A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

A Mark Möbius nevével fémjelzett Templeton Eastern Europe Fund portfóliójában kissé csökkent Magyarország súlya, de még mindig jóval az irányadó indexben (benchmark) képviselt arány felett van − derül ki az alap havi jelentéseiből. Április végén 10,8, június végén pedig 9,5 százalékunk volt, pedig az irányadó MSCI Eerging Markets Europe indexben csak 3,9 százalékot képviselünk.

Eközben az alap negyedik legnagyobb befektetésének számító OTP súlya 5,9-ről 6,3 százalékra emelkedett, pedig az árfolyama hat százalékkal, 6349-ről 5965 forintra esett vissza az időszak során, az euró ára pedig alig mozdult el. (Az alap tőkéje ugyanakkor 920 millió euróról 800-ra mérséklődött.) Mindez azt jelenti, hogy az alap biztosan adott el magyar részvényeket, de OTP-csomagját nem bántotta, talán még vett is hozzá valamennyit. A Templeton egyébként Oroszországot és Lengyelországot feltűnően alulsúlyozza a többi hasonló alaphoz és az indexhez képest egyaránt, Törökországot és Ausztriát pedig eléggé felül.

Az 1,86 milliárd eurós nettó eszközértékű Baring Eastern Europe Fund havi jelentése szerint csökkentette hazánk súlyát, május végén ugyanis még 4,9 százalékát, június végén már csak 3,5 százalékát tartotta vagyonának magyar részvényekben. A legnagyobb befektetések tízes listáján az OTP már csak az utolsó helyet tudta megcsípni, pedig egy hónappal korábban még a hatodik volt.

A tiszteletet parancsoló méretű, 2,3 milliárd eurós Blackrock Emerging Europe országonkénti összetétele keveset változott április vége és június vége között, a magyar papírok súlya szerényen, 7,3 százalékról 7,6 százalékra ment fel. Az OTP súlya változatlan maradt, 4,9 százalék, ám ezzel a hatodik helyről feljött a negyedikre. Lényegesen csökkent ugyanis az orosz Lukoil papírjainak aránya, a cseh CEZ pedig el is tűnt a legnagyobb tíz papír listájáról. A Blackrock konstrukciója egyébként 55 százalékban tart orosz részvényeket − az említett irányadó indexben ezek majdnem 64 százalékot képviselnek −, más országokat viszont felülsúlyoz. Sőt kazah, ukrán papírokat és készpénzt is tart, amelyek egyáltalán nem szerepelnek az indexben.

A 900 millió euróhoz közeli nagyságú Pioneer Funds − Emerging Europe and Mediterranean Equity óvatos volt a magyar részvényekkel, vagyonának csupán 1,2 százalékát helyezte el bennük. Igaz, általában véve is óvatosnak tűnt, ugyanis kilencszázaléknyi készpénzen ült, miközben a többi alapnál két-három százalék volt a legtöbb, ami előfordult. A Pioneer tíz legnagyobb befektetése közül kilenc orosz és egy lengyel papír volt. A Deka-Convergence Aktienfonds Osteuropa is alulsúlyozott minket, 2,2 százaléknyi magyar részvényt tartott június végén.

Kellemes meglepetést okozhat a közepes nagyságú, 450-500 millió euró között mozgó Schroder International Selection Fund Emerging Europe az interneten reá keresőknek annyiban, hogy egyes dokumentumai magyarul is elérhetők. Hazai részvényekben pénze 5,7 százalékát tartotta, ami enyhe felülsúlyozás a benchmarkhoz képest. Egy másik híres alapkezelő, a Pictet valamivel 400 millió euró feletti kelet-európai alapja pedig 3,5 százalékos aránnyal kissé alulsúlyozott. (E két konstrukciónak kissé eltér a benchmarkja.)

A JPMorgan Funds − Eastern Europe Equity sem április végén, sem június végén nem látott fantáziát Magyarországban, súlyunk mindkét esetben kereken nulla volt, miközben semelyik másik ország nem érdemelte ki ezt a megtiszteltetést. Az alap egyébként főleg Oroszországot és Törökországot preferálta, de itt is voltak kazah és ukrán befektetések.

A WestLB Me Co Fd Eastern Europe jelzésű alapnál csak az öt legnagyobb súlyú országot mutatják ki a havi jelentésben, Oroszország 40 és Törökország 29 százalékkal itt is elviszi a pálmát, majd ezután Kazahsztán nyolc, Csehország hat és Ciprus 3,5 százalékos súllyal következik. Így a magyar papírok, ha vannak egyáltalán a portfólióban, a ciprusinál kisebb arányban kell legyenek. De a legnagyobb tíz részvénybefektetés között sem vagyunk ott, ott is az orosz és török bankok és energiacégek dominálnak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!