Mindössze hat hónappal az indulás után beszünteti működését a Quibi, a vállalat elkezdi pénzzé tenni a vagyonát - írja a Reuters.

A cég alapítói és vezetői, Jeffrey Katzenberg és Meg Whitman a dolgozókkal közölték, hogy mindent megtettek a siker érdekében, de a platform immár nem működtethető, ezért nincs tovább.

Katzenberg elismerte, hogy a szolgáltatással jó eséllyel nem a legjobbkor indultak, de akár az is előfordulhat, hogy az egésznek az alapötlete elhibázott volt.

Gyorsan harapni valamit

A Quibi márkanevet, a "quick bites" adja, az alap koncepció, hogy olyan rövid, maximum 10 perces kisfilmeket lehet nézni a mobilon, amikkel az ember kitölti a napja közben az üresjáratokat, és "gyorsan harapna" valamit.

Az indulásra több saját fejlesztésű hír és szórakoztató tartalmat fejlesztettek, híres színészeket, rendezőket szerződtettek, ismert sorozatlicenszeket vásároltak fel.

Mindezt azért, hogy kizárólag telefonon nézhető tartalmakat gyártsanak, legyen szó rövidfilmekről, sorozatepizódokról, vagy egész estét filmekről, amelyeket tízperces részekre daraboltak.

Nagyon félrement

Ugyan Katzenberg ismert név a médiaszakmában és a személye garancia lehetett volna valami újszerű, sikeres koncepcióra, már az alapötletet is a legtöbben értetlenkedve fogadták.

A Quibi tartalmait nem lehetett a közösségi médiában megosztani vagy népszerűsíteni, noha a fő kiszemelt riválisok, mint a Netflix, az Amazon Prime, vagy újabban a Disney+ sok esetben épp ezeknek a felületeknek köszönhetik, hogy egy-egy saját gyártású filmjük vagy sorozatuk sikeres lesz.

A Quibi a felhasználói szokások alapvető félreértését is jól mutatja. Az emberek szeretik nézni a Netflix kínálatát. A tévéjükön, vagy a monitoron. Az üresjárati időben, sorbanállás közben, buszon vagy a vécén inkább Facebook-ot vagy az Instagramot nézi az ember.

Az amerikaiak körében végzett vizsgálatok szerint az emberek akkor is a közösségi médiával matatnak a telefonjukon, ha amúgy közben néznek valamit a tévében, vagyis végképp nem a Quibi kisfilmjeivel foglalkoznak.

Drága arcraesés

Mindez nem volt akadálya annak, hogy kitömött zsebbel lehessen nekivágni az egésznek. A Quibi 1,8 milliárd dollárt tudott összegyűjteni hollywoodi stúdióktól és más befektetőktől. Az rejtély, hogy ez Katzenberg reputációjának szólt, vagy valakik tényleg láttak fantáziát abban az ötletben, amiben a legtöbben, köztük elsősorban a potenciális felhasználók nem.

A féléves működés során pedig sok más baj is felmerült. Megvádolták a céget, hogy egy-az egyben lenyúlt egy népszerű műsort a Youtube-ról, és az is felmerült, hogy a tízperces műsoridőt azért vezették be, hogy ezzel megkerülhessék a filmipari szakszervezeti előírásokat, és ennek megfelelően kevesebbet kelljen fizetni a dolgozóknak.

Mindennek tükrében aligha meglepő, hogy a csőd csak az egész ötlet várható betetőzése volt. Érdekesség, hogy menet közben, amikor már látszott, hogy a Quibi nem hozza azokat a számokat amiket reméltek, Katzenberg mindezt a koronavírusra fogta. A karanténnal járó koronavírusra, amikor az emberek jobb híján egész nap a számítógépet és a telefont piszkálják, és ennek megfelelően a különböző applikáció boltokban is kilőttek a letöltési számok.

Az idő előrehaladtával már annyira abszurdnak tűnt az egész történet, hogy az is felmerült, csak egy mérsékelten okos csalási kísérletről volt szó, ami a közel kétmilliárd dolláros induló befektetést nézve meglehetősen hatásosnak bizonyult.