Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A GKI a meglévő, 2017-es statisztikai adatok alapján megbecsülte, hogy 2018-ban az egyes településeken miként alakul a magyar lakosság telekommunikációs költése (szolgáltatások és készülékek) egy dinamikusan bővülő gazdasági környezetben. Az egyre több készülék, az eszközök közötti kommunikáció terjedése, az egyre több "okos" alkalmazás, valamint az egyre okosabb eszközök egyaránt a korábbiaknál nagyobb költést indokolnak.

A kiadások volumenét tekintve természetes, hogy a népességszám és az egy főre jutó költés határozza meg a telekommunikációs szolgáltatásokra fordított összegek nagyságrendjét. E tekintetben kiemelkednek a fővárosi kerületek, valamint a vidéki nagyobb városok, elmaradnak azonban Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Somogy, Tolna, Zala és Vas megyében elhelyezkedő települések zöme. Meglepő módon Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyékben is sok a "kis fogyasztású" település - állapította meg a GKI.

Az egy főre vetített telekommunikációs kiadás tekintetében az ország gazdagabb, illetve magasabb jövedelmű észak-nyugati része (Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl régiók), valamint a főváros és észak-nyugati agglomerációja emelkedik ki az országból, a fővárosban pedig az I., a II., az V. és a XII. kerület.

Forrás: GKI

Ezzel szemben a képzeletbeli Balaton-Székesfehérvár-Budapest-Hatvan-Tiszaújváros vonaltól délre fekvő települések döntő többsége az alacsony egy főre jutó költéssel jellemezhető kategóriába esik. Vagyis a magasabb jövedelemszint nagyobb telekommunikációs költési kedvvel párosul, ami, tekintettel a szolgáltatás révén elérhető előnyökre, később további jövedelemtöbbletet eredményezhet ezeken a területeken. A GKI számításai szerint - számottevő települési differenciálódás mellett - további jelentős növekedés várható az egy főre jutó költésekben.