Az elfogadott stratégiának megfelelően a Tőzsde elsődleges célja a piac igényeihez igazodó versenyképes szolgáltatások nyújtása a megtérülési szempontok figyelembe vétele mellett: a fizetőképes kereslet kielégítése az alaptevékenység és egyéb kiegészítő szolgáltatások tekintetében. Az alaptevékenység körébe a szűken vett kereskedési szolgáltatások biztosítása, a kereskedési rendszer működtetése, a részvény, az állampapír illetve a származékos piac üzemeltetése, a transzparens kereskedés feltételeinek biztosítása és a tőzsdei információk értékesítése sorolható. Ezeken a területeken a versenyképesség költséghatékony fenntartása, esetleges javítása a cél. A piacfejlesztés területén a megtérülés alapvetően közvetlenül, az egymással szoros kölcsönhatásban lévő területeken azonban közvetetten vizsgálandó. Stratégiai cél a részvényszekció esetében az új kibocsátók megnyerése ide értve mind a hazai, mind a külföldi kibocsátókat. A belföld esetében olyan társaságok értékpapírjainak bevezetése a feladat, amelyek számára a részvénykibocsátás a legmegfelelőbb eszköz a tőkeinjekcióra. Hosszú távon ezek a cégek jelenthetik a stabil hazai magánbefektetői bázis alapját is. Azokról a részvényekről sem lehet azonban megfeledkezni, amelyek már korábban bevezetésre kerültek, ezért közvetlen stratégiai célnak tekinthető az alacsony likviditású papírok piacának fejlesztése, az aukciós ügylet kiterjesztése, a nemzetközi elszámolási és letétkezelési problémák megoldása és új értékpapírtípusok bevezetése. Az állampapír szekció esetében a BÉT elérte, hogy a piac átláthatóságának legfontosabb letéteményesévé vált. Itt zajlik ugyanis az elsődleges piaci aukció, illetve a másodlagos piacon a primary dealerek árjegyzése is. További fejlesztéseket jelenthet az állampapírok származékos piaci termékkörének bővítése, illetve a standardizált repopiac megteremtése. A származékos piacon mérföldkő az MMTS II. üzembe helyezése, ami jelentősen megnöveli a tőzsde mozgásterét új konstrukciók bevezetésével kapcsolatban. A származékos piacokon elsődleges célnak tekinthető a kisbefektetői bázis megteremtése. Ezt újabb, speciális termékek piacra dobásával lehet a legjobban ösztönözni. A magánbefektetői bázis ugyan a likviditás motorja a belföldi piacon, de a nemzetközi mércével is számottevő piacméret eléréséhez az intézményi befektetők bevonása a kulcskérdés. Ez a befektetői réteg sajátos igényekkel rendelkezik, melyek eltérő kezelést igényelnek, mint a többi befektető igényei. Itt nagyon fontos szerep hárul a szabályozó hatóságokra is, amelyek előírásaikkal illetve kedvezményeikkel ösztönözhetik a hazai intézményi befektetők részvényvásárlásait. A tőzsde céljai között ennek megfelelően a szabályozási rendszer "befektetőbaráttá" válásáért folytatott lobbytevékenység kiemelten szerepel. A piacok közti verseny élesedése mindig előtérbe helyezi a megfelelő marketing szükségességét is. Az új kibocsátók megnyerése, illetve a kisbefektetői bázis szélesítése aktív és célzott marketing tevékenység folytatását követeli meg. A BÉT gazdálkodásának tárgyalásakor központi kérdés a kereskedési rendszer üzemeltetése, karbantartása. Az MMTS II. beindítása után az egész rendszert érintő komoly beruházásokra, fejlesztésekre várhatóan nem kerül sor, a működtetéssel illetve az apróbb javítások elvégzésével kapcsolatban azonban még komoly feladatok hárulnak a tőzsdére. Ezen a területen a szűken értelmezett gazdaságossági megfontolásokat biztonsági szempontokkal kell kiegészítenünk. Illeszkedik a fenti célkitűzéshez a kereskedési rendszer megnyitása a tagok részére. Az MMTS-hez - kapcsolati kiszolgálókon keresztül - történő hozzáférés gyökeresen változtathatja meg a kereskedés és az ügyfélmegbízások menetét a piacon. A kiegészítő tevékenységekkel kapcsolatban a jövedelmezőségi szempontok figyelembe vétele központi jelentőségű. A tőzsdének fel kell mérnie, hogy gazdálkodását milyen területekre érdemes kiterjesztenie, azaz maradjon-e a szűkebben értelmezett "core competence-hez" kapcsolódó szolgáltatások üzletszerű végzésénél, vagy csak a profitabilitási feltételeket szem előtt tartva végezzen egyébb vállalkozási tevékenységet is. A kiegészítő tevékenységek között jelentkezik elsősorban az információszolgáltatás, valamint az informatikai szolgáltatások, de itt kell megemlíteni az Internet adta lehetőségek további kiaknázását is. A szabályozási környezet várható változásának hatására, illetve belső indíttatásból is hamarosan sor kerül a Tőzsde rt-vé alakulására. A tagság és a tulajdonosok különválásának eredményeként a tagság ügyféllé válik, a tulajdonosi érdekek erőteljesebbé válnak. A jövő tőzsdéje egyértelműen üzleti alapon, versenykörnyezetben működő szolgáltató intézmény, amelynek szervezeti formája részvénytársaság. Célja így nem más, mint a részvényesi érték emelése a társasági jövedelem növelése által, amit a piac fizetőképes keresletének magas színvonalú kielégítésével ér el. A tőzsde számára a transzparens, átlátható kereskedés biztosítása üzleti érdek, ami a Felügyelet számára is létszükséglet, hiszen a tőkepiaci szereplők közül e két szerv a leginkább érdekelt az átlátható piaci viszonyok megteremtésében. A közös célok miatt a két intézmény közötti együttműködés igen fontos. A hatékony kooperáció alapfeltétele a feladatok és hatáskörök pontos meghatározása, valamint az esetleges közös fellépés kereteinek definiálása. A feladatmegosztás eddigi gyakorlatának megfelelően a Tőzsde továbbra is a létrehozott kockázatközösség érdekében tevékenykedik, és végez ellenőrzési feladatokat. A BÉT egy erősen szabályozott piacon működik, melynek előnyeit és hátrányait is élvezi. Az EU csatlakozás közeledtével a jogszabályi környezet fokozatosan átalakul, cseppet sem mellékes azonban, hogy a liberalizációs lépések milyen sorrendben követik egymást. Fontos, hogy a piac számára legelőnyösebb reformok a szabályalkotóknál is prioritást élvezzenek. Ugyanakkor az egyéb területeken is törekszik a Tőzsde a befektetéseket ösztönző lépések megtételére, így az adójogszabályok versenysemlegességet biztosító, OECD konform megváltoztatására, a tőzsdei bevezetések támogatására, az intézményi befektetőkre vonatkozó befektetési szabályok reformjára. A megfelelő elszámolási rendszer léte nem szerepel első helyen a likviditást gerjesztő tényezők között, de annak hiánya egyértelműen negatívan hat a piac fejlődésére. Ugyanígy a korlátozó elszámolási szabályok akadályozhatják a piac terjeszkedését. A részvénypiacon a KELER olyan multilaterális nettósítást alkalmaz, mely mögött a piaci szereplők által felállított és működtetett kollektív garanciarendszer áll, ami jelenleg megfelel a fejlett piaci normáknak, a jövőre nézve azonban változások prognosztizálhatók e téren. A partnerkockázat minél nagyobb mértékű csökkentése érdekében terjed az ún. central counterparty az azonnali piacon is, ami eddig csak a derivatív piacokra volt jellemző. Ennek működtetése jóval tőkeigényesebb, mint a hagyományos kockázatközösségen alapuló rendszer, ezért itt a kisebb elszámolóházak jelentős versenyhátrányba kerülhetnek a nagyobbakkal szemben. A hazai elszámolási rendszer fejlesztéseiben a hatékonyabb, gyorsabb működést tűzte ki célul, ezt a célt szolgálja a dematerializáció illetve az elszámolási ciklus csökkentésére tett erőfeszítések. A jövő szempontjából fontos, hogy a KELER bekapcsolódjon a nemzetközi vérkeringésbe és minél gördülékenyebbé tegye a cross-border tranzakciók elszámolását. A nemzetközi tendenciákat követve a Tőzsde figyelemmel kíséri a világ tőkepiacain illetve az Európai Unió tőzsdéinek körében bekövetkező változásokat és folyamatokat. A BÉT jelenleg nem készül azonnali fúzióra, sokkal inkább célja azoknak a strukturális és szabályozási változtatásoknak a megvalósítása, amelyek lehetővé teszik, hogy felkészüljön az uniós csatlakozás során jelentkező kihívásokra. Emellett a BÉT törekszik a regionális együttműködés kialakítására és erősítésére is.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!