Évente átlagosan 14 millió mobilkészülékkel kevesebbet adnak el az Európai Unióban a hamisított termékek miatt. Hatalmas, mintegy 4,2 milliárdos (1200 milliárd forintos) bevételkiesést okozott ez a térségben, ugyanis az ágazati értékesítés 8,3 százalékát tették ki a kétes eredetű termékek. Az egyes országokra vonatkozóan a kieső bevételek aránya tekintetében Románia vezet 19,1 százalékos hamisítási rátával, azt követi Bulgária (17,2 százalék), majd Görögország (16,9 százalék). Magyarország a rangsor ötödik helyén áll 15,1 százalékos értékével, ami meghaladja az összesített 8,3 százalékos uniós átlagot.

A tényleges forgalomkiesés szempontjából a hamisítás hatása Olaszországban a legnagyobb, ahol a másolatok miatt meghiúsuló eladások becsült összege 885 millió euró (265,5 milliárd forint). Ezt követi az Egyesült Királyság, ahol az okozott kár 660 millió euró (csaknem 200 milliárd forint).

Az ilyen telefonok többnyire azért jóval olcsóbbak a gyártói termékeknél, mert ezeket rossz minőségű anyagokból fércelik össze, továbbá semmilyen minőségbiztosítási garancia nincs rajtuk. Így sok, az egészségre ártalmas anyagot is tartalmazhatnak.

"A másolatok egészségkárosító hatásait a felhasználók saját bőrükön is megtapasztalhatják, hiszen számos esetben hatalmas egészségügyi rizikót jelentenek a hamisítványokban fellelhető mérgező anyagok, amelyeket több országban már betiltottak" - írja Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentése alapján.

Az egészségügyi kockázatok mellett ezek a telefonok nem rendelkeznek megfelelő adatvédelemmel sem. Kockázatos rajtuk az online bankolás, pénzügyeink intézése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a napi rutin részét képező, telefonon keresztül folytatott tevékenységek esetében magasabb az adathalászat veszélye.Így veszélyben lehetnek az olyan fejlesztések, mint az érintéses mobiltelefonos fizetés, amelyet a Mastercard friss felmérése szerint Magyarországon is sokan várnak.

Nemcsak az EU-ban vannak problémák

Az Európára vonatkozó adatok mellett, a beszámoló arra is kitér, hogy a különböző utánzatok nem csak az EU-ban, hanem globális szinten is számottevő károkat okoznak, hiszen a várható bevételek 12,9 százalékától esnek el a legális szereplők. Ennek pénzben kifejezett értéke 45,3 milliárd euróra (körülbelül 13 500 milliárd forint) tehető. Komoly aggodalomra adhat okot, hogy forgalomkiesés 36 százalékát az egyik legfejlettebb országként jegyzett Kína tudhatja magáénak. Érdemes még megemlíteni, hogy a hamisítás által az értékesítésre gyakorolt legalacsonyabb relatív hatást az Egyesült Államokban és az EU-ban mérték, mindkét esetben 10 százalék alatt maradva.