Valami készül egy magyar városban, ami az egész országra hatással lesz

A Pest megyei Monoron már elindult az az okosváros pilotprojekt, amelynek sikere az egész ország képét átrajzolhatja. Intelligens köztéri mosdók, a gyerek iskolalátogatásáról sms-t kapó szülők, okospadok és -zebrák is színesítik a terveket.
Dzindzisz Sztefan, 2019. március 4. hétfő, 07:08
Fotó: Shutterstock

Manapság egyre többet hallani az okosvárosokról, arról, hogy a településeknek egyre "okosabbá" kell válniuk. Persze, arról, hogy ez mit jelent nincs egységes vélemény, a többség jellemzően a digitalizációt, a technológiai fejlesztéseket és a különböző kütyüket köti ehhez.

Márpedig manapság az okosváros már többről szól, Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke a Napi.hu tavalyi, témával foglalkozó konferenciáján például úgy fogalmazott, hogy az okosváros-fejlesztések az élet kényelméhez járulnak hozzá, az innovációnak is az a lényege, hogy legyen társadalmi hasznossága, magyarán a helyiek hétköznapjait tegye élhetőbbé.

Az okosváros gondolatot az Orbán-kormány is felkapta és tavaly decemberben meg is jelent egy kormányrendelet, amely az úgynevezett "okos város központi platformszolgáltatás" létrehozásáról és működtetéséről szól. Ez a rendelet nevezi meg Monort, mint a fejlesztendő szolgáltatások tesztelésére kiválasztott települést.

És miért pont a Pest megyei település lett kiválasztva? "Az ok a település fekvése, mérete és lakosságszáma (18 500). Településünk olyan kisváros, amely évtizedek, sőt évszázadok óta körzetközponti szerepet is betölt, járási székhely, a kistérség valódi természetes központja. Közlekedési kapcsolatai jók, mind vasúton, mind közúton buszon helyközi járattal és gépkocsival is jól megközelíthető. Közszolgáltatásai kiterjedtek és azokat széles körben biztosítjuk nemcsak a helyi, de a vonzáskörzet lakosságának is, ugyanakkor nem vagyunk nagyváros, megyeszékhely, így egy pilot talán kezelhetőbb méretekben, első körben méretgazdaságosan valósítható meg" - válaszolta érdeklődésünkre Zsombok László polgármester.

A kiválasztás okairól és a projekt részleteiről többek közt a rendeletben mint résztvevőként megemlített Belügyminisztériumnál, Innovációs és Technológiai Minisztériumnál, Lechner Tudásközpontnál és a Miniszterelnökségnél is érdeklődtünk, végül csak ez utóbbi adott egy rövid választ, mely szerint "az okos városok, okos települések fejlesztési sikerének érdekében kialakításra kerül az okos város központi platformszolgáltatás, amely pilotprojektként Monor településen valósul meg elsőként. A központi platformszolgáltatás fejlesztésének célja olyan informatikai infrastruktúra létrehozása, amely lehetőséget teremt az állami közszolgáltatások és a települések által létrehozott helyi érdekű fejlesztések, szolgáltatások összehangolására. Az állami közszolgáltatások közül a Lechner Tudásközpont készíti elő a Települési Térinformatikai Platform és a Települési Középület Kataszter fejlesztését."

Mi fog megvalósulni?

A városvezetőtől megtudtuk, hogy a fejlesztések még idén megkezdődnek és a terveik szerint 2020 februárjáig valamennyi elem megvalósul. A lényeg ugyanakkor csak ezután jön, hiszen ekkor kezdődik a fenntartási időszak, ami lényegében a tesztidőszaknak felel meg.

És hogy milyen fejlesztéseket terveznek? Többek közt korszerűsítik a közvilágítást, úgy, hogy az a kijelölt gyalogátkelőhelyeket "várakozás érzékelővel és automatikus fényerősség szabályozással támogatja", egy kerékpárutat és a hozzá tartozó járdát pedig "haladás szenzoros automatikus fényerősség szabályozással" fejlesztenének.

Létrehoznának egy úgynevezett települési térinformatikai platformot is, melynek keretében például egy épületüzemeltetési rendszert is kialakítanának, amivel a remények szerint az önkormányzat optimalizálni tudja majd az ingatlanok üzemeltetését - ezáltal pedig komoly költségeket spórolhat meg.

Van terv "utcabútor jellegű automatikus működésű köztéri illemhely" létrehozására is. A fejlesztés után a rendszer SMS-üzenetben jelzi többek között a fagyveszélyt, áramkimaradást, vízhiányt, dugulást, segélykérést és a vendégtéri rosszullétet is a helyiségben.

Az okosváros fejlesztések közé tartozik az is, hogy a jövőben a monoriak a gyermekétkeztetés költségeit elektronikus úton egyenlíthetik ki, ám a kialakítandó rendszernek emellett támogatnia kell a szolgáltatás elektronikus megrendelését, lemondását és felfüggesztését is. Nemcsak az étkeztetési szolgáltatásokat, hanem a kiskorúak felügyeletét is fejlesztenék, hiszen az elképzelések szerint az általános iskolások azonosítaniuk kell magukat az oktatási intézménybe érkezéskor, illetve elhagyásakor, melyről a szülő elektronikus értesítés kap majd.

Az iskolákban más fejlesztést is lenne, így minden oktatási intézményben szeretnének legalább egy okos tantermet kialakítani. Az elképzelések szerint a diákok itt tabletekkel tanulhatnának, miközben a tanárokat egy multifunkciós digitális tábla segítené.

Tervezik még azt is, hogy az e-személyazonosító igazolvány egyfajta városkártyaként is szolgáljon. A fejlesztés megvalósulása után ezzel lehetne igénybe venni többek közt a szociális támogatásokat, vagy akár az egyéb szolgáltatásokat (például uszoda, könyvtár) is.

Amennyiben minden a tervek szerint halad, úgy Monoron épülhet meg az ország "legokosabb sétálóutcája", ahol telefon töltésére alkalmas, wifi-vel felszerelt okospadok és pavilonok várnák az arra járókat. Ide kapcsolódik, hogy olyan kerékpártárolókat hoznának létre, amelyek az e-személyivel nyithatóak és zárhatóak és ha valamelyik bringa elmozdul - azaz megpróbálnák ellopni - akkor a kamera képei alapján azonnal értesítést kapna a tulajdonos a mobiljára. Összefügg ezzel, hogy korszerűsítenék a térfigyelő-rendszerüket is, hogy könnyebben ki tudják szolgálni a rendőrséget és a közterület-felügyeletet.

A rendszer kialakítása

A kormányzat az okosváros központi platformszolgáltatás létrehozásával tulajdonképpen egy központi "egységcsomagot" kíván kialakítani, amelyhez a települések tudnának csatlakozni - magyarázta Zsombok László. Szerinte az így létrehozandó rendszer előnye, hogy az alap adott lenne, így az érdeklődő önkormányzatoknak csak a helyi sajátosságokat kiszolgáló fejlesztéseket kell biztosítania.

Márpedig, ha nem kell minden településen külön-külön, esetlegesen más-más technológiai alapokon nyugvó, licencjogokkal védett szigetszerű fejlesztéseket létrehozni, akkor jelentősen felgyorsíthatja az "okosváros" technológiák magyarországi elterjedését - vélte a polgármester.

A városvezető szerint ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy túlzottan egységesítenék az okosváros projekteket - ennek nem is lenne értelme, hiszen minden településen más-más kihívásokkal küzdenek -, csak az úgymond tipikusan előforduló részfeladatok lennének központosítva, a helyi igényeket mindig az önkormányzat adhatja majd hozzá a meglévő alapokhoz. Elmondása szerint tehát a központi platformszolgáltatás keretében készül majd el a települési térinformatikai platform és a települési középület kataszter, melyek a helyi fejlesztések alapját képezik. Szintén az állam biztosítja majd a települési mobilalkalmazást és a városkártya rendszert.

"A pilotprogram egyik célja éppen ezért pont az, hogy tapasztalatokat szerezzünk a központi szolgáltatások és a helyi fejlesztések közötti együttműködésről" - tette hozzá Zsombok László. A program ezen kívül kétirányú információ-áramlás biztosít, mely során az önkormányzatoknál meglévő adatokat egy országos adatbázisban összesítenék, miközben a helyhatóságok is lehívhatják majd a rájuk vonatkozó, és a fejlesztésekhez szükséges adatokat. Például a Lechner Tudásközpont építésügyi szakrendszereiben tárolt térképi rétegek felhő-alapú szolgáltatásként elérhetőek lesznek az önkormányzatok számára is. Ez például egy tipikusan olyan fejlesztés, amelyet a helyi lakosok közvetlenül nem fognak tudni használni, ám jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti a hivatali ügymenetet.

A városvezető hangsúlyozta azt is, hogy a program nem "szállítói fókuszú", azaz nem arról van szó, hogy különböző gyártók, fejlesztők, forgalmazók meglévő termékeiket, alkalmazásaikat, "dobozos" szoftvereiket vásárolják meg "jó lesznek valamire" alapon. "A mindennapi gyakorlatban jól alkalmazható megoldásokra, szolgáltatásokra van szükségünk, nem egyszerűen termékekre, öncélú kütyükre" - fogalmazott Zsombok, aki szerint lehet bármilyen korszerű egy alkalmazás, eszköz, ha a bevezetése nem jár együtt gondos előkészítéssel, a helyi, meglévő folyamatoknak és magának a szervezetnek a fejlesztésével, akkor nem lesz sikeres. Tipikusan ilyenek az okos tantermeket, ahol digitális tananyag és a pedagógusok képzése nélkül önmagában nem fog működni a bármilyen korszerű technológia.

A városkártya rendszer bevezetése sem az e-személyi igazolvány helyi városkártyaként történő kiadásával, mobil tárcaként való alkalmazásának biztosításával ér véget, hanem ki kell építeni egy helyi kedvezmény-rendszert, elfogadó hálózatot és azt folyamatosan kezelni, menedzselni is kell - magyarázta a városvezető.

Mibe fog mindez kerülni?

A projekt során kialakuló költségeket a kormányrendelet szerint részben a településeknek kell állniuk. Itt azokról a költségelemekről van szó, melyek nem a központi platformfejlesztés részei, hanem helyi igényekre igazodó beruházások.

Ettől azonban Monornak egyelőre nem kell félnie, hiszen a pilotprojekt alatt felmerülő költségeket a központi költségvetésből finanszírozzák. Ez pedig nem kevés pénz, a kormányrendelet valamivel több mint 2,5 milliárd forintos kerettel számol csak 2019-re. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy - összeg megnevezése nélkül - "a helyi érdekeltségű fejlesztések eredménytermékei fenntartásának költségeit Monor Város Önkormányzata vonatkozásában 2020-2025. években a központi költségvetés terhére kell biztosítani." Ez azonban vélhetően jóval kevesebbe fog kerülni, mint a 2019-es költség, hiszen a beruházások legnagyobb részben idén zajlanak majd, a fenntartás pedig érthetően kevesebb pénzbe kerül. Ám hogy mennyibe, arról nem tudtunk meg adatokat.

A többi, később csatlakozó önkormányzatoknak - amelyek leghamarabb 2020. július 31. után kapcsolódhatnak be a programba - ugyanakkor a helyi fejlesztéseket maguknak kell állniuk, a kormány ugyanis csak a központi szolgáltatások költségeit állja. Ez utóbbi - a Monornak szánt 2,5 milliárdot nem számítva - kis híján 2 milliárd forintot jelent a következő években a kormányrendeletben elérhető adatok alapján. (Érdekesség, hogy ennek az összegnek a legnagyobb részét, valamivel több mint 1,4 milliárd forintot a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból vonják ki.)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Mekelekke, 2019.03.04 22:32

@zana: "Menekültektől pénzt vesznek el "

Az utolsó menekült Magyarországra valószínűleg 2001 novemberében érkezett (háború vége a déli határ túloldalán ). Azóta csak bevándorlók érkeztek, egyesek érvényes papírokkal, mások törvénysértő módon.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi1111, 2019.03.04 22:21

@europeer: 2019.03.04 15:32!
10 pont.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2019.03.04 19:12

Valaki megint kitalált valamit, a saját pénzével szórakozzon az okos. Nem éri még?
Menekültektől pénzt vesznek el egy lázálomért, végül is országunkban a menekülteknek kilökdösés jár, ha nem megy vissza könnygáz és gumibot, arra maradt pénz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2019.03.04 19:00

Valaki ki merhetné mondani, hogy egy okosságnak nem muszáj feltétlenül hasznot is hoznia, lehet az csupán kényelmi, esztétikai, stb célú is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mekelekke, 2019.03.04 18:56

A tervezett "okosságok" nagy része izzadságszagú és fantáziátlan, leginkább a szokásos pénzmosásnak tűnik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html