Rég óta tartja magát a városi legenda, hogy az emberek egy-két pohár alkoholos ital után jobban beszélnek valamilyen idegen nyelven. A mellette érvelők szerint ez azért logikus, mert feloldódnak a gátlások, nem hezitálnak annyit a nyelvtani helyességen az emberek, így határozottabban beszélnek. A hitetetlenkedők szerint viszont az alkohol blokkolja a kognitív funkciókat, vagyis amit nyerni lehet a réven, azt bukják a vámon az ezzel kísérletezők.

Egy friss kutatás szerint viszont előbbi tábornak van igaza: az elméletet úgy tesztelték, hogy 50 németet, akik frissen tettek nyelvvizsgát hollandból leteszteltek. A csoport egyik felével alkoholt itattak, a másik társaságnak pedig vizet adtak, majd igazi hollandokkal értékeltették, hogy ki beszél jobban. A résztvevőket pedig önértékelésre kérték. Érdekesség, hogy az emberek magukat a fogyasztástól függetlenül értékelték, ami abból derült ki, hogy rosszabbnak vélték a saját teljesítményüket.

Miközben az alkoholizálók valóban jobban teljesítettek a felkért pontozók szerint. Ők arra jutottak, hogy a szeszt fogyasztók kiejtése és folyamatossága sokkal jobb volt. Viszont a vizes és az alkoholos csoport tagjai nyelvtanilag nagyjából ugyanolyan eredményt értek el - írja a Time.

A kutatás készítői - akiknek eredményei megjelentek a Journal of Psychopharmacology szaklapban - azt állítják, hogy messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni a mérésből. A résztvevők ugyanis a testsúlyukhoz igazított mennyiségű, de kevés alkoholt kaptak, mellette tudták is, hogy isznak, így az eredményeiket ez némileg befolyásolhatta. Ezért a jövőben mérni akarják az alkohol-placebót is következő kutatásokban, de kérdés, hogyan titkolják el az emberekkel elől, hogy isznak.

De mértékkel lehet, hogy a nyelvvizsgázókon segíthet, ha leküzdik a gátlásaikat. Az viszont nem biztos, hogy ehhez tudatmódosító kell.

A fotó forrása: Pixabay.