Korábbi tanulmányokban a CRISPR génszerkesztő technológiát használták arra, hogy géneket távolítsanak el az immunrendszer sejtjeiből, hogy azok jobban tudjanak harcolni a rákos elváltozások ellen. Most a PACT Pharma és a UCLA a technológia segítségével olyan géneket távolított el és adott hozzá ezekhez emberi immunsejtekhez, hogy azok képesek legyenek felismerni a betegek specifikus tumorsejtjeit.

"Valószínűleg ez a legbonyolultabb terápia, amelyet valaha megkíséreltek a klinikumban" - mondta Antoni Ribas, a tanulmány társszerzője a Nature-nek. "Megpróbálunk egy hadsereget létrehozni a beteg saját T-sejtjeiből" – tette hozzá a kutató.

Természetes fegyver a rák ellen

Az eljárás lényege, hogy a testünket alkotó több ezer milliárd sejt osztódással szaporodik, és amikor elöregednek vagy károsodnak, elpusztulnak, és új sejtek lépnek a helyükre. A rákos sejtek olyan genetikai mutációkkal rendelkeznek, amelyek megakadályozzák, hogy akkor haljanak meg, amikor kellene - ehelyett ellenőrizetlenül szaporodnak, esetleg csomókat alkotnak vagy a test más részeire is átterjednek, és kiszorítják az egészséges sejteket.

A gond az, hogy a T-sejtek nem képesek azonosítani a rákos sejteket, hogy elpusztítsák őket. Részben azért, mert a rákos sejtek nagyon hasonlítanak az egészséges sejtekre, ezért ügyesen tudnak az immunrendszer radarja alatt elrejtőzni. A daganatos sejtek olyan kémiai jeleket is kibocsátanak, amelyek még nehezebbé teszik a T-sejtek számára az azonosításukat.

"Ha [a T-sejtek] meglátnak valamit, ami nem normálisnak tűnik, megölik azt" - mondta a Nature-nek Stefanie Mandl vezető szerző, aki a PACT Pharma ügyvezető igazgatójaként dolgozik. "De azoknál a betegeknél, akiket a klinikán rákos megbetegedésekkel látunk, egy bizonyos ponton az immunrendszer valamilyen módon elvesztette a csatát, és a daganat növekedett" – ismertette a problémát.

A T-sejtek genetikai módosításával elérték, hogy azok jobban azonosítsák a vérrákos sejtek felszínén általánosan megtalálható fehérjéket. Így a kutatók képesek voltak olyan kezeléseket - úgynevezett "CAR-T sejtterápiákat" - kifejleszteni, amelyek segítik a rák elleni immunválaszt.  

Ilyen eljárásokat már korábban is használtak – ahogy arról a FreeThink is beszámol –, de a daganatok esetében azonban még senkinek sem sikerült megbízható, hasonló fehérjéket találni. Ennek oka az lehet, hogy egyénenként változik, hogy az egyes ráktípusok milyenek, így nincs általános CAR-T sejtterápia.

A PACT Pharma és a UCLA kutatói által végzett kis, első fázisú vizsgálat azt sugallja, hogy a CRISPR segítségével talán képesek lehetünk arra, hogy növeljük T-sejtjeink képességét a szilárd rákok elleni küzdelemben. A kutatásban vér- és daganatmintákat vettek 16 olyan betegtől, akiknek testük különböző részein szilárd daganatok voltak. Genetikai szekvenálással olyan mutációkat kerestek a mintákban, amelyek a tumorsejtjeikben jelen voltak, de a vérsejtjeikben nem.

A kutatók ezután minden résztvevő T-sejtjeit vizsgálták, hogy olyan receptorokkal rendelkező sejteket találjanak, amelyek felismerik a daganat mutációit. A CRISPR segítségével kiütötték egy meglévő receptor génjét, és beillesztették egy rákot célzó receptor génjét azokba a T-sejtekbe, amelyekből ez hiányzott. Miután létrehozták a megfelelő mennyiségű T-sejtet, a kutatók azokat a beteg szervezetébe fecskendezték.

Ezután a későbbi biopsziák azt mutatták, hogy a betegek daganataiban az immunsejtek akár 20%-a a módosított T-sejtekből állt, ami arra utal, hogy ezek a sejtek valóban nagyon ügyesen célba vették a rákot. A 16 résztvevő közül csak kettőnél jelentkeztek kisebb mellékhatások - láz, hidegrázás, zavartság -, amelyek a T-sejteknek tulajdoníthatók, de ezek gyorsan megszűntek.

Egy hónappal a kezelés után öt beteg daganata ugyanolyan méretű volt, mint korábban, ami arra utal, hogy a módosított sejtek stabilizáló hatást gyakorolhattak az állapotukra. Vagyis megállították a növekedést. A többi 11 betegnél a rák tovább fejlődött, de a legnagyobb dózisú sejteket kapott betegnél rövid távon javult a rák állapota - ez azt jelentheti, hogy a kezelés hatékonyságát a jövőben hatékonyabban lehetne vizsgálni, ha nagyobb dózisban adnák be.

Ez a kis 1. fázis azt sugallja, hogy a mesterséges T-sejtek biztonságosak és potenciálisan hatékonyak, de még sok korlátot kell leküzdeni. A kezelés egyrészről időigényes és drága, másrészt még nem elég hatékony. A kutatóknak átlagosan 5,5 hónapba telt csak a CRISPR-rel megcélozandó mutációk azonosítása a páciens sejtjeinek szekvenálása után.