Ahhoz, hogy a technológiai - azon belül is az internetes - fejlődés gazdasági és társadalmi előnyeit élvezni tudjuk és élni tudjunk az ez által biztosított lehetőségekkel, jelentős beruházásokra, a jelenlegi vezetékes és mobiltechnológiák további fejlesztésére lesz szükség - mondta egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen Robert Redeleanu, a UPC Magyarország vezérigazgatója.

Az új érában, az olyan, többek között a robotok asszisztálásával elvégzett távműtéteket vagy a sportesemények 3D-s, hologramos közvetítését lehetővé tevő alkalmazások elterjedése jelentősen függ attól, hogy a használatuk zökkenőmentes lesz-e. Utóbbi pedig a hálózatok által biztosított szolgáltatási minőség függvénye: ezeknek a folyamatosan bővülő, nagy lefedettségű sávszélesség igényen túl olyan kulcsfontosságú tulajdonságokkal kell rendelkezniük, mint az alacsony késleltetés, a megbízhatóság és biztonság, de rugalmasan alakíthatónak, egyedi igényekre szabhatónak is kell lenniük.

Gigavilág nagy lehetőségei

Egy, a UPC anyavállalata, a Liberty Global megbízásából az Arthur D. Little tanácsadó cég által elkészített elemzés szerint a "megfelelő körülmények" teljesülése esetén az új világ - amelyet a kutatás Gigavilágnak nevez - által generált innovációs ciklus 2025-ig évente legalább 250 milliárd euró hozzáadott értéket generál az európai gazdaság és társadalom számára, ami még kedvezőbb környezetben elérheti akár az éves 660 milliárd eurót is Európában.

A kutatás szerint ezt a lehetőséget az applikációk három fő csoportja nyithatja meg: a kiterjesztett valóságé, a virtuális jelenlété és az automatizált életé. Ezek az alkalmazások a gazdaság legtöbb ágazatára hatással lesznek az ipartól az okos otthonokon és szórakozáson át az egészségügyig vagy a közszolgáltatásokig. Ebből az elemzés szerint a változás leginkább a gyáripart, a mérnöki tevékenységet, a logisztikát, az autóipart éri el.

A fent említett három alkalmazási csoport az előrejelzésben szereplő alapszcenárió szerint 2025-ig összesen évente 450-500 milliárd eurós hozzáadott értéket adhat Európában, és minden, a "Gigavilágba" fektetett euró 2-4 eurónyi piaci értéket generálhat, a teljes gazdasági hatása pedig 4-8 euró között lehet.

Mi kellene ehhez Magyarországon?

Redeleanu a magyar piaccal kapcsolatban kiemelte, hogy a UPC Magyarország az elmúlt 4 évben 324 millió eurót (100 milliárd forint) invesztált, amelynek a gazdasági hatása hasonló mértékű, további 100 milliárd forint volt. A vezérigazgató szerint ezt a beruházási szintet a jövőben is szeretnék fenntartani.

Ahhoz azonban, hogy a "Gigavilág" által kínálkozó lehetőségeket ki lehessen használni, Redeleanu szerint alapfeltétel lenne a gigabites sávszélességű telekommunikációs hálózatok minél szélesebb körű elterjedése - erre Magyarországon lát ígéretes előrelépéseket. Emellett azonban nagyon fontos lenne az átláthatóság, a piaci és az állami szereplők szoros együttműködése és a kiszámítható szabályozási környezet - például az iparágat sújtó különadók kivezetése - is, amely ösztönzi a beruházásokat és tág teret hagy az innovációra.

Az ugyanis, hogy a technológia fejlődés melyik pályájára tud Magyarország ráállni és így a modern technológia által elérhető hozzáadott értékből mennyit tud realizálni, attól függ, hogy a kormányzat és a szabályozó testületek hogy reagálnak a piaci változásokra.

Milyen forgatókönyvekkel számoltak?

A kutatásban az alapforgatókönyv azt feltételezi, hogy 2025-re mintegy 18 milliárd összekapcsolt eszköz lesz, a lakosság közel 25 százaléka számára pedig elérhetővé válik a kiterjesztett és a virtuális valóság, illetve mintegy 550 okos város lesz a világon, miközben a lakosság közel 70 százalékának lesz hozzáférése a Gigahálózatokhoz.

Az ennél pozitívabb forgatókönyv azzal számol, hogy a népességnek több mint 90 százaléka hozzáfér a Gigahálózatokhoz, az összekapcsolt eszközök száma eléri a 30 milliárdot 2025-re és a fogyasztók körülbelül egyharmada újgenerációs - a kiterjesztett és a virtuális valóság technológiájára képes - eszközt használ, illetve a világon 600 okos város van és a régiók folyamatosan, szinte inkubátorokként működnek.

Az alapszcenáriónál sötétebb forgatókönyv szerint a szabályozások bizonytalansága, a hálózatfejlesztések késlekedése gátolják a Gigavilág innovációit, csak 12 milliárd összekapcsolt eszköz lesz 2025-ig, a kiterjesztett és virtuális valóságra képes eszközök aránya csak 15 százalék, 400-450 okos város van a világon, a Gigahálózatokhoz pedig a lakosságnak csak 60 százaléka fér hozzá. Ez a forgatókönyv is azzal számol viszont, hogy összességében hatékonyan fut a Gigavilág innovációs ciklusa.

A jelentés készítői ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, ha semmilyen lépés nem történik fejlesztések terén a jelenlegi szintről, akkor a következő fejlődési szakasz által az előrejelzésben felvázolt piaci értékekhez sem nyílik meg az út.

(Fotó: Shutterstock)