Az amerikai hatóságok szerint Van-csou a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül üzletelt 2009 és 2014 között Iránnal, s így megsértette a Washington, illetve Brüsszel által elrendelt szankciókat. A vádirat szerint a Huawei elkendőzte kapcsolatait a szóban forgó vállalattal. Az Egyesült Államok a menedzser kiadatását követeli.

Szökésveszély

Kapcsolódó

A vádakat eddig nem tették közzé, mivel a hatóságok információs zárlatot rendeltek el, amelyet időközben azonban feloldottak. A mostani meghallgatáson döntenek arról, hogy Meng Van-csout óvadék ellenében szabadlábra helyezik-e.

John Gibb-Carsley ügyész arra kérte a bíróságot, hogy ne engedje óvadék ellenében szabadlábra a 46 éves kínai menedzsert, mert a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányaként jelentős pénzügyi háttérrel rendelkezik, s fennáll a szökés veszélye.

A vádhatóság képviselője hangsúlyozta: Meng Van-csou arról biztosította az amerikai bankokat, hogy a Huawei és az Iránnal üzleti kapcsolatban álló Skycom két külön cég, valójában azonban egy és ugyanarról a cégről van szó. Van-csou ellenvetése szerint a Huawei még 2009-ben megvált a Skycomtól.

Súlyos vádak

Amennyiben kiadják az Egyesült Államoknak a 46 éves nőt, úgy pénzügyi intézmények megkárosítására irányuló összeesküvés miatt emelnek ellene vádat. Ez egyes vádpontonként akár 30 év börtönt is jelenthet számára.

Meng Van-csout december 1-jén tartóztatták le. Peking azonnali szabadon bocsátását követeli.

Riadalom a piacokon

Az intézkedés megrengette a globális részvénypiacokat olyan félelmeket gerjesztve, hogy ismét súlyosbodhat az Egyesült államok és Kína kereskedelmi háborúja, miután a múlt héten Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök "tűzszünetet" kötött.

Az Egyesült Államok 60 napon belül nyújthat be hivatalos kiadatási kérelmet. Egy kanadai bíróság dönt ezt követően arról, hogy kellőképpen megalapozottak-e az amerikai érvek. Végül a kanadai igazságügy-miniszter dönt a kiadatás elrendeléséről, vagy megtagadásáról.

Április óta pletykálják

Hírügynökségek már áprilisban felröppentettek híreket arról, hogy az amerikai hatóságok vizsgálatot indítottak a Huawei, a világ egyik legnagyobb távközlési elektronikus eszközöket gyártó cége ellen, mert feltehetően amerikai gyártmányú cikkeket szállított Iránnak és más országoknak, megsértve az amerikai export- és szankciós törvényeket.

Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán kijátssza az egyezményt. A megállapodás értelmében Irán lemondott az urándúsításról, és ennek fejében a nemzetközi közösség beleegyezett a korábban életbe léptetett büntetőintézkedések fokozatos feloldásába. Washington azonban a megállapodás felmondásával egy időben a szankciók újbóli bevezetéséről is döntött. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán betartja a megállapodást.