A portál idézi Eli Pariser könyvét, amelyben azt írja, hogy a Facebook hírfolyamának algoritmusa egyszerűen a kedvelések alapján dobja fel a tartalmakat, úgy hogy nem tesz különbséget a tények és fikció között. Egy demokrácia csak akkor működhet, ha annak polgárai képesek a saját érdekeiken túlnőni, amihez meg kell ismerni a világunkban élő más emberek világképét. Azonban azzal, hogy például a Facebook algoritmusa csak a nekünk tetsző híreket dobja fel, azt a látszatot keltheti, hogy a mi olvasatunk az egyetlen létező.

A napilapok vagy az online média is elkötelezett egy-egy ideológia, vagy politikai oldal mellett, de erről tudnak az olvasók és eszerint döntenek. A Facebookot viszont pártatlannak tartják. Ez persze igaz, csak az olvasót buborékba zárja.

Miközben egy felmérés szerint az amerikai felhasználók 63 százaléka a Facebookról értesül a hírekről, addig a cég nem hajlandó felelősséget vállalni közvélemény-formáló szerepéért. "Technológia vállat vagyunk, nem média. Egy média cégnél tartalmat állítanak elő, szerkesztenek, mi egyiket sem. Mi egy olyan eszközt adunk a felhasználóink kezébe, amivel saját igényüknek megfelelően tudják összeállítani a hírfolyamukat" - védekezett korábban Zuckerberg. Az amerikai elnökválasztás után azonban sokan úgy látják, ennél sokkal többről van szó, a cégnek igen aktív szerepe volt a véleményformálásban. Például szabad folyást engedve a kamuhíreknek.