Nagyon nagy baj lesz, ha lemarad erről Magyarország

Az elmúlt évtizedekben igencsak meghatározta a világpolitikát és az egyes országok gazdasági súlyát az, hogy ki, mennyi olajat tudott termelni. A technológiai fejlődés miatt azonban ez a világ hamarosan véget érhet, így aki kimarad a digitalizációból, annak jövője meg lehet pecsételve – hangzott el az IVSZ Menta 2018 elnevezésű konferenciáján.
Dzindzisz Sztefan, 2018. szeptember 13. csütörtök, 14:52
Fotó: Shutterstock

Immár 20 éve beszélünk arról, hogy eljön a digitalizáció kora és íme, ma már itt van - nyitotta a konferenciát Major Gábor, az IVSZ főtitkára. Ez szerinte az egész gazdaságot áthatja és fontosságát jól mutatja, hogy immár Magyarországon is saját minisztériuma van a digitalizációnak - utalva az Innovációs és Technológiai Minisztériumra (ITM).

"Mi ugyanis úgy tekintünk az innovációra, hogy az szinte már digitalizáció" - magyarázta Major, aki szerint egyre inkább a virtuális térben "dőlnek el a dolgok". Ennek viszont az az átka, hogy csak annyira fog fejlődni a digitális gazdaság, amennyire elszántak a gazdasági szereplők. A szándék egyre több területen megvan, ám problémát okozhat, hogy - bár évről-évre nő a számuk - még mindig kevés az ezzel foglalkozó szakember, ahogy sok cég máig sem lépett a digitalizáció útjára.

Mindeközben a világban is zajlik az innovációs fejlődés, a jövő is múlhat azon, hogy ki, mennyire figyel oda a digitalizációra - mondta Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója. Szerinte a német gazdaság is meg fogja sínyleni, ha nem lép időben, márpedig az utóbbi időben látható pártpolitikai csatározások - elég csak Merkel kormányalakítására gondolni - lassítják ezt a folyamatot.

Ezzel párhuzamosan az EU ugyan fejlődik, de még mindig el van maradva az olyan igazi innovációs központoktól, mint például Dél-Korea. És nem szabad elfeledkezni Kínáról sem, amely elképesztő tempóban fejlődik, dollármilliárdokat költ a digitalizációra. Ez utóbbi államot az USA-val összehasonlítva látható, hogy bár az Egyesült Államok ma még számos területen vezet, Kína már többet költ a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok finanszírozására, mint amerikai vetélytársa.

Ha pedig informatikáról van szó, úgy muszáj beszélni Oroszországról is: ők néhány 100 ezer dollárból, sok millió amerikaihoz juttatták el az orosz propagandát. Ez sokkal olcsóbb, mint hadsereget állomásoztatni akárhol és mégis látható, hogy mennyire hatékony volt ez a fajta a beavatkozás az amerikai elnökválasztás folyamataiba - emelte ki Feledy, aki szerint ezek a folyamatok jól mutatják, hogy a lecke fel van adva az egész világ számára, aki pedig most lemarad, az hosszú időre perifériára szorulhat.

Mi jön az olaj után?

A technológia ma már minden területre hatással van, elkerülhetetlen ezzel foglalkozni - erősítette meg felszólalótársa állítását Marvin Liao, Szilícium-völgyi befektető, a világszerte tevékenykedő, cégek korai fázisába fejtető 500 startups partnere.

Bár mindenki a gyorsaságról beszél, szerinte manapság inkább az a jellemző, hogy amikor kijön egy új technológia az USA nyugati partján, annak hónapok kellenek amíg eléri a keleti partot és újabb fél év, amíg eljut Európába, majd újabb hónapok a világ maradék részére. "Kínáról most nem beszélek, az egy különálló és nagyon furcsa piac" - tette hozzá.

Ugyanakkor a technológiai fejlődés megkérdőjelezhetetlen, amire jó példa, hogy az első iPhone alig több mint 10 éve jelent meg. Liao szerint a hang lesz a következő trend. "Gondoljunk csak az Amazon és a Google otthoni kiszolgáló egységeire, Alexára és a Home-ra. Idővel szinte mindent a hangunkkal fogunk irányítani, nem fogunk gombokat nyomkodni, például az okos otthonunkban a világítást. Hamarosan ugyanis minden eszköz okos lesz. Nem csak a telefon, hanem az eddigi úgymond buta eszközök - pl. világítás - is mind átesnek majd egy fejlődésen. Ez hatalmas változásokat fog okozni szinte minden területen, legyen szó egészségügyről vagy akár a hétköznapi életünkről. Mindezek az eszközök pedig hatalmas mennyiségű adatot fognak termelni, így idővel az adat lesz az új kor olaja, ez lesz a legértékesebb alapanyag."

Az innováció elkerülhetetlenségét pedig a Kodak példája is jól mutatja: a vállalat hiába volt évtizedeken át a piacvezetők között, elfelejtett lépést tartani a technológiával, így mindössze néhány év alatt teljesen eltűnt a süllyesztőben.

Ami nagy gondot okoz itthon

Az innováció elterjedését a vállalati körben jellemzően jól tudja támogatni, ha egy vállalat egy felsőoktatási intézettel dolgozik együtt. "Az együttműködésnek számos formája van és bár vannak kiváló példák erre, ám az is egyértelmű, hogy a lehetőségeket nem használjuk ki teljesen Magyarországon" - mondta Drótos György, egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének igazgatója. Szerinte a fő probléma az oktatási oldalon van, hiszen sokszor nem tudják befogadni a vállalati igényeket.

Akadály szerinte, hogy behatároltak az egyetemi oktatók lehetőségei, hiszen sokszor rugalmatlan és nehezen alakítható szervezetben dolgoznak. "Nem a belső inspiráció hiányzik az oktatókból" - emelte ki Drótos, aki szerint az sem segít, hogy a saját bevételhez nehezen tudnak jutni az oktatási intézmények az innovációból - amikor pedig igen, akkor a kifizethető jövedelem szintje nem elég motiváló.

Az sem segíti az együttműködést, hogy sok felsőoktatási intézmény máig papír alapon működik, a jobb egyetemek oktatói gyakran túlterheltek, hiszen a magas óraszám mellett a publikálniuk is kell. És persze az sem szabad kihagyni, hogy az egyetemek fizikai és IT infrastruktúrája gyakran alkalmatlan a projekt alapú, üzleti elvárásoknak, megfelelő együttműködésekre.

Ennek a korlátozó jellegű felsőoktatási közegnek át kell alakulnia, e nélkül ne is reménykedjünk változásban Magyarországon - emelte ki Drótos. Szerinte egy új felsőoktatási modellre lenne szükség, amely a fentebb felsorolt gátakat ki tudja iktatni. A munkaszervezet például gazdasági társasággá alakulhatna, így pedig az oktatók a Munka törvénykönyvének szabályai alá kerülnének. Ezáltal pedig a bevétel is növekedni tudna - mondott egy példát az intézetigazgató. Márpedig megéri együttműködni, hiszen számos projekt indult a Corvinusról is, ilyen többek közt a Netpincér is. Igaz, hivatalosan nem egyetemi projekt volt, mivel annak nem voltak meg a feltételei - tette hozzá Drótos.(Izrael már megmutatta, hogyan lehet nagy sikereket elérni az innovációban. A hogyanról és az új irányokról Danny Biran, az Izraeli Innovációs Hivatal alelnöke beszélt a Napi.hu-nak.)

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matyi2010, 2018.09.13 15:27

"muszáj beszélni Oroszországról is: ők néhány 100 ezer dollárból, sok millió amerikaihoz juttatták el az orosz propagandát. "

Ez elég nevetségesen hangzik.
Az USA kb ezerszer ennyi propagandát nyom.
Hollywood , a TV csatornák, a nyomtatott vagy az elektronikus sajtó kétharmada tömény amerikai propagandát nyom emberek milliárdjainak szerte a világon és így Magyarországon is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2018.09.13 14:59

Mi jön az olaj után? Mégtöbb olaj, u.i. az AI legnagyobb felhasználói éppen az olajipari cégek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html