A hazai infokommunikációs (IKT) eszközhasználat főbb mutatói megközelítették, sőt volt ahol meg is haladták az uniós átlagot 2021-ben - írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése.

Többet netezünk, mint az uniós átlag

Példaként említik, hogy 2021-ben 2015-höz képest 19 százalékponttal, 2019-hez képest 7 százalékponttal 82 százalékra nőtt a naponta internetezők aránya, ez pedig 2 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. 

2021-ben az Európai Unió háztartásainak 92 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, a hazai arány ettől 1 százalékponttal maradt el.

Magyarország az uniós tagállamok rangsorában változatlanul a középső harmadban foglalt helyet - olvasható az elemzésben.

A regionális szinten a budapesti háztartások internet ellátottsága 4,8 százalékponttal magasabb volt, mint az átlag, míg az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,5 százalékponttal alacsonyabb.

Évek óta tartó tendencia, hogy az internettel rendelkező háztartásokban a helyhez kötött technológia jelenléte a meghatározó minden régióban. A legnagyobb növekedést 2015 és 2021 között Észak-Magyarországon mérték, ahol 46 százalékról 72 százalékra nőtt az otthoni internetet használat, az Észak-Alföldön 40-ről 65 százalékra, a Dél-Alföldön élőknél pedig 34-ről 61 százalékra emelkedett. Tavaly a netezők harmada használta a világhálót távmunkavégzéshez, Budapesten 49, Dél-Dunántúlon a munkavállalók 21 százaléka.

Egyre többet lógunk a neten

Tavaly a világhálót naponta használók 38 százaléka 1–2 órát, további 28 százalék pedig 3–4 órát netezett. Egyre több időt töltünk a weben, ugyanis a KSH adatai szerint 2021-ben a naponta internetezők 26 százaléka 5 óránál is hosszabb ideig böngészte a világhálót részarányuk 5 százalékponttal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A fiatalok több mint fele napi 5 óránál is több időt töltött a hálón, míg a 65–74 évesek nagy része is legalább egy-két órát szörfölt. a világhálón.

Az EU-ban 2019 és 2021 között az internetes telefonálás aránya nőtt a legnagyobb mértékben 60-ról 73 százalékra.

A magyar netezők magáncélú internetes tevékenységei – a banki szolgáltatások kivételével – meghaladták az uniós átlagot.

Az e-közigazgatási ügyintézések aránya uniós átlag feletti, bár itt is a fiatalabb korosztály aktívabb. 2021-ben a lakosság 73 százaléka lépett elektronikus úton kapcsolatba közhivatalokkal.

A rezsiügyeket még sokan személyesen intézik

Az online vásárlások száma 2020 és 2021 között 7 százalékponttal 65 százalékra nőtt a netezők között így 2021-ben meghaladta az unió átlagát (64 százalék).

2021-ben tovább szárnyalt minden korosztályban az e-kereskedelemben.

Ezzel párhuzamosan szűkültek a korosztályok közötti különbségek, ugyanakkor az idősebb korcsoportok felé haladva csökken az internetes vásárlás intenzitása. A netes vásárlók legnagyobb hányada (31 százalék) átlagosan 36–108 ezer forintot költött a rendelésére. A webes vásárlók negyede online bankkártyás fizetést választott.

A jelentés szerint a világhálót használók ötöde intézte a weben keresztül az internet- vagy mobiltelefon-előfizetéssel, illetve a közszolgáltatásokkal (víz-, áram-, gáz-, távfűtés-szolgáltatás, hulladékszállítás) kapcsolatos szerződéseit, ügyeit is.