Mi akadályoz sok startupot?

Ma már sokkal könnyebb egy jó ötletből üzleti sikert elérni, mint akár 10 éve – állítja Michael Brandkampf, Európa ötödik legnagyobb kockázati tőkelapjának, a High-Tech Gründerfonds GmbH-nak a vezetője, akivel a Venture Capital Summit-on tartott előadása után beszélgettünk.
Dzindzisz Sztefan, 2017. június 21. szerda, 07:08
Fotó: Napi.hu

- Ön szerint mi a startup?

- Egy cég, amely fiatal és folyamatosan keres, talál, illetve megold üzleti lehetőségeket.

- Ma már mindenki startupot és nem "normál" vállalkozást akar alapítani, még a sarki fűszeres is. Ez jó vagy rossz irány?

- Egy ilyen cégnek a befektetők számára is vonzónak kell lennie, hogy a startup-ökoszisztéma részesévé váljon, nem elég az elnevezés. De tény, hogy a korábbi időszaknál több tehetséges fiatal próbál ebbe a körbe bekerülni, mert mostanában ez a "szexi". Mi befektetőként pedig kifejezetten szeretjük ezt a folyamatot.

- Mivel manapság rengeteg pénz áramlik a startupokhoz, ezért egyre többet hallani, hogy ezek az új vállalkozók már nem új innovációkkal akarják meghódítani az üzleti életet, hanem csak a pénzszerzés egy könnyű módját keresik.

- Ez nem gond, mivel ez nem a legkönnyebb módja a pénzszerzésnek. A legtöbb ilyen ember idővel kikopik a rendszerből, mivel felépíteni egy startupot bizony nem könnyű munka, számtalan stresszel jár és bizony sokan tönkre is mennek. Amennyiben mindehhez hozzáteszem, hogy az első pár évben biztosan kevesebb lesz a fizetése, mintha elment volna egy multihoz alkalmazottnak, akkor látható, hogy nem kell nagyon félni az ilyen személyektől.

- Nem nehezíti a dolgukat, hogy ezáltal nehezebb kiszűrni a valóban befektetésre érdemes projekteket?

Ez valóban kihívás. Az elmúlt időszakban a hozzánk jelentkező cégek száma is jelentősen megugrott, immár elérte a kétezret évente. De még ennél is többel találkozunk, amikor mi magunk kutatjuk a piacot. Nőtt tehát a munkamennyiség, de ezáltal az esély is nőtt, hogy egy igazán érdekes projektet találjunk. Mondhatnám, hogy ezért ez egy jó hír is egyben.

Az ugyanakkor sosem előnyös, ha nyomás van a befektetőkön. Az alapos kiválasztáshoz idő kell, ha pedig túl nagy a nyomás, akkor az hibákhoz vezethet. Befektetni lassan, a minőségre koncentrálva kell, miközben lépésről-lépésre fejlesztjük a céget. A seed, azaz a kezdeti időszakban belépő befektetőnek fontos az is, hogy jó kapcsolata legyen más kockázati tőkebefektetőkkel. Ezáltal tudja ugyanis összekötni a cégét a lehetséges következő körös befektetőkkel. Érdemes külföld felé is nyitni, hiszen az utóbbi években a kockázati tőkealapok fő forrásai a nemzetközi befektetők lettek, a mi portfóliónkba például csak tavaly 130 millió eurót tettek bele. (Világszerte ismert céget vásárolt a Prezi.)

Michael Brandkamp: Magyarország jó hely egy startup indítására
Fotó: Egyed Péter

A helyzetünk annyiból előnyös, hogy a befektetők szeretik Európát, mivel nemcsak a befektetési környezet kiemelkedő, de a minőségi csapatok és magas technológiai szint mellett elmondhatjuk, hogy még mindig - főleg az USA-hoz és Kínához viszonyítva - olcsón lehet itt üzleteket kötni. Ezekhez a helyekhez képest Németország is olcsó, Magyarország még inkább, ahogy sok ember gondolja azt is, hogy menjünk Szófiába, mert ott nagyon vonzó befektetéseket lehet csinálni. Magyarország egyébként ebből a szempontból nagyjából középen, Németország és Bulgária között helyezkedik el: vonzó terület, jó infrastruktúrával, mégis olcsó költségekkel, így úgy látom, hogy ez egy jó hely startupot indítani.

- Előbb említette a régió előnyeit. Mik a hátrányai?

- Minden országban ugyanazok. Állandó kihívás, hogy nincsenek meg azok a nagy kockázati tőkebefektetők, akik a következő körös befektetéseket végeznék. Az is gond, hogy nincsenek vonzó exitek, egyszerűen hiányoznak az IPO-k, azaz a tőzsdei megjelenések. Ehhez hozzátartozik, hogy nincs központi tőzsde. Az USA például sokkal nagyobb piac, de csak két fő tőzsdéjük van. Sőt, ebből is csak egy, a Nasdaq a releváns a high-tech startupoknak.

Hogy ez miért fontos? Európában számtalan tőzsde van, így ha egy cég például Varsóban, vagy éppen Budapesten lép a tőzsdére, akkor elképzelhető, hogy azt Németországból senki sem veszi észre. Pedig lehet, hogy ez egy vonzó cég lenne, amibe mindenki be akar fektetni. Még a német tőzsde is túl kicsit ahhoz, hogy az európai potenciált teljes mértékben ki tudjuk használni.

Éppen ezért nincsenek olyan látványos IPO-k, amilyenekre szükségünk lenne, hogy felkeltsük vele a nagyobb kockázati tőkealapok figyelmét. Márpedig fontos a befektető lássa: az általa kiszemelt cég önmagban is képes egy ilyen nagy lépésre.

Amit még kiemelnék: az ökoszisztéma sajnos még nem olyan fejlett, mint például a Szilícium-völgyben, de ezen nap, mint nap dolgozunk.

- A befektető szemében Közép-Kelet-Európa egy nagy régió, vagy különbséget tesznek az országok között?

- Természetesen tudjuk, hogy minden országnak megvannak a maga sajátosságai, de ha szembejön egy jó üzlet, akkor nem nézzük, hogy honnan jönnek az alapítók, csak azt, hogy elég potenciállal rendelkeznek-e. Sosem kérdeztük a nemzetiségüket, sőt, Berlinben is számos olyan csapatunk van, akik egy szót sem beszélnek németül. Sokszor egy cégen belül is különböző nemzetiségűek dolgoznak, ami előny, hiszen többféle gondolkodásmód tud így egyesülni.

- Mi az, amit Önök keresnek egy startupban?

- Ötlet, csapat, üzleti lehetőség.

- Van, ami fontosabb a másiknál?

- Nincs. Ezt úgy képzeljük el, mint egy széket: ha bármelyik lábat kivesszük, akkor összedől az egész.

- Ön húsz éve dolgozik befektetőként, mi változott ez alatt az időszak alatt?

- Rettentő sok minden. Amennyiben megnézzük a befektetők által figyelt csapatokat, azt látjuk, hogy sokkal profibbak, mint akár 10 éve. Az üzleti tervek, az elképzelések, a cég felépítése - ezek mind sokkal jobban kidolgozottabbak, mint anno, még a legkisebbeknél is.

Akkoriban főleg tudósokkal találkoztunk, akik nem tudtak és gyakran nem is akartak az üzleti élettel foglalkozni. Ezzel szemben ma már jó vállalkozókról beszélünk, vagy ha máshogy nem, úgy megfelelő emberekkel veszik körül magukat. Mindez nem jöhetett volna létre az oktatás átalakítása nélkül: a vállalkozástant ma már egyetemeken oktatják.

Múlt és jövő
Főbb projekt, amin jelenleg is dolgoznak?
A Rigontec egy olyan módszeren dolgozik, ami az immunrendszer stimulálja, annak érdekében, hogy az felfedezze a rákot. A betegség ugyanis alapesetben láthatatlan az immunrendszer számára, ám ha láthatóvá tesszük, akkor képes lehet önmagában sikerrel szembeszállni vele. Ez egy új megközelítés, ami nagy lehetőségeket rejthet magában.
A legjobb ötlet, amivel találkozott, de nem lett belőle siker?
Volt egy cégünk, ami egyfajta intelligens online keresőmotor volt. Izgalmas projekt volt, akkoriban mindenki előtt jártunk, ám túl korán, mintegy 10 éve kezdtük el. A probléma az volt, hogy nem tudtuk összekötni őket a megfelelő cégekkel, így végül elbukott az ötlet. Hozzáteszem a Google számos hasonló megoldással él, mint mi akkoriban, talán érdeklődtek is volna a cég iránt, ám mi csak egy kis vállalat voltunk Németországban, nem ismertek minket. Manapság ez talán már máshogy lenne, hiszen sokkal jobban ki vannak dolgozva a szükséges kapcsolatrendszerek, így valószínűleg találnánk befektetőt az ötletre.
És az ötlet, amiben nem látott sok fantáziát, mégis nagy siker lett?
Sajnos számos ilyet utasítottunk vissza! (nevet) De ha egyet kellene kiemelnem, akkor volt egy német taxis applikáció, amely számos fuvarozó társasággal megállapodott, így a mobilon lehetett megnézni, hogy a taxik milyen messze vannak tőlünk és így rendelni járművet. Más kockázati tőkések persze beszálltak a cégbe és végül a Daimlernek adták el nagy profittal.

Pozitívum az is, hogy egyre több az olyan verseny, megmérettetés ahol szinte egy üzleti tervvel is meg lehet jelenni. Itt nem feltétlenül a győzelem a fontos, hanem a kapcsolatépítés: hogy olyan emberekkel, például coach-okkal, mentorokkal, vagy éppen befektetőkkel találkozz, akik segíthetnek előrevinni a cégedet.

És egy egészen friss újdonság: egyre több fiatal akar saját startupot, nem pedig egy multihoz elszegődni alkalmazottnak. Nem félnek kipróbálni magukat, aminek kifejezetten örülnek a nagycégek. Ők ugyanis egyre inkább érdeklődnek a startupok iránt, sőt, manapság már az alkalmazottaktól is elvárnak egyféle vállalkozói gondolkodásmódot. Ide tartozik, hogy olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy ezen nagycégek is kénytelenek sokszor külső innovációhoz fordulni. Ezt pedig gyakran egy startup szállítja, akik általában jó partnerek, hiszen flexibilisek és gyorsan dolgoznak.

Pár éve, ha valaki elbukott egy startuppal, akkor azt leírták, mondván, hogy egy lúzer. Ez teljesen megváltozott, ma már inkább plusz tapasztalatnak tekintik. Nekünk is vannak olyan mentoraink, akik saját startupot indítottak, de nem lettek sikereseket. Tudják mik voltak a problémák, milyen nehézségekkel kellett szembenézni, és bizony sokat segít az is, hogy más kapcsolatod van egy vállalkozás alapítójával, ha magad is cégalapító voltál. Persze a bukás ma sem egy népszerű dolog, de messze nem olyan rossz, mint régebben volt.

Kihagyhatatlan az is, hogy jóval több pénz érhető el: jegybankok is pumpálják a tőkét a piacra, ahogy sok befektető is csak a lehetőséget várja, hogy beinvesztálja a pénzét. Ez egy nagyon jó dolog, ami nem tudjuk, milyen hosszan fog tartani, de jelenleg örülünk neki.

- Ön számos olyan ötlettel találkozott, aminek alapítói meg akarták változtatni a világot. Mit gondol, hogy fog a világ kinézni 20 év múlva?

- Megmondani természetesen nem lehet, de vannak elképzeléseink. A digitalizációval és a kommunikáció fejlődésével várhatóan újjáélednek az emberi kapcsolatok. Manapság egyre inkább elveszítjük azokat a helyeket, ahol nyugodtan meg tudunk inni egy kávét, ahol otthon és biztonságban érezzük magunkat, ahol magabiztosak vagyunk. Én úgy érzem, hogy ilyen helyi hubok fognak létrejönni a városokban, mint sok kis falu a megapoliszokon belül, ahol a közösségeknek jut majd a legnagyobb szerep.

A címlapképet Egyed Péter készítette.

HOZZÁSZÓLÁSOK