Milyen legyen a magyar fintech-szféra?

A kormány is nyitott az innovációs digitális pénzügyi megoldások irányában, a Digitális Jólét Program kidolgozásában külön figyelmet szentelt a területnek. A kidolgozásban résztvevő RowanHill Group vezetője, Kocsis Gergely rövid áttekintést adott javaslatukról a Fintech Banking Summit szakmai konferencián megtartott csütörtöki előadásában.
Napi.hu, 2018. november 22. csütörtök, 12:21
Fotó: Shutterstock

Sok kihívás, hátrány és nehézség van a hazai digitalizáció előtt, de néhány intézkedéssel sokat lehetne javítani a helyzeten - derült ki Kocsis Gergely, a jogi és üzleti tanácsadással foglalkozó RowanHill csoport ügyvezetőjének előadásából. (A társaság részt vett a magyar kormány által megrendelt Digitális Jólét Program (DJP) kidolgozásában, amelyben a fintech rész megalkotásán dolgozott.)

Kocsis a legnagyobb digitalizációs akadályokról beszélve rámutatott, hogy Magyarország az uniós DESI-index alapján az utolsó harmadban van a kompetenciákat tekintve, a lakosság tudása és a technológia térnyerése gyengének mondható. A Deloitte banki digitalizációt mérő kutatása szerint pedig a középmezőnyben van hazánk a fintech megoldások elterjedését tekintve.

Mindebből Kocsis arra következtet, hogy komoly tér van a fejlődésre. A szakember szerint elsőként a fiatalok és a lakosság felkészültségét érdemes fejleszteni, ahol ki lehet használni az olyan erősségeket, minthogy jó a lakosság internet hozzáférése.

Azzal viszont kezdeni kell valamit, hogy sem az iskolai oktatásban, sem a felnőttképzésben nem jelenik meg a pénzügyi innovációk oktatása. A felkészületlenség pedig összességében versenyhátrányt jelent.

A fintech-szférát fejleszteni kellene

A fintech vállalkozásokra semmilyen kedvezményes bánásmód nem vonatkozik - magyarázta Kocsis, aki szerint az adminisztratív terhek csökkentésével nagyot lehetne javítani a terület lehetőségein.

A hazai fintech-szféra fejlesztése a szakértő szerint azért is kifejezetten fontos lenne, mert ha nem jelennek meg fejlett magyar megoldások, akkor Magyarország külföldi eszközöknek lesz kiszolgáltatva. Emellett az is veszélyforrás a szakember meglátása szerint, hogy a digitalizáció okozta munkahelymegszűnések után felszabaduló embertömeg, ha nem képzett az innovatív technológiák használatában, akkor nehezebben tud majd elhelyezkedni.

Kocsis szerint a hazai piacon az kedvező folyamatnak tekinthető, hogy magas a közösségimédia-használat aránya a lakosság körében, ami növeli a nyitottságot, motiválhatóságot a fintech alkalmazások felé.

Készpénzmentes társadalom kellene

A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy fontos lenne a kedvező szabályozási és piaci környezet kialakítása, amely nemzetgazdasági hasznot is hozna az országnak. Ehhez jó eszköz lehetne a központi és egységes ügyfél azonosítás megteremtése, a papírmentes ügyintézés megteremtése és fejlesztése.

Kulcsfontosságú lenne azonban, hogy készpénzmentes társadalom alakuljon ki Magyarországon. Ez olyan általános gazdasági kiadáscsökkenést, valamint transzparencia növekedést jelentene, amely a leszoruló kiadások, az emelkedő adóbevételek mellett az állam forrásnövekedését eredményezné - emelte ki Kocsis.

Ez azért lehet indokolt, mert egy friss MNB-felmérés szerint Magyarországon a lakosságnál lévő készpénzmennyiség folyamatosan nő, mennyisége már csaknem 4500 milliárd forintos összegre rúg.

A stratégia négy pillére tehát:

  • oktatás, képzés vagyis a kompetenciák fejlesztése,
  • a szabályozás rugalmasabbá tétele,
  • az üzleti innováció anyagi támogatása,
  • valamint a technológiai megoldások erősítése (például digitális ügyintézés, a készpénzmentes társadalom).

A Napi.hu az esemény médiatámogatója.

HOZZÁSZÓLÁSOK