, bármely felhasználótól származó információk azonosítására vonatkozó kötelezettség azonban nem biztosítaná az érintett alapvető jogok közötti megfelelő egyensúlyt. Egyrészt az ilyen információk felkutatása és azonosítása költséges megoldásokat tenne szükségessé, másrészt e megoldások megvalósítása cenzúrához vezetne, amelynek folytán fennállna annak lehetősége, hogy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát szisztematikusan korlátozzák.

Ráadásul a főtanácsnok szerint, mivel az irányelv nem szabályozza a közösségi hálózati felület útján terjesztett információk eltávolítására vonatkozó kötelezettség területi hatályát, azzal nem ellentétes, ha egy tárhelyszolgáltatót ilyen információk világszerte történő eltávolítására köteleznek. E területi hatályt az uniós jog más rendelkezései sem szabályozzák.

Szpunar szerint az irányelvvel nem ellentétes, ha egy tárhelyszolgáltatót a jogellenesnek minősítettekkel egyenértékű információk eltávolítására köteleznek, amennyiben az utóbbi azokról az érintett személytől vagy harmadik felektől, illetve más forrásból szerzett tudomást, mivel ilyen esetben az eltávolítási kötelezettség nem a tárolt információk általános nyomon követését jelenti.