Doug Ducey arizonai kormányzó szerdán találkozik Caj Jing-ven elnökkel és több helyi chipgyár képviselőjével. A félvezetőipar működése már jóideje akadozik, és a látogatások miatt kiélesedett Kína-Tajvan konfliktus újra rámutatott az ellátási kockázatokra - írja az Al Jazeera.

A republikánus politikus még kedden érkezett Tajvanba, látogatását párttársa, Eric Holcomb indianai kormányzóé előzte meg, aki szintén a félvezetők ügyében járt el egy héttel ezelőtt. Azonban a helyzet az USA Képviselőházának demokrata elnöke, Nancy Pelosi látogatása óta harapódzott el igazán.

Pelosi jelenleg a harmadik legnagyobb tisztséget betöltő amerikai politikus, és a rangos látogatást közvetlen sértésnek értelmezte a Kínai Kommunista Párt, ami nem ismeri el Tajvan függetlenségét és a "újraegyesítés" címen akarja bekebelezni a szigetországot.

Veszélyes vizeken

Bár hivatalosan az USA továbbra sem mondja ki Tajvan függetlenségét, Joe Biden korábban azt mondta, hogy minden szükséges eszközzel megfogják védeni annak függetlenségét. Kína már csak az ukrajnai háború miatt sem valószínű, hogy a közeljövőben megkísérelne egy fegyveres megszállást, de a látogatás óta vad hadgyakorlatozásba kezdett a sziget körül és a térség egésze hatalmas fegyverkezésbe kezdett.

Kína a közel 100 ezermillió forintos védelmi költségvetésével a világ második legnagyobb katonai erejét képviseli, de az amerikai hírszerzés szerint Hszi Csin-ping kínai elnök ezen túl is eltökélt abban, hogy olyan sereget építsen, ami a szigetországot valóban rövid időn belül fel tudná morzsolni.

Ellenében nemrég a szintén top 10-ben mozgó Japán is megduplázná védelmi büdzséjét, és Biden az ellenhadgyakorlatokon és a katonai oltalomnyújtás belengetésén túl a Politico szerint most azt tervezi, hogy egy 1,1 milliárd dolláros (440 milliárd forint) fegyvereladáshoz kéri a kongresszus támogatását, mellyel többek között 60 hajóelhárító rakétát és 100 levegő-levegő rakéta is a szigetre juthatna.

Technológiai biztosíték

Az együttműködés keretében a mostani látogatással Ducey egy 12 milliárd dolláros arizonai félvezetőgyárba szeretné bevonzani a TSMC-t, ami a világ legnagyobb chipbeszállítója. Tajvan egymagában a világ chip-szükségleteinek több mint felét látja el, így még Kína sem engedhette meg magának, hogy leállítsa az országgal folytatott kereskedelme lényegi részét képező importot.

A chiphiány fenyegetése még a pandémiával párhuzamosan ütötte föl a fejét, és a kiélezett helyzet még jobban aggasztja Washingtont, akinek elemi érdeke, hogy ne maradjon le Pekinggel szemben a technológiai versenyben. Emiatt az USA kongresszusa júliusban 52 milliárd dollárnyi támogatásról döntött a hazai félvezetőipar felhúzására, ami mellé egy 25 százalékos adókedvezményt is ígértek azoknak, akik chipgyárakba fektetnének.