Ha egy mezei állampolgár annál több adót fizet, minél nagyobb a jövedelme, akkor logikus volna, hogy a legnagyobb, a leggazdagabb vállalatok róják le a legtöbb közterhet. E logika azonban a nemzetközi technológiai óriásvállalatok ügyében mintha nem érvényesülne – a legtöbb országban még csupán azon gondolkodna, miképpen vonhatnák be a világ legbefolyásosabb vállalkozásait az ottani közteherviselésbe. A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára szerint a megoldást több helyen is a magyar reklámadó szabályainak átvételében látják.

Vannak, akik tanulmányozzák a magyar szabályozást. Talán furcsának hat, de mindenképpen érthető, hogy a legnagyobb érdeklődés éppen a techóriások földjéről, az Egyesült Államokból tapasztalható – fogalmazott Izer Norbert abban az interjúban, amely a Médiapiac legfrissebb számában jelent meg és a magyarnemzet.hu idézte .

Magyarország sikerrel oldotta meg azt a kihívást, amelyet a techóriások, a közösségi oldalakat működtető vállalatok megadóztatása jelentett. A reklámadóval ugyanis olyan adózási szabályrendszert alakítottunk ki, amely kiállta mind a hazai, mind az uniós jog próbáját - fogalmazott az államtitkár.

A reklámadóról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a magyar parlament, s ez alapján adóköteles - többek között - az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót a reklám közzétevőjének kell megfizetnie, vagyis annak a személynek vagy szervezetnek, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett.

A 2017-es módosítás lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal hárommilliárd forint vélelmezett adót állapítson meg azoknak az érintett szereplőknek a terhére, amelyek nem nyújtottak be adóbevallást. Emellett többször kivethető és egyre emelkedő mulasztási bírságot szabhat ki a hivatal azokra a reklámot közzétevő cégekre, amelyek nem teljesítik az egyik legfontosabb kötelezettségüket, s nem jelentkeznek be a hatósághoz. Utóbbi pont miatt vette kezdetét a később csak Google-perként emlegetett bírósági eljárás, amelyben végül a magyar kormány meg tudta védeni álláspontját, immár az Euró­pai Bíróságon is.