Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Már az 1950-es évek óta gyanították amerikai kutatók, hogy az Alzheimer-kór kialakulásában vírusok és baktériumok is szerepet játszhattak. Akkor azonban a legtöbb szakértő nem értett egyet az elmélettel. Közel 65 évvel később viszont most úgy tűnik, mégis igaza lehetett azoknak, akik felvetették a lehetőséget.

A Neuron című szaklapban közölt tanulmány szerzői kétszer annyi herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban meghaltak agyában, mint azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség - írja a portál a szemléjében. Az eddigi legnagyobb kutatást hajtották végre, közel 1000 mintát elemeztek - Alzheimer-kórosok és a betegségtől mentesen meghaltak szöveteit is vizsgálták -, így azonosították a mintákból származó DNS- és RNS-szekvenciák közül az emberi és a nem emberi géneket.

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói a nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus génjeivel. És így a korábbi kutatásokkal ellentétben, amelyek kapcsolatot állapítottak meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között, most viszont két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi előfordulását mutatták ki.

De Benjamin Redhead, a kutatás vezetője arra figyelmeztet, hogy ez még nem jelent ok-okozati viszonyt a vírusok és a betegség megjelenése között. Részben azért, mert a herpesz az egyik leggyakoribb vírus, ami szinte minden emberben kimutatható. De szerinte a jelenlét és a kór között lehet összefüggés, amelyet vizsgálni kell a jövőben is.

Magyarországon egyébként európai átlagban kimagaslóan sok az Alzheimer-kórtól szenvedők száma.

Képünk forrása: Shutterstock