Az okosvárosnak négy fő prioritása van: jelentősen javítsa a szolgáltatások minőségét és hatékonyságát, takarékosabban használja az energia és más erőforrásokat, vonja be az állampolgárokat a projektekbe, ezáltal javítva az életminőségüket, illetve, hogy legyen gazdaságilag önfenntartó - mondta Frischmann Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke, aki szerint ezek adják az okosváros létét.

Sok modellt lehet ma már látni, vannak itthon és külföldön is jó példák és ez a példatárat el kell terjeszteni. Az okosváros a legkomplexebb szisztéma a digitális és intelligens város ennek részelemeit alkotják - mondta Frischmann. A digitalizációba a mobilitás, a felhő alapú szolgáltatások ugyanúgy beletartoznak, mint a big data és ez alapján hozott azonnali döntések, a dolgok internete (IoT), vagy akár a szociális média használata.

Kapcsolódó

Az igazi sikerhez azonban szükség van úgynevezett kemény (hard) és lágy (soft) sikertényezők együttesére. Ezzel kapcsoltban nem állunk sokkal rosszabbul, mint az EU-ban, sőt, a széles sávú hálózatelérésben kiemelkedünk. Szintén jól állunk az internetfelhasználásban, ám ebbe főképp a személyes kommunikáció, a videóletöltés, a chatelés, a képek feltöltése tartozik bele, így ha a professzionális felhasználást nézzük, úgy igencsak hátul vagyunk.

+11
Smart City Forum 2017
Hogyan készíthetőek fel a hazai városok az önvezető járművekre? – panelbeszélgetés A beszélgetés résztvevői: Bodnár Balázs, az evopro Kft. ügyvezető igazgatója Dr. Balogh András, a Thyssenkrupp Presta Hungary Kft. műszaki igazgatója Dr. Hamar Zoltán, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. műszaki igazgatója Dr. Liber Ádám, LLM, CIPP/E, a Baker McKenzie ügyvédje Dr. Varga István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja

Céges szinten, különösen a kkv-knál messze vagyunk az uniós átlagtól, azaz üzleti szolgáltatási célra jóval kevésbé használjuk a digitalizáció lehetőségeit, mint lehetne - emelte ki Frischmann, aki szerint hasonló a helyzet a kormányzati szolgáltatások kínálatában és használatában is.

Egy 2017-es felmérés szerint a humán tőkénél is némi lemaradásban vagyunk. Bár látható fejlődés, egyelőre nem zárkózunk fel igazán - mondta az innovációs szövetség alelnöke.

Az ICT technológiákat nézve azt látni, hogy ezek GDP-n belüli részesedését nézve jól állunk, uniós átlag felett, bőven az első tízben vagyunk. Amennyiben pedig az itt dolgozók foglalkozottak arányát nézzük, akkor negyedikek az unós összevetésben. Ennek lehetne örülni, ám a termelékenységüket nézve viszont már hátulról a harmadikok vagyunk - mondta Frischmann. Szerinte ennek egyik oka, hogy sok szolgáltató központ (ssc) működik az országban, amelyeknek a hozzáadott értéke alacsony, viszont rengetegen dolgoznak ott. Biztosan jól használjuk ezeket az erőforrásokat, mikor azok a vállalkozások, ahol termelhetnének értéket, nem találnak munkaerőt? - tette fel a kérdést

Az állami finanszírozás területén is nagy az elmaradás, hátulról az ötödik Magyarország, messze azt uniós átlag alatt. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztési eredményei az ICT iparnak már hozzák az átlagot. Tehát aki k+f-fel foglalkoznak, azok bőven hozzák az EU-s átlagot - magyarázta a szakember.

A szoft elemek közül kiemelte, hogy mindig legyen egy megfelelő ötlet (akár máshol már bevált), de legalább ilyen fontos a befogadás, a partnerség, a megfelelő mennyiségű forrás, illetve az a tipikus magyar innovációs probléma, miszerint sokszor egyszerűen nem viszik végig a megvalósításig a projektet.

A közoktatásnak is úgy kell alakulnia, hogy ne ölje ki, hanem erősítse a kreativitást - adott egy tippet Frischmann. Mivel az innovációs projektek sokszor állami vagy uniós támogatásból építkeznek, ezért sokszor hiányzik a befektetői szempont a fejlesztések során, márpedig ezt elengedhetetlennek nevezte a szakember, mondván ha nincs társadalmi haszna, nem fenntartható a projekt, akkor annak nincs hozzáadott értéke.

Legalább ennyire fontos a civilek, a lakosság, a vállalkozások, a tudomány és az önkormányzat együttműködése, ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy egy-egy innováció sokszor azért hal el, mert hiányzik az együttműködés a felek között. A szándék megvan, de nem értik egymás nyelvét. Ez nagyon komolyan fejlesztendő terület - mondta az alelnök.