Párhuzamos valóságban élnek a magyar vállalkozók? - Ennek bukás lehet a vége

Annak ellenére, hogy a hazai kis- és középvállalati (kkv) szektor számára a digitális technológiák integrációja jelenthetné a hatékonyság és a versenyképesség kulcsát, az ágazat nagyon le van maradva e téren. Kutatásokból ráadásul meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódik ki e szektor digitalizációhoz való viszonyulásáról is, pedig azzal a vállalatvezetők nagyon nagy többsége egyetért, hogy digitális fejlesztések nélkül bukás várhat rájuk.
Szabó Zsuzsanna, 2018. április 16. hétfő, 17:22
Fotó: Shutterstock

Magyarországon 2017-ben a kis- és középvállalati szektor - amely 520 ezer vállalatot ölel fel és 1,8 millió embernek ad munkát - nagyobb mértékben járult hozzá a GDP-hez, mint a nagyvállalati szektor:  előbbi a GDP 52,5, utóbbi 42,5 százalékát adta tavaly.

Bár a vállalatok kezében a technológia robbanásszerű fejlődése óriási lehetőséget is jelenthetne, a magyar kkv szektor szereplőinél meglehetősen ellentmondásos kép rajzolódik ki a KPMG, a Bell Reseach, illetve a Vodafone Magyarország kutatásaiból, amelyek ismertetésén a Vodafone bejelentette a Ready Business Indexének elindítását is, amely a szektor szereplőinek a digitális fejlettségük felmérésében nyújt segítséget.

Lehetőség vagy fenyegetettség?

A digitális fejlődéssel kapcsolatban - egy a KPMG által készített felmérés szerint - a megkérdezett vállalatok vezetésének 91 százaléka vallja, hogy amelyik cég nem fektet a digitális fejlesztésekbe, az nagy valószínűséggel elbukik, ugyanakkor a Bell Research egy tavalyi kutatása arra mutatott rá, hogy a hazai kkv-knak mindössze 10 százaléka tartja fontosnak a digitalizációt.

Sere Péter, a KPMG infokommunikációs szektorért felelős igazgatója. Fotó: Vodafone Magyarország

Bár a vállalatok 60 százaléka inkább lehetőségként, mint fenyegetésként értékeli a technológia robbanásszerű fejlődését, mégis fenyegetés is lehet a lehetőségből, ha nem kapcsolódnak be a digitalizáció folyamatába - mutatott rá Sere Péter, a KPMG infokommunikációs szektorért felelős igazgatója.

A KPMG és a Bell Research kutatása is arra mutat rá ugyanakkor, hogy a magyar kkv-knál bőven lenne még tere a "fejlődésnek". A KPMG a hazai kkv-k többsége a digitális érettség korai szakaszában vannak.

A sor végén

A Bell Research kutatásai szerint a vállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az új ügyfelek elérése, illetve a versenyképesség növelése jelenti, ennek ellenére nem érdeklődnek intenzíven a korszerű infokommunikációs-eszközök és alkalmazások iránt, illetve gyakran megszokásból vonakodnak azok bevonásától a napi szintű ügymenetbe - mondta Mátrai Gábor, a Bell Research stratégiai tanácsadója a vállalat ICT2017 című, a magyar piac egyik legátfogóbb jelentésére hivatkozva.

Mátrai Gábor, a Bell Research stratégiai tanácsadója. Fotó: Vodafone Magyarország

Az Európai Bizottság által kiadott, a tagállamok digitális felkészültségét mérő úgynevezett DESI index alapján Magyarország ugyan a hálózati lefedettségben eléri az EU-átlagot, az internethasználatban pedig átlag feletti számokat hoz, de a vállalatok digitális integráltságában a tagállamok rangsorában az utolsó harmadban található - utalt az uniós jelentésre Mátrai, aki szerint ennek megfelelően sok hazai kkv-k a digitális technológiák integrációja terén egyelőre jóval az európai átlag alatt található. (A Magyarországról szóló részletes adatokról itt olvashat)

A nagyvállalati és a kkv szektor között azonban igen jelentős eltérés van. A kisebb vállalatoknál ugyanis nem igazán jellemző a hosszú távú tervezés és a stratégiai célok lefektetése. A kkv szektor tagjai általában 1 évre terveznek, részletes üzleti tervet viszont nem nagyok készítenek: a középvállalatok (50-249 fő) 74 százaléka rendszeresen, 15 százaléka alkalmanként készít üzleti tervet, a kisvállalatoknál (10-49 fő) ez az arány 51, illetve 26, a mikrovállalatoknál viszont az arány már csak 13, illetve 22 százalék. Utóbbiak esetében 62 százalék egyáltalán nem is készít részletes üzleti tervet - derült ki Mátrai előadásából.

Érdekességek a magyar kkv-król:
A Bell Research kutatásából kiderült még:
  • a legmagasabb digitális fejlettségű cégek az it és a turisztikai szektorban találhatóak;
  • a hazai vállalakozói szektor döntéshozóinak mindössze 2 százalékát teszik ki 30 év alattiak, míg a döntő többsége a 40-49 éves korosztályból kerül ki;
  • a magyar kkv-szektor közel 70 százaléka 30 Mb/s-nél lassabb sávszélességű internettel rendelkezik;
  • a kkv-szektor szereplőinek mindössze 17 százaléka értékesít online.

Ezek fényében meglehetősen érdekes, hogy a kkv-k legfontosabb céljai között ugyan szerepel, hogy hatékonyabbak és versenyképesebbek legyenek, ennek ellenére mégsem tartják fontosnak, hogy lépést tartsanak a digitalizációval - mutatott rá Mátrai.

Innen szép nyerni

E kettősség a Vodafone Magyarország által készített kutatásból is kijött, amelyet a Ready Business Index bevezetése előtt a magyarországi kis- és középvállalkozások körében végzett a vállalat.

A megkérdezett vállalkozók 26 százaléka tartotta csupán fontosnak az új technológiákra való nyitottságot, annak ellenére, hogy a költségek optimalizálása 63,3 százalékos arányban jelent számukra mindennapos kihívást. Emellett beszédes információ, hogy a válaszadó kkv-k mintegy harmadának semmilyen elektronikus jelenléte nincs, azaz nem rendelkezik sem weboldallal, sem közösségi média felülettel.

A kkv-k digitális fejlesztési hajlandóságának alacsony szintje már csak azért is meglepő, mert a hazai piacon a 1990-es években éppen a kis- és középvállalkozások nyitottak az innováció felé azzal, hogy az első mobiltelefonokat megvásárolták, a telekommunikációs fejlődés tulajdonképpen tőlük indult el - mutatott rá Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese, aki bejelentette a mobilszolgáltató új szolgáltatását, a Ready Business Indexet.

Király István, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese. Fotó: Vodafone Magyarország

Mozdulni kellene

A Vodafone tapasztalatai alapján a magyarországi kkv-k számára az utóbbi időszakban újra világossá vált, hogy tovább kell mozdulniuk a digitalizáció irányába. Digitalizáció nélkül ugyanis nagyon nehezen válhatnak a magyar vállalkozások, de még a magyar gazdaság is versenyképessé - jegyezte meg Király István, aki szerint ennek első lépése lehet egy felmérés, ami tükröt tarthat eléjük.

A Ready Business Index lényegében egy ingyenes kérdőívet takar, amely a megmutatja a vállalkozásnak a digitalizációs fejlettségi szintjüket, és megtudhatják, min érdemes változtatniuk ahhoz, hogy javítsanak működésükön. Az egyes vállalkozások felkészültségi értékét az üzletmenet rugalmassága, az alkalmazottak hatékonysága és az ügyfélélmény tényezői alapján határozzák meg.

Az index egy 500 vállalaton alapuló mintához hasonlítja a kérdőívet kitöltő vállalatot, a többi része pedig lényegében egy öntanuló rendszer, azaz a kérdőívet kitöltő cég is részévé válik a mintának - magyarázta Király István, aki szerint az eredményeket negyedévente fogják értékelni, de érdemi következtetéseket majd csak 1 év múlva lehet majd levonni. A kérdőívet egyébként egy Törökországban, Portugáliában, Spanyolországban és Görögországban már sikeresen lezajlott, hasonló kampány alapján állították össze.

A Vodafone célja ezzel, hogy szakértői segítséget nyújtson ügyfelei számára, hozzájárulva a digitális fejlődésükhöz - tette hozza a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarosPifta, 2018.04.17 10:03

a magyar vállalkozók egy szívatós, rohadt magyar politikai világban élnek
qrvaország
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html