A Vodafone új lakossági csomagokat vezet be

Vodafone két új lakossági mobil portfóliót vezet be, a már elérhető két új tarifacsomag korlátlan adatforgalmat biztosít az előfizetőknek - jelentette be a telekommunikációs cég. A Vodafone ehhez kapcsolódóan elkészíttette Magyarország első átfogó filterbuborékot vizsgáló reprezentatív kutatását is, amiből kiderült, hogy az irányított tartalmak leginkább azt a korosztályt zavaják, amelyik tisztában van a létezésével és főként a híroldalakon és a közösségi médiában tartják frusztrálónak a filterbuborék jelenségét.
Szabó Zsuzsanna, 2020. május 28. csütörtök, 18:45
Fotó: Getty Images

A Vodafone Magyarország két új, korlátlan adatforgalmat biztosító mobilcsomaggal rukkolt elő, ám ezek kialakítása előtt a vállalat felmérte a hazai mobilhasználók adatkeretre és árazásra vonatkozó preferenciáit is. Ebből kiderült, hogy a lakossági számlás mobilelőfizetők döntő többsége (85 százalék) rendelkezik mobiladatforgalmi kerettel, de csupán 7 százalékuké korlátlan. Az ilyen csomagok ára miatt pedig kompromisszumra kényszerülnek a mobilinternet-használatban. A felmérés továbbá rámutatott, hogy a lakossági előfizetők kétharmada számára kiemelkedően fontos a mobiladatforgalmi keret (75 százalék) és mobilinternet díja (77 százalék) a szolgáltató kiválasztásánál.

Erre válaszul alakította ki és indította útjára csütörtökön a telekommunikációs cég két új tarifacsomagját, amelyek Red Free és Red Infinity névre hallgatnak. Előbbi 10 990 forintos havidíjért 10Mbit/sec le- és feltöltési sebeséggel biztosítja a korlátlan adatforgalmat, míg a Red Infinity World havi 15 990 forintos díjért nyújtja a korlátlanság élményét a sebesség maximálása nélkül - mondta el Révész Balázs, a Vodafone Magyarország lakossági üzletágának vezérigazgató-helyettese, aki azt is hozzátette, hogy a cég vezetékes szolgáltatással is rendelkező ügyfelei számára előbbi már 8990, míg utóbbi 12 490 forintos kedvezményes havidíjért érhető el.

Filterbuborékban élünk

A Vodafone Magyarország az új Red díjcsomagokkal megteremtette ugyan a korlátlanság lehetőségét, de ahhoz, hogy ezt a lehetőséget maximálisan ki lehessen használni az ügyfelek részéről egyfajta tudatosság is szükséges, az internethasználattal kapcsolatban - jegyezte meg Révész Balázs, aki szerint a Vodafone-nál úgy érezték, hogy felelős mobilszolgáltatóként kötelességük ebben a témában egy diskurzust is elindítani, ezért elkészíttették Magyarország első, filterbuborékot vizsgáló reprezentatív kutatását.

A 2020. májusában, 1000 fős reprezentatív mintán, a 18 évnél idősebb internetező lakosság körében végzett felmérésben a filterbuborékot, azaz az internetes algoritmusok és a keresési előzményeink által befolyásolt tartalomfogyasztásról készítettek átfogó kutatást. A filterbuborékok nem mást okozhatnak, mint azáltal, hogy a netező számára állandóan csak az általa preferált tartalmakat dobja fel, fennáll a veszélye, hogy a netező tudatossága csökken és könnyebben befolyásolhatóvá válik.

A Vodafone által megrendelt kutatásból Révész Balázs szerint kiderült, hogy a 18 év feletti internetezőket leginkább a híroldalakon és a közösségi médiában zavarja a filterbuborék, és a legkevésbé a videó és zenetartalmaknál gondolják idegesítőnek ezt a jelenséget.

Aki tud róla, azt nagyon zavarja

Érdekesség viszont, hogy bár az internetezőknek csak a harmadát frusztrálja a filterbuborék-jelenség, őket viszont nagyon. A korosztályokat tekintve a legnagyobb arányban a 18-29 éves korosztályt zavarja a jelenség - vagyis azokat, akik egyébként tudnak róla és tisztában is vannak vele.

A felmérés szerint a közösségi oldalakon a megkérdezettek 60 százaléka olyan jellegű tartalmakkal találkozik, amelyeket korábban lájkolt vagy megosztott, de csak 39 százalékuk érzi úgy, hogy az érdeklődési körének megfelelő tartalmakkal találkozik a közösségi oldalakon. Vagyis a felhasználóknak lenne igényük diverzifikáltabb tartalmakra, de mégsem kapják meg ezeket. Híroldalak esetében 62 százalékuk érzi úgy, hogy nem az érdeklődési körének megfelelő hírekkel találkozik. Ennek ellenére csak 37 százalékuk keres fel a rendszeresen olvasott portálokon kívül más portálokat is.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a megkérdezettek kevesebb, mint fele gondolja úgy, hogy nem rajta múlik, hogy milyen tartalmak jelennek meg a közösségi oldalakon, holott a filterbuborék mögött álló algoritmusok pont a felhasználók viselkedése alapján ajánlanak további tartalmakat.

Fontos lenne a tudatosság és a nyitottság

A Vodafone ehhez kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésén megszólaló szakértők nagyon fontosnak tartották a tudatosabb internethasználatot. Tari Annamária klinikai szakpszichológus úgy vélte, hogy ez a jelenség olyan, mint amikor a digitális múltunk elkezdi meghatározni a digitális jövőnket. Ahhoz, hogy ez ne így legyen nagyon fontos a nyitottság. Tari Annamária szerint a 21. században "ésszel, kritikai szűrővel, okosan és kíváncsian" kellene élni. Fontos lenne felfigyelni az élmény megélésére, hogy azok belülről irányítottak legyenek és ne a másoknak való megfelelésből fakadjanak. Ahhoz, hogy ne egy kívülről irányított "korunk hősévé" váljanak, a fiatalokat is úgy kellene nevelni, hogy egészséges önértékeléssel rendelkezzenek és higgyenek magukban, a saját véleményüket ne folyton másokéhoz mérjék.

Steigervald Krisztián generációkutató a kutatással kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az idősebbek is fent vannak a közösségi média platformokon. Magyarországon a 65 év felettieknek körülbelül 50 százaléka használja aktívan az internetet, míg a másik 50 százalék nagyon fél tőle, nagyon nehéz rávenni őket a használatra. Viszont a netező 65 év felettiek kétharmada minden nap Facebookozik, 1 százalékuk pedig minden egyéb más felületet használt a járvány előtti időszakban. A koronavírus viszont ezt egy kissé kitágította, hiszen a rokonokkal való kapcsolattartás miatt rákényszerültek a használatra.

Nagyon kicsi egyébként az emberek tudatossága az internethasználattal kapcsolatban - mutatott rá a generációkutató, azonban úgy vélte, hogy a felelősség és tudatosság nem a technológiával kezdődik, hanem a nyitottsággal és az ismeret beszerzésével.

Érdekességként megjegyezte, hogy most a koronavírus-járvány miatt többen használták ugyan a netet, de 40 év fölött mégsem nőtt a bizalom iránta, nem szerették meg jobban az internetet az emberek. Viszont azzal, hogy belekerültek egy olyan helyzetbe, amiben korábban nem voltak - például megtapasztalhatták, hogy akár digitálisan is lehet kapcsolatot tartani -, bizonyos dolgok, például a személyes kapcsolatok szerepe átértékelődött. Steigervald úgy véli, az ilyen helyzet növeli a tudatosságot. Ezért fontos szerinte, hogy van filterbuborék és erről beszéljünk.

Hogyan lehet szabadulni a skatulyákból?

Bár a filterbuborék nem teljesen haszontalan, ahhoz, hogy ne kerüljünk az algoritmusok hálójába és skatulyájába, Révész Balázs megosztott néhány jótanácsot. A szakember szerint a tudatos internethasználat mellett hasznos lehet

  • több különböző böngészőt használni,
  • az algoritmust időnként tőlünk szokatlan kifejezésekkel "összezavarni", például a szokásos nézeteinkkel ellentétes véleményekre, szavakra rákeresni,
  • inkognitó módot használni,
  • a böngészési előzményeket, sütiket rendszeresen törölni bizonyos időszakonként,
  • sütibeállítások módosítani.

Ezekkel a lépésekkel Révész Balázs szerint ha nem is az összeset, de sok "skatulyát" törölni lehet, és így diverzifikált tartalmakhoz is lehet jutni.

HOZZÁSZÓLÁSOK