Elképesztő Facebook-trükköt lepleztek le - sokan megfizettek ezért

Egy újabb kínos ügyre derült fény a Facebook boszorkánykonyhájáról: csaltak a videós nézettségi adatokkal, amelynek viszont komoly médiapiaci következményei is lettek. Nemcsak százak vesztették el az állásukat egy feltételezett hamis trend miatt, de az ennek felülő vállalatok is megfizettek hiszékenységükért.
Szabó Zsuzsanna, 2018. október 24. szerda, 10:31
Fotó: Reuters

A Facebook több mint egy éven keresztül szándékosan hamis adatokat prezentált a videós tartalmak és hirdetések megtekintéseiről, állítják a cég ellen csoportos keresetet benyújtó felperesek - írja a Qubit.

A 2015-ben észlelt csalásnak (vagy a Facebook hivatalos álláspontja szerint: hibának) két súlyos következménye volt: a hirdetőket a kozmetikázott számokkal csalogatták a Facebookra más platformokról, a nagyobb elérés reményével, a médiacégek pedig a mérési adatok miatt elkezdtek a videós tartalmakra fókuszálni az írott anyagok kárára, ami minimum több száz újságíró állásába került.

Már 2015-ben gyanússá vált

A keresetet benyújtó ügyvédi irodák által közzétett dokumentum szerint a hirdetők 2015 elején kezdtek arra gyanakodni, hogy a mért megtekintési adatok nem felelnek meg a valóságnak. A felpereseknek sikerült megszerezniük körülbelül 80 ezer oldalnyi belső Facebook-dokumentumot, amely szerint a cég csak 2016 júniusában, tehát a beérkező panaszok után több mint egy évvel kezdett foglalkozni az üggyel, de még utána is több hónapon keresztül a hibásan mért számokat közölte a hirdetőkkel.

A Facebook 2016. szeptember 23-án hivatalos közleményben jelentette be, hogy rossz mérőszámokat közölt, de a hibát kijavította. A poszt szerint "a mérési adatoknak úgy kellett volna kinézniük, hogy a videó teljes megtekintési idejét elosztjuk a videót megtekintő összes ember számával. Ehelyett a teljes megtekintési időt csak azon emberek számával osztottuk el, akik legalább három másodpercig nézték a videót". A cég becslése szerint így a hirdetőknek 60-80 százalékkal magasabb megtekintési adatokat küldtek ki.

A felperesek szerint viszont a kiperelt dokumentumok alapján 150 és 900 százalékkal is magasabbak lehettek a Facebook által a videós tartalmakat közlő cégeknek szolgáltatott mérési adatok. Ekkora vélt előny pedig már bőven elég lehet ahhoz, hogy bárkit rávegyenek arra, hogy a Youtube, a Twitter vagy más platformok helyett a Facebookon hirdessenek.

A nagy médiacégek is ráfaragtak a hiszékenységre

A hirdetők mellett a médiacégeket is jelentősen érintette az ügy: a Facebook-videók nézettségi adatai miatt 2016 egyik legnagyobb médiatrendje az lett, hogy a nagy cégek - egyebek mellett Vice, Fox Sports, MTV News, Mic, Upworthy, Mashable, Fusion, Thrillst, Vocativ - elkezdtek megválni újságíróiktól. Az indok mindenhol a videós tartalmak felé való nyitás volt - idézi az Atlantic cikkét a Qubit.

A várt hatás viszont elmaradt: a Fox Sports közönségének 88 százalékát veszítette el, a Mic olvasottsága 17 millió egyedi felhasználóról 5 millióra zuhant. A brit Digiday szerint az ok - több másik oldalhoz hasonlóan - a videós irányváltás volt. Ennek eredményeként idén megkezdődött a videósok elbocsátási hulláma is. Az Atlantic számításai szerint legalább 350 újságíró esett a Facebook mérési csalásának áldozatául.

A Facebook természetesen a Wall Street Journalnak cáfolta, hogy el akarták titkolni az ügyet a partnereik elől. Továbbá azt is közölték, hogy a posztolt videók megtekintési adatait saját fejlesztésű rendszer helyett már külsős cégek mérik és a Média Rating Council nevű médiafelügyelő szervezet is auditálja.

Tanulmányok is cáfolták

A Qubit idéz egy 2014 és 2016 közötti, az Oxfordi Egyetem újságírói intézetében végzett felmérést is, mely szerint az online videónézés trendje nem változott olyan jelentősen, mint ahogy azt a Facebook, illetve a Facebook farvizén a többi nagy közösségi platform állította. Az Egyesült Államokban például a mért időszakban -amikor a leginkább erőltették a videós tartalmakat - 30-ról 33 százalékra emelkedett azon válaszadók aránya, akik egy héten belül néztek valamilyen online hírvideót.

A Bloomberg által idézett tanulmányok is arra mutattak rá, hogy a videónézés sokkal kevésbé hatékony módja az információ befogadásának, mint az olvasás: egy ember átlagosan 150-160 szót képes befogadni percenként audiovizuálisan, míg szövegben ugyanez a tartalommennyiség a 230 szót is eléri. Azt is megfigyelték, hogy azokban az országokban, ahol nagyot nőtt az online hírvideók megtekintéseinek aránya, a tévéhíradók nézettsége is magasabb, így ez inkább az egyes térségek preferenciáinak tudható be.

A Qubit idéz még egy 2016-os tanulmányt is, miszerint a fiatalabb fogyasztók már szívesebben olvasnak híreket, mint nézik azokat videón, így ennek fényében még érthetetlenebb a videós tartalmak erőltetése.

HOZZÁSZÓLÁSOK