Egy sötét trükkre jöttek rá a kínaiak? - ezt mondják amerikai szakértők

Az USA-Kína kereskedelmi háború keretében az 5G fejlesztéseknek is sikerült egy nagy pofont adnia az amerikai elnöknek azzal, hogy a Huawei ellen kemény szankciókat vezetett be és követel az USA szövetségeseitől is komoly kockázatokra hivatkozva. Miért tenné jobban az EU, ha felülvizsgálná a kapcsolatait Kínával és miért kellene óvatosabban barátkozni az ázsiai óriással? Egyebek mellett erről beszélt két amerikai szakértő is a Danube Institute által rendezett kerekasztal-beszélgetésén, ahol az 5G biztonsági kockázatait is boncolgatták.
Szabó Zsuzsanna, 2019. június 2. vasárnap, 19:11
Fotó: Napi.hu

Alapvetően egy igen nagy gyomrost vitt be a Huaweinek az amerikai kormányzat, amikor Donald Trump elnök szankciókat vezetett be a kínai cég ellen és az amerikai vállalatoknak megtiltotta, hogy partnerségre lépjenek a kínai gyártóval.

A Huawei elleni szankciók oka, hogy az USA szerint a kínai cég eszközeinek használata nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a cég azokon keresztül adatokat gyűjt és kémkedik. A "vád" szerint a Huawei olyan vállalati kultúrával rendelkezik, ahol a versenyben elért piaci eredményeit etikailag megkérdőjelezhető módszerekkel éri el.

Emiatt a Huawei ellen olyan vállalatok inítottak pereket, mint például a Cisco, a T-Mobile, a Motorola, vagy egy szilícium-völgyi, a Microsoft és a Dell által támogatott startup. A kínai cég tagad minden ipari kémkedésre és lopásra vonatkozó vádakat, mondván a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat tiszteletben tartják.

Ugyanakkor a NYT is írt néhány "elrettentő" példáról a Huaweihez köthetően (az amerikai kritikák illusztrálására): egyebek mellett például arról írt, hogy a vállalat egy stratégiai megállapodást kötött a Hszincsiang-Újgur Autonóm Terület közbiztonsági szervével egy "közös innovációs labor" létrehozására, amelyben a Huawei a közbiztonsági iparág technikai megoldások beszállítója lesz. Ennek révén a kínai vállalat csúcsminőségű termékeket és szolgáltatásokat biztosít egy "biztonságosabb és okosabb társadalom" kialakításához. Ez a lap szerint nem szól másról, mint az ott élő emberek megfigyeléséről és az úgynevezett indoktrinációs táborok - ahol ujgurok és más muszlimok millióit nevelik át olyan "világi" állampolgárokká, akik nem jelentenek veszélyt a kommunista rezsimre - kiegészítő eszközeként szolgál. A program segíti a táborba küldendő vagy az eljárás alatt álló emberek azonosítását és a szabadon engedésük utáni nyomon követésüket - írja a forbes.com a NYT cikkét idézve.

Akár egy titkosszolgálat

Az amerikaiak szerint a Huawei az általa kezelt információt úgy kezelte, mint egy állami titkosszolgálat. Az amerikaiak részéről ebben a vitában az ázsiai ország nemzetbiztonsági stratégiája is gyakran idézett, ebben ugyanis az szerepel hogy

a Kínai Népköztársaság minden állampolgárának, állami hatóságának, fegyveres erőinek, politikai pártnak, népcsoportjának, vállalatának, közintézményének és más társadalmi szervezeteinek felelőssége és kötelessége a nemzetbiztonság fenntartása.

Kína a fent elhangzott vádakra azzal vágott vissza, hogy ezek csak kitalált pletykák a Huaweiről, igazi bizonyítékokat nem sikerült még prezentálni ezek alátámasztására. Kína szerint ugyanis a Huawei vezető szerepet tölt be az 5G applikációk és a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésében. Az USA lépése pedig nem más, mint a protekcionizmus egy ördögi formája, ami sokkal messzebbre mutat, mint a büntetővámok. Kína a nemzetközi közösség segítségét is kérte, mert szerinte ez nem csak a Huaweiről vagy Kínáról szól, hanem a globális, szabályokon alapuló kereskedelmi környezetről, ami mindenki hasznára válik.

Lopakodó térfoglalás

Robert Spalding, az amerikai légierő helyettes vezérkari főnökének különleges asszissztense azonban a Danube Institute egy napokban az 5G biztonsági aspektusairól tartott kerekasztalbeszélgetésen szintén arra figyelmeztetett, hogy Kína azért kezd egyre nagyobb fenyegetést jelenteni a nyugati demokráciákra, mert azokon az eszközökön keresztül, amelyeket a nyugati államok a társadalmaik fejlődésére és a demokratikus berendezkedés megszilárdítására használtak, most a saját nézeteinek és érdekeinek kiterjesztésére kezdi használni. Míg a második világháború után volt egy olyan nézet hogy a gazdasági fejlődéssel és prosperitással elindul egy demokratizálódási folyamat és ha egy ország eléri a közepes jövedelmi szintet akkor az a piaci liberalizációt is - szinte természetes velejáróként - magával hozza, most az lehet látni, hogy ezek a folyamatok vissza is fordíthatóak. Spalding szerint a finanszírozáson, kereskedelmen, beruházásokon, az interneten, a médián túl látható egy olyan lassú folyamat, amelyen keresztül olyan narratívát hoznak be a tekintélyelvű kormányok, amelyek ellentétesek azokkal az elvekkel, amelyeket a második világháború után felállítottak a nyugati államok.

Ez pedig szerinte teljesen az 5G közepébe talál, mert az nem csak egy új generációja a technológiának. Az internetnek jelenleg nincsenek meg kiberbiztonsági szempontból a védelmi funkciói, ezek ugyanis annak a megalkotásakor nem voltak beleépítve. Ez pedig egy olyan digitális világhoz vezetett, ahol az olyan értékek, mint a személyi szabadság, a jogállamiság, magántulajdon védelme - amelyeket Spalding megfogalmazása szerint az USA-ban legalábbis - fontosnak tartanak, nem létezik, és ez az 5G-ben sem fog, hacsak nem gondolkodunk előre.

Ma szerinte egy olyan világban élünk, ahol az emberek nincsenek tudatában annak, ha elnyomják őket, még azt sem tudják, hogy ki az elnyomójuk - fogalmazott. Egy olyan digitális panoptikumot építettünk, ahol a gépi tanulás, a közösségi média és egyéb gazdasági elemek révén kormányoknak - különösen az autokratikus kormányoknak - lehetővé válik a társadalmak technológia alapú megfigyelése és befolyásolása. Az 5G bevezetése pedig még erőteljesebb rendszerek létrehozását teszik lehetővé a gépek integrálása révén - hívta fel a figyelmet.

A szakember szerint az USA most a szövetségeseivel egy olyan konszenzust próbál kialakítani, amely rávilágít arra, hogy milyen veszélyek fenyegetik a demokráciákat egy globalizált, internet vezérelte világban, ahol a demokratikus és a totalitárius rendszerek egymás mellett léteznek, és ami lehetővé teszi a 21. században is, hogy az eddig felállított demokratikus értékek tovább tudjanak létezni egy erős demokratikus országban.

Fordulat Európában?

Bár egyelőre konkrétan és nyíltan csak az USA szólított fel bojkottra, illetve azzal fenyegeti a szövetségeseit, hogy azokkal az országokkal, amelyek kormányai továbbra is engedik, hogy a Huawei részt vegyen az 5G hálózatuk kiépítésében, korlátozni fogja a titkosszolgálati információk megosztását, az Egyesült Királyság kormánya pedig bejelentette, hogy felülvizsgálja a kínai távközlési óriáscég szerepvállalását az 5G hálózataik kiépítésében, az EU és Kína viszonyában is történt egy váltás.

Az EU már nemcsak egy olyan együttműködő partnerként aposztrofálja Kínát, amelynek néhány dologban más a véleménye, hanem tárgyalópartnerként és gazdasági riválisként is - mutatott rá Matthew Joyce, az USA európai katonai parancsnokságának politikai tisztje a Danube Institute kerekasztalbeszélgetésén. A szakember szerint ez a megközelítés megjelent az EU-Kína csúcs előtti dokumentumban is és szerinte ez a korábbinál egy reálisabb alapokra helyezi a két térség kapcsolatait.

Fontos lépésnek nevezte továbbá azt is, hogy a tagállamokat arra szólította fel az EU, hogy még az idén végezzenek el egy kockázatelemzést az 5G-s internetes hálózat tendereztetése előtt.

Kína biztonsági kockázatot jelent az EU számára, mondta, utalva az új selyemút néven is emlegetett Egy övezet, egy út gazdasági-külpolitikai projektre (amelyhez Magyarország is csatlakozott), ahol úgy tűnik, Kína a méregdrága - gyakran stratégiai fontosságú beruházási - projektek hitelezésével próbálja az adott országok feletti gazdasági befolyását erősíteni - vagy mint ahogy Joyce is fogalmazott: a projektben részt vevő országok könnyen adósságcsapdába kerülhetnek.

A szakember szerint a kínaiak stratégiai fontosságú ágazatokban vásárolnak kritikus eszközöket, ami az EU számára biztonsági kockázatokat jelent. Ez pedig az 5G-re hatványozottan igaz, mert az teljes mértékben védtelen - magyarázta.

Joyce fontosnak nevezte azt a vitát is, amit a Huawei-ügy Németországban generált, hiszen annak kimenetele az egész EU-ra mérvadó és iránymutató lehet. Ennek volt egy nemzetbiztonsági aspektusa is abban az értelemben, hogy kizárják-e a Huaweit a 5G technológia fejlesztéséből és kiépítéséből. A külügy egyenesen a kínai nemzetbiztonsági törvényt idézte ennek alátámasztására - mondta Joyce, aki azt is megjegyezte, hogy komoly kérdést vethet fel ennek kapcsán az is, hogy tud valaki megfelelni a kínai nemzetbiztonsági szabálynak és egyszerre megbízható beszállító is lenni.

Már nincs visszaút

A következő évtizedek egyik legmeghatározóbb fejlesztése az 5G lesz, főleg, mert egyre több a hálózatra kapcsolat eszköz, amelyek működtetését a jelenlegi technológia már nem tudja kiszolgálni. Elértük azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút, használnunk kell a technológiát, mert szükségünk van rá - mondta Krasznay Csaba a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) adjunktusa, az NKE Kiberbiztonsági Akadémiájának programigazgatója. A szakember ugyanakkor elismerte, hogy a technológia túl gyorsan haladt előre, ami biztonsági kockázatot is jelent. Ez leginkább abban rejlik, hogy ha a gazdaságainkba (okosváros, gyárak) olyan eszközöket építünk be, amelyek lehet, hogy tartalmaznak kémkedésre alkalmas réseket és azokat nem tudjuk kontrollálni.

Szerinte a kínai és az amerikai kémkedés között az a különbség, hogy az amerikait jobban megértjük, mert az angolul van, míg a kínai információgyűjtésről itt Európában nem tudunk szinte semmit - ezért jelent nagyobb kockázatot az utóbbi. Magyarország szempontjából itt az a nagy kérdés, hogy melyik jelent nagyobb kockázatot, az amerikai vagy a kínai információgyűjtés.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Huaweinek Magyarországon van a legnagyobb gyártóbázisa, ami a magyar gyáraknak sok Huawei-eszközt biztosít, ezért Magyarországnak a jó kapcsolat a Huaweijel és úgy általában a kínai kormánnyal létfontosságú.

Másrészről úgy vélte, hogy nem magyar döntés lesz, hogy mi kínai 5G-s eszközöket használunk-e. Ez szerinte a szolgáltatók döntése, azaz német (Telekom), cseh (Telenor), brit (Vodafone) kormányzati döntés lesz. Krasznay iránymutatónak nevezte a Deutsche Telekom döntését, miszerint a cég egyelőre amellett voksolt, hogy a Huawei technológiáját minden olyan országban használni fogja, ahol a vállalat jelen van. Ennek oka pedig, hogy a szolgáltatók a kínai gyártó termékeit olcsónak és megbízhatónak, a céget pedig jó partnernek tartják. A szakember egyébként úgy vélte, hogy ez az egész felhajtás inkább politikai indíttatású, mint technológiai, mert szerinte a mérnökök tudják kezelni ezt a helyzetet a technológiai oldalon.

Ki beszél?

Both Vilmos, a Digitális Jólét Program tanácsadója a magánélet és személyes adatok kezelését tekintve úgy vélte, hogy Magyarországon a Google vagy a Facebook nagyobb fejtörést jelent jelenleg, mint a routerek, hangfalak vagy kapcsolók esete, amelyeket az infrastruktúrába beépítenek. Szerinte az, hogy emberek olyan adatokat osztanak meg a közösségi oldalakon, amit a kormánynak nem lenne szabad kiadnia, legalább akkora kockázatot jelent, mint az infrastruktúra által jelentett kockázatok.

Enyhült a nyomás a Huaweire

Egyes vélemények szerint a Huawei ellen indított támadás nem másról szól, mint arról, hogy az amerikaiak ráeszméltek arra, hogy a kínai cég jelentős előnyre tett szert az 5G fejlesztésérben. Illetve azt is érdemes megjegyezni, hogy a Huawei az elmúlt évtizedben az okostelefonok piacán is domináns helyet harcolt ki magának, immár az Applet is maga mögé utasítva a második legnagyobb okostelefongyártó a világon a Samsung mögött. Szintén nem elhanyagolható tényező a kínai cég fejlesztési potenciálját tekintve, hogy a vállalat költségvetésében a kutatás-fejlesztési büdzséje 15 milliárd dollárt tesz ki.

A Danube Institute kerekasztalbeszélgetésén is elhangzott, hogy e vita jelentős üzleteket hozott európai és amerikai cégeknek. Ugyanakkor az is látszik, hogy az elmúlt napok némi enyhülést is hoztak a Huawei számára: például a SD memóriatárolási szabványt felügyelő SD Association (SDA) visszavette a soraiba a kínai mobilgyártót, és hasonló lépést tett a Wi-Fi, Bluetooth és az RAM irányító testülete is. Továbbá jelenleg úgy tűnik, hogy a Huawei Mate 20 Pro mobilja is megkaphatja az Android Q tesztverzióját annak ellenére, hogy korábban a Google bejelentette, hogy elveszik az Androidot a Huaweitől - írja a hvg.hu. Mindez azt követően történt, hogy az USA 90 napra felfüggesztette a Huaweire érvényes tilalmat. Azt azonban még mindig nem lehet tudni, hogy mi történik majd ennek a 90 napos határidőnek lejárta után.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Nyugatos_szolasszabadsag, 2019.06.03 11:08

"mert azokon az eszközökön keresztül, amelyeket a nyugati államok a társadalmaik fejlődésére és a demokratikus berendezkedés megszilárdítására használtak, most a saját nézeteinek és érdekeinek kiterjesztésére kezdi használni."

Ezt le meri valaki írni 2019-ben azután, hogy a Facebook-Youtube-Apple egyéb óriásvállalat időzítve és egyazon napon tiltja ki sorra pl Paul Joseph Watson-t, Laura Loomer-t, és Alex Jones-t.
Totális véleménydiktatúrát építenek nyugaton erre a technológiára ugyanúgy, mint Kínában.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2019.06.03 11:01

Az idióták még midig a kémkedésről meg lopásról fröcsögnek.
A PISA tesztek alapján van 150 millió kínai diák a világ 1-3 legjobb természettudományos ismeretével.
Van 30 millió amerikai, akik a világon a 35-40.-ek.
Szerintetek hosszútávon ki tud lopni kitől?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2019.06.03 09:41

USA óvatlanságból kiengedte a szellemet a palackból, már nixon alábecsülte a kínai veszélyt, minden technológiába beengedte őket ráadásul sokmillió kémet is beengedett, innen már nincs visszaut.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2019.06.02 23:24

Ha valóban a lehetséges kínai kémkedés lenne a balhé oka, akkor azt is modhatta volna Trump, hogy a kényes helyeken lévő Huawei termékekben csakis amerikai (vagy legalábbis auditált) szoftver futhat. De szó sincs ilyesmiről, tehát ez egy tiszta kereskedelmi háború, nemzetbiztonsági aggodalomnak álcázva :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html