Matolcsyék megint nagyot álmodtak - mit szólnak ehhez a piaci szereplők?

Jó, hogy van, viszont sok mindent konkretizálni kell még az iparági szereplők szerint a Magyar Nemzeti Bank által nemrég bemutatott stratégiában, amivel löketet adna itthon a digitális, innovatív pénzpiaci szolgáltatásoknak. A jegybank víziójában rengeteg, Budapestről szolgáltató fintech cég szerepel, az iparági szereplők ezen a téren még nem látják ennyire egyértelműen pozitív színben a jövőt.
Rácz Gergő, 2019. november 20. szerda, 07:08
Fotó: Shutterstock

Már eltelt néhány hét azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvánosságra hozta fintech stratégiáját, amivel új, és sokkal támogatóbb közeget teremtene Magyarországon az innovatív pénzpiaci szolgáltatóknak.

A jegybank saját hatáskörében már eddig is igyekezett lépni, hogy a hazai vállalkozásoknak megfelelő közeg alakuljon ki, amiben ért is el részsikereket, de több olyan terület, van amihez kormányzati lépések kellenek, illetve maguk a cégek is tehetnének többet saját boldogulásukért.

Nemzetstratégiai érdek a digitalizációba fektetni Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke szerint, amit hiba lenne elszalasztani. Többek között az ehhez szükséges fejlesztésekre igyekszik alapokat teremteni az új fintech stratégia.

Önámítás azt képzelnünk, hogy megfelelő az, ahol jelenleg tartunk

- mondta lapunknak Kandrács.

Az MNB-nek alapvetően jó a fintech szektorban a reputációja, amit arra használna, hogy minél több új innovatív cég létrejöttét támogassa. Kandrács szerint a távlati cél ezzel az, hogy létrejöhessen minél több sikeres cég Magyarországon, amelyek képesek innen szolgáltatni is.

A hazai fintech szektor relatív fejletlenségét az MNB stratégiája is elismeri, ahogy azt is, hogy a kérdéskörben minden szereplőnek van még teendője. Erre mutatkozik szándék is. Ha csak a közelmúltból indulunk ki, Matolcsy György jegybankelnök egy digitális eurázsiai fizetőeszközben látja a jövőt, és a Varga Mihály pénzügyminiszter által vezetett versenyképességi tanács is napirendre vette a készpénzhasználat visszaszorítását, de ennél gyakorlatiasabb elképzelések is vannak: például az MNB-nél is zajlik kísérletezés a blokklánc technológiával.

Kevés a konkrétum

A szektorban annak, hogy az MNB komolyan veszi a kérdést, érthetően örülnek. Mint azt kérdésünkre Faluvégi Balázs, a Blueopes vezérigazgatója elmondta, kifejezetten előremutatónak tartanak a stratégiában olyan elemeket, mint a digitális azonosításra vonatkozó szabályozás egységesítése a gyorsabb engedélyezések és a kísérleti üzemek jobb szabályozása, csakúgy, mint az egyszerűbb és gyorsabb online szerződéskötés és aláírás.

Ugyancsak értékeli a gyorsító sáv biztosítását a Tőkeportál. Mint a cég részéről Molnár Klaudia vezető elemzőtől megtudtuk, ők is azt szeretnék több fintech céggel együtt, ha a szabályozás során a mostaninál sokkal több konkrétumot határoznának meg, különösen a cég működése szempontjából kiemelt fontosságú közösségi finanszírozási kérdésekben. - A mi szakterületünket szabályozó nemzetközi hatóságok számos fórumot, konzultációt, konzultációt kínálnak a magyar hatóságok számára is, amely lehetőségek kiaknázása minden bizonnyal növelné a szabályozás és a végrehajtás hatékonyságát - írták.

A Tőkeportál szerint húsbavágóan fontos lenne a spontán és a szervezett párbeszéd elősegítése a szabályozókkal, a párbeszéd a közös tudást szolgálná, és elősegíthetné az aggregált makroprudenciális kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges értő, támogató tudásbázis kialakulását.

Egy fintech startup esetén a korlátozott finanszírozás miatt az idő kulcstényező, ezért sokan nem mernek belevágni sem, mert nem tudják, mikor kapnak engedélyt, ha kapnak egyáltalán - mondta a további teendőkről Faluvégi Balázs. A piaci szereplőket, az egészséges versenyt, és a szolgáltatás színvonalát, illetve költséghatékonyságát a retail ügyfeleknek nagyban javítaná, ha egyértelmű szabályok mentén, egyértelmű engedélyezési idővel lehetne számolni - tette hozzá.

Nem veszélytelen a terep

Mostanra látszik nagyban is berobbanni a fintech az olyan országokon túl, mint mondjuk a Baltikum, vagy Svájc, ahol eleve kiemelt területként kezelték az ilyen vállalatokat. Ezzel egyetemben komoly szabályozó kérdések merülnek fel.

Eddig kirívó problémák nem voltak, azonban az egyes kockázatokkal mindenkinek tisztában kell lennie

- mondta lapunknak Kandrács Csaba, amikor az MNB álláspontjáról kérdeztük az olyan tömeges és növekvő felhasználói bázissal rendelkező szolgáltatókról, mint amilyen például a Revolut.

A Revolut és a hasonló szolgáltatások egy tejesen új helyzetet jelentenek, lévén még nem volt ilyen tömeges teszt, mint ami a rendkívül népszerű fizetési szolgáltató terjeszkedését jellemzi. A Revolut határon átnyúló szolgáltatás, így a hazai jegybank a fogyasztóvédelmen túl lényegében eszköztelen, ha valakinek kára keletkezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar piacfelügyelet tejesen tehetetlen, a jelzett problémákat képviseli az angol felügyelete felé, ennek remélhetőleg nagyobb súlya van mintha valaki magánemberként igyekezne külföldön dűlőre jutni a hatóságokkal.

Ez uniós szinten is célkitűzés. Régóta terv már egy EU-szintű bankunió, ami egyben harmonizálná az egyes vállalatok működésének a feltételeit. Az Európai Bizottság emellett rendszeresen jelentésben vizsgálja a tőkepiacok integráltságát is. A legutóbbi ilyen felmérés alapján vegyesek az eredmények 2018-hoz képest, többek között épp a fintech terén van Európa általában is lemaradásban is az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest.

Az olyan vállalatok esetében, mint a Revolut, tovább árnyalja a szabályozási kérdéseket, hogy az épp legfelkapottabb fintech cég az Egyesült Királyságban nyit ügyfeleinek számlát, amikhez nehéz megjósolni, milyen feltételekkel lehet majd hozzáférni, ha egyszer a britek tényleg kilépnek végre az EU-ból.

Nagy a nyomás a változtatásra

A fintech vállalatok részéről amúgy rendre visszatérő kritika, hogy túlszabályozottak a pénzpiacok, amelyek gátolják az innovációt. Ez részben érhető - vélekedett lapunk kérdésére Hans-Paul Bürkner, a Boston Consulting Group elnöke. Mint a nemzetközi tanácsadó cég vezetője kifejtette, a pénzügyi szolgáltatás világviszonylatban is az egyik leginkább szabályozott iparág, azonban mindezért a bankok maguk is felelősek, elvégre ők is hibásak sok szempontból a válságért.

Bürkner szerint a fintech vállalatok terjeszkedésével a bankoknak meg kell változtatniuk a hozzáállásukat, sokkal inkább ügyfélközpontúnak kell lenniük. - A pénzügyi szektorra nagy nyomás nehezedik, hogy változtasson. Ez nem lesz gyors folyamat, és lesznek olyan cégek, amelyeknek nem fog sikerülni a váltás - vélekedett. A hagyományos bankokra nézve kiéleződő verseny mellett a fintech cégeknek is nehéz a helyzete, kell a kezdeményezés, az innováció, de Bürkner szerint azt is el kell fogadni, hogy szükségszerűen sok lesz a kudarcos kezdeményezés is.

HOZZÁSZÓLÁSOK