5 százalék felett az állam az OTP-ben és az FHB-ban

Az FHB-ban a vagyonkezelő már 5 százalék feletti részesedéssel rendelkezik, az OTP-ben pedig részvényre váltható kötvénnyel potenciálisan növelte 5 százalék fölé a súlyát.
NAPI, 2012. december 15. szombat, 11:44
Fotó: Napi.hu

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) részesedése december 11-én átlépte az 5 százalékot az FHB Bankban - közölte a bank szombaton a BÉT honlapján. A tájékoztatás szerint az MNV tulajdonában 4 724 833 darab FHB-részvény van, amely 7,1588 százalékos szavazati jogot biztosít az állam számára.

Szintén a tőzsde honlapján közölték, hogy az MNV OTP-részvényre váltható kötvények vásárlásával potenciálisan 5 százalék fölé növelte részesedését az OTP Bankban. A tájékoztatás szerint a kötvények átváltása esetén megszerezhető szavazati jog 0,4121 százalék. Az MNV a kötvény vásárlás előtt 4,8547 százaléknyi szavazati joggal rendelkezett az OTP-ben a tulajdonában lévő törzsrészvények révén. A kötvények átváltása esetén szavazati joga 5,2668 százalékra nőne.

Az MNV által 2012. december 11-én megvásárolt OTP Opus kötvények lejárat nélküliek, de 2016. október 31-től visszahívhatóak. A kötvények 2011. október 31. és 2016. október 17. között válthatók át részvényre.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

szkiita, 2012.12.15 17:14

Az akkor uralkodó neoliberális forradalom (Thatcher, Reagan) és a szocializmus összeomlásának időszakában érthető, hogy ez a generáció miért szívta őszinte hittel magába egy életre az állam utálatát.
Elfogadták a piaci fundamentalizmus két alaptételét. Először is, hogy a felzárkózó országokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hatszáz éve kapitalizmust működtető, volt gyarmattartó centrum országokra. Semmi különleges politikára, intézményekre nincs szükség, a szűk értelemben vett "közgazdasági logika" mindent megold. Az állam legyen minimális, a piac uralkodó. Másrészt pedig elfogadták és hirdették, hogy a politikai liberalizmus egyenlő a gazdasági liberalizmussal. Ebből adódóan gondolja még mindig a felmorzsolódott liberális tábor önreflexióra nem nyitott része azt, hogy a gazdasági szabadság garantálhatja egyedül a politikai szabadságjogokat.

A piac fundamentalizmus mindkét alaptézise tévesnek bizonyult, ez a globális pénzügyi és gazdasági válság után világosan látható. Az 1973-ban kezdődött neoliberális hullám bukását ma már a globális közgazdasági irodalom is feldolgozta. Az olyan szerzők művei, mint a Nobel-díjas (egykori neolib) Joseph Stiglitz, Paul Krugman, vagy a máshol szintén közismert köpönyeget váltott (egykori neolib) Jeffrey Sachs, vagy Erik S. Reinert, Ha-Joon Chang, Chalmers Johnson, Kenneth Rogoff alig-alig vannak jelen a magyar gazdaságpolitikai közbeszédben, miközben a világ fejlettebb területein meghatározzák azt. Még a hazánkfia Soros György megtéréséről is lemaradtunk, pedig a piacok világhírű ismerője nyomatékosan megírta, hogy jelenleg a piaci fundamentalizmust tartja a Nyílt Társadalom első számú ellenségének.....


...tanuljatok balos-liberálisok....!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2012.12.15 12:05

Újraépül asz MDf-SZDSZ-MASZOP által lerombolt ország....,nem lesz könnyű ,és sokáig tart ....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html