A dán oktatási rendszer mára szinte teljesen a digitális rendszereken alapszik és ennek egyik legnagyobb nyertese a Google, aminek nagyjából az ország oktatási intézményeinek felével van szerződése. Helsingor városában azonban tollal és ceruzával kezdődött az új tanév, ami kisebb káoszt okozott a gépeléshez szokott diákok között - derül ki a Wired tudósításából.

Helsingorban a diákok egy jó része már 6 éves korában megkapja az első chromebookját az iskolától, így talán nem meglepetés, hogy az elvételük után voltak olyanok akik arra panaszkodtak, hogy nem megy a kézírás és néha nem is tudják elolvasni a saját jegyzeteiket. A felfordulást jelen esetben egyetlen apuka okozta, aki annak ellenére, hogy "büszke-analóg" családot vezet, korábban megtűrte az iskola digitális rendszereit.

A dolog 2019 augusztusában kezdődött, amikor Jesper Graugaard 8 éves fia azzal fordult szüleihez, hogy állítólag valamelyik barátja az ő fiókján keresztül hagyott egy otromba kommentet Youtube-on. A fiú bepánikolt a lehetséges következményektől, talán némileg paranoid módon online bosszúhadjáradtól tartott, és azért kérte apja segítségét.

Egyszemélyes háború

Graugaard először nem is értette a helyzetet, mert nem adott engedélyt az iskolának a videómegosztó fiók létrehozására, így őt magát is kisebb sokk érte amikor meglátta, hogy a Youtube-on fönn van a fia teljes neve, iskolája és osztálya is.

Az iskola erre egyszerűen az adatvédelmi beállítások módosítását javasolta, de ez nem különösebben nyugtatta meg a háztartásbeli apukát, aki egy 3 éves kampányba kezdett, az általa komoly biztonsági hézagnak tekintett probléma megoldására. Panaszt nyújtott be az állami adatvédelmi szabályozó Datatilsynetnek, és ez jutott végül addig, hogy Helsingor 8000 diák kezéből vette ki évelejére a chromebookokat.

A hivatalos indoklás szerint a város nem végezte el megfelelően a kockázatfelmérést, mikor szerződést kötött a Google-al, ezzel megsértve az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét (GDPR). A helyzet nagyon gyorsan elharapódzott, így szeptember 8-án ideiglenes határidővel felemelték a tiltást, a felek 2 hónapot kaptak arra, hogy tisztázzák a Google által biztosított rendszerek adatvédelmi szabályozásait.

Személyiségi aggályok

Bár a vitaindító esetet könnyen lehet triviálisnak tekinteni, egyáltalán nem biztos hogy könnyű lesz elrendezni a országos vitát keltő konfliktust.

Helsingor és a Google egymásra mutogat, kinek a felelőssége lenne felügyelni az adatvédelmi beállításokat, de még a legjobb gyakorlatok átemelése mellett is maradnak súlyos kérdések.

A Google rendszeresen arra hivatkozik szerződéseiben, hogy a diákoktól begyűjtött adatokat nem adják el harmadik félnek és nem használják marketing célokra, de ettől függetlenül nehéz azt mondani, hogy a techóriás szerződései átláthatóak lennének. A szülők és egyes igazgatók azért aggódnak, nem árusították-e ki gyermekeik viselkedésmintáit, és nem ezekből táplálja-e mesterséges intelligenciái fejlesztését a Google.

Dániában átlagosan 700 ezer diák tanul egyszerre a Statista számai szerint, ha ennek felét felszorozzuk a Google alap chromebook csomagjának 20 dolláros (8500 forint) fejdíjával, akkor nagyjából egy havi 3 milliárd forintos üzlettől esne el a cég az országos tiltással, ami nem hangzik kevésnek, de gyakorlatilag csepp a tengerben a 30 ezermilliárd forint éves hasznot hajtó Alphabet anyacégnek.

Emellett persze nem csak az adat, hanem a dominóhatás miatt sem akarhatja a Google, hogy felbontsák a szerződéseit, mivel a precedens hosszútávon komoly pénzekbe kerülhet a cégnek Európa-szerte. A GDPR tekintetében általában a Facebook adatgyűjtési szokásai merülnek föl, de a Googlenél és a hasonló oktatási szolgáltatást nyújtó Microsoftnál is felmerül a diákok adatainak USA-ba való kiszállítása.

Egyes szülők szerint az ilyen óriás cégek "természetüknél fogva megbízhatatlanok" és egyre szélesebb körben vannak aggodalmak. A lap szerint megszólaltatott szakértő, Omino Gardezi szerint

"Ha ismered valaki irányítószámát, gazdasági teljesítményét, a születésnapját, ha megvan az online útvonala, amikor az Amazontól a Disney-n át a Walmart vagy a Target oldalára megy, akkor gyakorlatilag megjósolhatóvá válik a felhasználó viselkedése".

Mindenesetre mind ettől Helsingor igazgatói némileg meglőve érzik magukat, a Bymidten középiskola vezetője, Korsgaard Pedersen szerint komoly dilemmával néznek szembe. Egyrészről az oktatás nagyon rászokott a chromebookok használatára, így nem tudja hogy folytatnák november 5 után nélkülük, másrészről viszont szerinte az iskolai személyzetek nincsenek tisztában eléggé a GDPR előírásaival, ezért nemigazán tudnák teljes adatvédelmet garantálni a diákoknak és szüleiknek.