Donald Trump, az USA elnöke kijelentette, hogy a kínai Huawei távközlési óriásvállalat ugyan "nagy veszélyt jelent nemzetbiztonsági szempontból", de ettől még az ellene hozott drákói intézkedések ügyét be lehet venni az USA és Kína között folyó kereskedelmi tárgyalásokba - tudósított a Financial Times (FT). Az elnök egy olyan napon szólalt meg, amikor az amerikai pénzpiacok újabb visszaesést könyveltek el a két gazdasági világhatalom közti élesedő konfliktus miatt. Trump megjegyezte, hogy reméli, újra sínre kerülnek a kereskedelmi egyeztetések.

Washington az elmúlt hetekben két fronton támadott, miután a sikeresnek látszó tárgyalások egyszer csak zátonyra futottak. Egyrészt azonnal újabb vámtarifákat vezetett be 200 milliárd dollár értékű kínai importra, másrészt - új támadási felületet keresve - fekete listára helyezte a Huaweit, Kína egyik legnagyobb technológiai vállalatát. Ez azt jelenti, hogy az amerikai cégek csak a kereskedelmi minisztérium engedélyével szállíthatnak részegységeket az ezekre egyébként erősen építő cégnek. A korlátozás az USA-val szövetséges államok cégeit is visszatarthatja a Huawei-jel kötött üzletektől.

Mi van a háttérben?

Az amerikai hatóságok képviselői sűrűn elismételték, hogy az intézkedésre nemzetbiztonsági okokból van szükség, mert a Huawei szerintük együttműködik a kínai titkosszolgálattal, ezért elképzelhető, hogy a külföldön telepített távközlési hálózati berendezéseibe hátsó kapukat épít, amelyeken át kémkedni lehet a felhasználók után. A kemény amerikai intézkedésekre válaszul mások mellett a Google jelentette be, hogy korlátozza együttműködését a Huawei-jel, ami azt jelentheti, hogy a cég jövőbeni mobiltelefonjainak felhasználói kényelmetlen helyzetbe kerülnek.

Trump mostani döntését befolyásolhatta, hogy titokban eleve a Huawei szorongatásával akart nyomást gyakorolni Pekingre, továbbá látnia kellett, hogy az értékpapírpiacok egyre rosszabbul tűrik az élesedő kínai-amerikai konfliktust. Az amerikai államkötvények hozamai a biztonságos befektetést kereső befektetők vásárlásai miatt 2017 óta nem látott alacsony szintre kerültek, miközben a tőzsde csütörtökön egy százalékkal esett. A befektetők attól félnek, hogy a vita nyomot hagy az amerikai gazdaság növekedésén. Ezt az elnök sem akarhatja másfél évvel a 2020-as elnökválasztás előtt.

Nem oldják meg gyorsan

A kínai tőzsdék ennél rosszabbul reagáltak a kereskedelmi háború eldurvulására, annak ellenére, hogy a hivatalos pekingi álláspont szerint a kínai vállalatok elleni támadás nem okoz komoly gondot az országnak, bár jelentősen veszélyezteti a globális beszállítói láncok működését. Egy homályos célzás is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy a kínai kormány figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatokat és felkészül bármilyen várható fejleményre.

A kereskedelmi vita része, hogy a Trump-adminisztráció 16 milliárd dolláros állami támogatással kompenzálja azokat a farmereket, akik a korábbi ütésváltás áldozataként elvesztették kínai piacaikat. A pénzt a nyár folyamán három részletben kaphatják meg a jogosultak. Az elsőt csak augusztusban akarják utalni - talán abban bíznak, hogy addig megoldódik a felek nézeteltérése, így nem kell a kormánynak a zsebébe nyúlnia. Szakértők szerint azonban aligha rendezik a vitát Trump és Hszi Csin-ping kínai államfő találkozója előtt, amelyet a világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 júniusi csúcstalálkozóján tarthatnak meg.