A Facebook több mint egy éven keresztül szándékosan hamis adatokat prezentált a videós tartalmak és hirdetések megtekintéseiről, állítják a cég ellen csoportos keresetet benyújtó felperesek - írja a Qubit.

A 2015-ben észlelt csalásnak (vagy a Facebook hivatalos álláspontja szerint: hibának) két súlyos következménye volt: a hirdetőket a kozmetikázott számokkal csalogatták a Facebookra más platformokról, a nagyobb elérés reményével, a médiacégek pedig a mérési adatok miatt elkezdtek a videós tartalmakra fókuszálni az írott anyagok kárára, ami minimum több száz újságíró állásába került.

Már 2015-ben gyanússá vált

A keresetet benyújtó ügyvédi irodák által közzétett dokumentum szerint a hirdetők 2015 elején kezdtek arra gyanakodni, hogy a mért megtekintési adatok nem felelnek meg a valóságnak. A felpereseknek sikerült megszerezniük körülbelül 80 ezer oldalnyi belső Facebook-dokumentumot, amely szerint a cég csak 2016 júniusában, tehát a beérkező panaszok után több mint egy évvel kezdett foglalkozni az üggyel, de még utána is több hónapon keresztül a hibásan mért számokat közölte a hirdetőkkel.

A Facebook 2016. szeptember 23-án hivatalos közleményben jelentette be, hogy rossz mérőszámokat közölt, de a hibát kijavította. A poszt szerint "a mérési adatoknak úgy kellett volna kinézniük, hogy a videó teljes megtekintési idejét elosztjuk a videót megtekintő összes ember számával. Ehelyett a teljes megtekintési időt csak azon emberek számával osztottuk el, akik legalább három másodpercig nézték a videót". A cég becslése szerint így a hirdetőknek 60-80 százalékkal magasabb megtekintési adatokat küldtek ki.

A felperesek szerint viszont a kiperelt dokumentumok alapján 150 és 900 százalékkal is magasabbak lehettek a Facebook által a videós tartalmakat közlő cégeknek szolgáltatott mérési adatok. Ekkora vélt előny pedig már bőven elég lehet ahhoz, hogy bárkit rávegyenek arra, hogy a Youtube, a Twitter vagy más platformok helyett a Facebookon hirdessenek.

A nagy médiacégek is ráfaragtak a hiszékenységre

A hirdetők mellett a médiacégeket is jelentősen érintette az ügy: a Facebook-videók nézettségi adatai miatt 2016 egyik legnagyobb médiatrendje az lett, hogy a nagy cégek - egyebek mellett Vice, Fox Sports, MTV News, Mic, Upworthy, Mashable, Fusion, Thrillst, Vocativ - elkezdtek megválni újságíróiktól. Az indok mindenhol a videós tartalmak felé való nyitás volt - idézi az Atlantic cikkét a Qubit.

A várt hatás viszont elmaradt: a Fox Sports közönségének 88 százalékát veszítette el, a Mic olvasottsága 17 millió egyedi felhasználóról 5 millióra zuhant. A brit Digiday szerint az ok - több másik oldalhoz hasonlóan - a videós irányváltás volt. Ennek eredményeként idén megkezdődött a videósok elbocsátási hulláma is. Az Atlantic számításai szerint legalább 350 újságíró esett a Facebook mérési csalásának áldozatául.

A Facebook természetesen a Wall Street Journalnak cáfolta, hogy el akarták titkolni az ügyet a partnereik elől. Továbbá azt is közölték, hogy a posztolt videók megtekintési adatait saját fejlesztésű rendszer helyett már külsős cégek mérik és a Média Rating Council nevű médiafelügyelő szervezet is auditálja.

Tanulmányok is cáfolták

A Qubit idéz egy 2014 és 2016 közötti, az Oxfordi Egyetem újságírói intézetében végzett felmérést is, mely szerint az online videónézés trendje nem változott olyan jelentősen, mint ahogy azt a Facebook, illetve a Facebook farvizén a többi nagy közösségi platform állította. Az Egyesült Államokban például a mért időszakban -amikor a leginkább erőltették a videós tartalmakat - 30-ról 33 százalékra emelkedett azon válaszadók aránya, akik egy héten belül néztek valamilyen online hírvideót.

A Bloomberg által idézett tanulmányok is arra mutattak rá, hogy a videónézés sokkal kevésbé hatékony módja az információ befogadásának, mint az olvasás: egy ember átlagosan 150-160 szót képes befogadni percenként audiovizuálisan, míg szövegben ugyanez a tartalommennyiség a 230 szót is eléri. Azt is megfigyelték, hogy azokban az országokban, ahol nagyot nőtt az online hírvideók megtekintéseinek aránya, a tévéhíradók nézettsége is magasabb, így ez inkább az egyes térségek preferenciáinak tudható be.

A Qubit idéz még egy 2016-os tanulmányt is, miszerint a fiatalabb fogyasztók már szívesebben olvasnak híreket, mint nézik azokat videón, így ennek fényében még érthetetlenebb a videós tartalmak erőltetése.