Az EU vállalkozásainak 99 százalékát teszik ki a kkv-k, a 250 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél dolgozik a munkavállalók több mint 80 százaléka. Mégis e vállalkozások vannak a leginkább lemaradva a digitalizációban, miközben az unió tavaly áprilisban előírta, hogy 2018-tól új adatvédelmi elveknek kell megfelelni (GDPR irányelv). Az előírások minden ügyféladatokat kezelőcégre vonatkoznak, többek között olyan irányelveknek való megfelelést várnak el, hogy a nagyvállalatok külön adatvédelmi felelősöket alkalmazzanak.

Valamint a cégeknek biztosítaniuk kell, hogy a felhasználók hozzáférhessenek a róluk szóló adatokhoz, azokat szerkeszthessék vagy törölhessék. Sőt, követniük kell a náluk adatokat tartalmazó fájlokat, valamint azonnal jelenteniük kell, ha adatvesztésük történt.

Emiatt uniós problémának tűnik, hogy a Microsoft reprezentatív kkv-kat célzó kutatásából az derült ki, hogy a használt informatikai eszközök mintegy ötöde (18 százaléka) elavult. Magyarországon a helyzet még rosszabb: ez az arány 29 százalék. Ráadásul a cégek nem is áldoztak a fejlesztésekre, amelyet maguk is elismernek. Az európai kkv-k 36 százaléka ítélte úgy, hogy a szükségesnél kevesebbet fordít ezekre fejlesztésekre. Magyarországon 46 százalék érzi úgy, hogy nem végzett elég beruházást. (Egy korábbi kutatás szerint a cégek háromnegyede nem áll készen a technológiai fejlesztésekre.)

Ugyanakkor a kkv-k optimistán állnak a digitalizációhoz. Az európai válaszadók 77 százaléka vár rugalmasságot az informatikai beruházásoktól, 78 pedig abban bízik, hogy több ideje lesz. Ennek fontosságát jelzi, hogy a cégalapítások hátterében az esetek 29, illetve 31 százalékában az állt, hogy biztosítsák saját jövőjüket és megtalálják az egyensúlyt a munkájuk és a magánéletük között.

Azt is érzik a cégek, hogy mely területeken használhatnák ki a leginkább a digitális fejlesztéseket: a magyar cégek 48 százaléka az adminisztrációs terheinek csökkenését várja az innovatív megoldásoktól, 27 százalék pedig az ügyfélmenedzsment területén használni ki az it-eszközöket és -rendszereket. De bíznak a távmunkában is, amelyet a magyar kkv-k 31 százaléka említette lehetőségként.

Még mindig kevés helyen foglalkoztatnak valamilyen formában informatikai felelőseket, dolgozókat. A magyar kis- és középcégek 24 százaléka alkalmaz ilyen beosztásban embert. A régióban ez a legrosszabb adat, Lengyelországban ugyanez az arány 38, a cseheknél 44, a szlovákoknál 43 százalék.

A fejlesztésekben ugyan lemaradtak a kkv-k, de ez közel sem jelent leküzdhetetlen akadályokat. A cégek akár az árbevételük 1-3 százalékos ráfordításával megfelelhetnek a GDPR átal előírt kötelezettségeknek - mondta el Vass Gábor, a Microsoft vállalati és partnerkapcsolati üzletág igazgatója. A cégeknek az is könnyítést jelent, hogy nem kell saját szerverrendszert, adatbázist kiépíteniük, hanem külső szolgáltatóktól egyben megkaphatják ezeket a szolgáltatásokat, a Microsoftnak is van ilyen csomagja.

A piaccal kapcsolatban Vass elmondta, hogy a felhőalapú rendszerszolgáltatásoknál 30 százalékos növekedésre számítanak a következő egy-két évben. A fogyasztói szokások is átalakultak. A felhőtermékeknél egyre inkább a havi előfizetői szolgáltatásokat veszik igénybe az éves megoldások helyett: a Microsoftnál a múlt hónapban történt meg először, hogy havi díjazású terméket többet értékesítettek, mint éves csomagot.