David Taylor: ennek a harcnak az a tétje, hogy ki birtokolja a digitális avatárokat

Elképzelhetetlen vagyonokat érhet néhány éven belül a metavaerzumnak nevezett virtuális tér, amiben keveredik a virtuális valóságtól kezdve a kriptopénzeken keresztül az egyre felkapottabb NFT piacokig minden, és ezeknek mindennemű esetleges alkalmazása. Nagy cégek már most dollármilliárdokat ölnek abba, hogy megalapozzák az új internetnek is nevezett térben a dominanciájukat. A Napi.hu video podcastjában ezúttal a metaverzum témáját jártuk körbe David Taylor, a Limitless társalapítójával.

Vagy egy korszakos átalakulás, vagy egy újabb lufi lesz a metaverzum, de az kétségtelen, hogy már most rengeteg pénz megy bele az új digitális piacba. A céges működés átalakítása, az új virtuális kereskedési lehetőségek, a fizetési szolgátasok, a szellemi tulajdon kezelése mind olyan lehetőségek, amelyek csillagászati értékű piacokat alkothatnak sokmilliárd felhasználóval.

Mint arról David Taylorral, a Limitless társalapítójával a Next Earth token tervezőjével Napi.hu legújabb podcast adásában beszélgettünk, a vállalati és a magánszektornak is alapvető lehetőségei és kihívásai vannak a különböző kutatások szerint záros időn belül akár ötmilliárd ember által használt, 8-10 ezer milliárd dollár értékűre becsült térben.

A tájékozottak, vagy a kérdéskör iránt nyitottak számára is nehéz témákról van szó, kezdve a Facebook metaverzum fejlesztéseitől, amivel digitálissá lehet tenni minden interakciót, a fizetésekig, amelyeknél képbe a kerül a blokklánc, lévén a kriptopénzek még most is komoly fejtörést okoznak a szabályozóknak, egészen addig, hogy egy ilyen világban kit mennyire fognak kinézni a többiek, ha nem elég divatosan öltözött az avatarja, vagyis a virtuális megtestesítője.

Mindenki belekóstol

A jelenség léptékét azonban mi sem mutatja jobban, hogy mekkora vállalatok látnak benne már most különböző területeken alkalmazási lehetőségeket, amire hajlandóak is költeni.

Íme néhány nagyobb nyilvánosságot kapott példa, amelyeket a World Economic Forum gyűjtött össze a napokban:

• A Facebook pénzügyi részlege, a Meta Financial Technologies egy virtuális valuta létrehozását tervezi a metaverzumban való használatra. A Meta központilag irányítaná a pénzt, vagyis ez nem blokklánc alapján működne.
• A Lego 1 milliárd dollárt fektet be a "gyermekbarát metaverzumba", hogy a gyerekek számára is legyen biztonságos virtuális tér. A Lego anyavállalata, a Kirkbi 1 milliárd dollárt fektet be az Epic Gamesbe - a Fortnite online játék készítőjébe -, hogy a projekt megvalósulhasson.
• A Mastercard szórja a szabadalmakat a digitális árukkal és a metaverzumban történő fizetési műveletekkel kapcsolatban. A kártyacég 15 amerikai szabadalmi bejelentést tett a metaverzumban használható NFT-k terén, az árucikkektől és részvényektől kezdve a művészeti és játéktárgyakon át bármit megjelenítő digitális egységekkel- kapcsolatban.
• A városok és a vállalatok egyre gyakrabban kísérleteznek "digitális ikrekkel" - a valós világbeli helyek és tárgyak virtuális, 3D-s másolataival. Az amerikai Florida államban található Orlando nemcsak arra akarja használni a digitális ikreket, hogy virtuális túrákat kínáljanak az embereknek a metaverzumban, hanem arra is, hogy előzetesen megnézzék a fejlesztések, például közlekedési újításokat milyen hatással lesznek a településekre, miként használják azokat az ott lakók.

Forradalom az adatokban

Az NFT, non-fungible token, magyarul jobb híján nem felcserélhető tokenek, az elmúlt időben leginkább a műkincsek által lettek ismertek. Pontosabban amiatt, hogy egy néhány pixelből álló virtuális kép is tényezővé válhat ezen a terepen, amiért kifizetnek annyit, mint egy Picasso alkotásért.

Taylor szerint tényleg jó kezdeti fogódzási pont a műalkotások piaca, de az NFT jelenség ennél sokkal távolabbra mutat. Miután a blokklánc használatával mindenki teljesen autonóm és transzparens módon használhatja, akár kereskedelemre az adatait, tulajdonképp a tulajdonjog forradalmát jelenti a folyamat, ami jelenleg is nagy sebességgel zajlik.

Milyen élet lesz?

Épp a milliárdosnál is nagyobb felhasználói bázissal bíró Facebook, immár Meta esetében derültek ki a közelmúltban problematikus működési mechanizmusok, amelyek aggodalomra adnak már most is okot, de még ijesztőbbé válhat a kép, ha a mostaninál is többet tud mindenkiről egy-egy óriáscég.

A Facebook káros gyakorlatáról Frances Haugen, az ügyet kirobbantó adattudós azt mondta, azt tartja a legaggasztóbbnak, hogy a metaverzum elterjedése miatt a mostaninál is több szenzor, érzékelő lesz mindenki körül, a mostaninál is invazívabb közegben kell létezni.

Ezzel nincs is baj, ha valaki élvezi az ezzel járó szolgáltatásokat, sokkal problémásabb, ha kényszerből kell mindezt eltűrnie, lényegében összes személyes adatáról lemondva, mert a munkahelye így működik.

David Taylorral ezekről a témákról - és még többről is beszélgetünk a fenti podcastban. Kattintson a videóra!