Amikor autonóm autókról beszélünk, mindenki valami futurisztikus dologra gondol, ami egyre közelebb van a valósághoz - indította előadását Balogh András, a Thyssenkrupp Presta Hungary Kft. műszaki igazgatója.

Az utóbbi időben három nagy trend befolyásolja az autóipart: egyrészt a társadalmi trendek, mint például a sharing economy hatása, miszerint nem mindenki akar saját autót már, a fenntarthatóság, illetve, hogy egyre nagyobb városok jönnek létre.

A technológiai trend, hogy az önvezető autók egyre közelebb vannak a megvalósításhoz, illetve az olyan cégek, mint az Uber is hatással vannak a fejlődés mikéntjére. Megjelentek az új gyártók is, mint a Tesla, amelyek teljesen új modellel álltak elő az autóiparban.

Az önvezető autóknak is több típusa van: van, amelyik csak segít a vezetésben, míg van olyan, ami már teljes mértékben automatán vezeti magát. Hogy ez valóság legyen, a vevőknek is el kell fogadnia ezeket, de a törvényi szabályozásnak is lépést kell tartania vele.

Ugyanakkor ma még a teljesen automata autókban is szükség van a sofőrre, például a kocsi csak akkor megy, ha a sofőr keze a kormányon van. Ma még tehát nem lehet olvasni, sms-t küldeni vezetés közben, még akkor se, ha sokan az egyáltalán nem automatizált autókban is ezt teszik jelenleg - mondta Balogh. A jövőben azonban eljutunk odáig, hogy az autó teljes mértékben önmagát fogja vezetni, ekkor már akár aludhatunk is a járműben.

Ami még gondot okozhat

Szerinte a jelenlegi legnagyobb kihívások egyike, hogy elfogadható összegért tudjanak az autógyártók szenzorokat szerelni a járművekbe. A kamerát zavarja a köd, az ultrahangot pedig nagyjából minden, akár az eső is - sorolta a problémákat Balogh, aki szerint ezen a területen még nagyon sok fejlesztési munkára van szükség.

Legalább ekkora kihívás a kommunikáció, például ha jön hátulról egy mentőautó, akkor, ha a forgalom automatikusan félreáll, úgy sokkal hamarabb juthat el céljához a mentős. Vagy egy kereszteződésben jelzi, ha jön valaki oldalról.

Fontos kihívás lesz a biztonság is, hiszen ha egy hacker az autópálya mellett ülve például kikapcsolja a fékrendszert, az könnyen belátható, hogy mekkora problémát okozhat - mondta Balogh.

Vannak bizony jogi kérdések is

A jog egy konzervatív terület, ami mindig a tudomány után halad - mondta Liber Ádám, LLM, CIPP/E, a Baker McKenzie ügyvédje, aki elmondta, hogy Itt tulajdonképpen guruló számítógépekről beszélhetünk, így érdekes kérdés lesz, hogy az okostelefonokhoz, vagy pc-khez hasonlóan ugyanúgy elavulnak-e a bennük lévő számítógépek egy-két év alatt - emelte ki Liber.

Jogi szempontból nem mindegy, hogy az önvezető autót mennyire automata rendszer vezette a baleset pillanatában. A legfontosabb jogi kérdés, hogy ki fogja a felelősséget vállalni, ha baleset történik. Szinte mindig az üzembetartó lesz a felelős, akkor is, ha elromlik egy szoftver a kocsiban - mondta Liber. Bár szó lehetne a termékfelelősség kérdéséről, azaz ha a termék hibás és nem nyújtja az általában elvárható biztonságot, ám ez a szakember szerint nem valószínű, hogy elterjed, itthon egyébként sincs gyakorlata.

Ugyancsak fontos kérdés a közúti járműbiztonság, ám a jelenlegi szabályozásba nagyon nehezen illeszthető bele az önvezető autó, hiszen annak a jogszabályok szerint mindig a gépjármű vezetője a felelős. Ezért nem is lehet jelenleg vezető nélküli autót az útra engedni - mondta Liber. Probléma az is, hogy az önvezető képességgel rendelkező járművek műszaki követelményei nincsenek szabályozva. Ezt érdemes külön szabályozni a szakember szerint, például azzal, hogy kerüljön egy autóba a repülőkhöz hasonló fekete doboz, aminek felnyitásával pontosan vissza lehetne keresni, hogy mi történt a baleset előtti pillanatokban.

Liber is beszélt a biztonság kérdéséről, mivel az önvezető autók nemcsak a hackerek, hanem a terroristák célpontjai is lehetnek, megfelelő védelem nélkül könnyen át is vehetik az irányítást. A cél az lenne, hogy távolról ne lehessen egy autót se irányítani - vélte a Baker McKenzie ügyvédje.

Legalább ennyire fontos az adatvédelem, hiszen egy önvezető autó érzékelői személyes adatokat is gyűjtenek a sofőrről, utasairól, de akár más közlekedési szereplőkről is. Nagy kérdés, hogy ezeket az adatokat kik és milyen célból gyűjtik - mondta Liber. Nem mindegy az sem, hogy ezeket az autókat összekötik-e a rendőrséggel, hogy például, ahogy az Ötödik elem című filmben, gyorshajtás esetén egyből lehessen számlázni a büntetést.

Ugyancsak felmerül a kérdés: roamingolhat-e az autóba helyezett SIM-kártya más országban? Liber szerint nincs egységes szabályozás: egyes országokban be kell jelentkezni a hírközlési szolgáltatónak, máshol nem.

Érdekes lehet még a szerzői jog kérdése is, hiszen az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt a szabadalmak száma. A szoftvernél például nagy kérdés, hogy ki felel a hibáért. Liber szerint itt van egy közérdekű cél, az élet és egészség védelme, így itt külön szabályozásra lesz szükség, hogy ezen szoftvereket ne lehessen hibásan forgalomba hozni. Nagy kérdés még a szoftver hibajavítása, amit a tulajdonos elindíthat, ám a szerelő már nem? - tette fel a kérdést a Baker McKenzie ügyvédje.