Jó pár milliárd forintnyi olyan kötvény van a piacon, amelyek kamata magas, ha a forint nem erősödik és nem gyengül számottevően, és nulla, ha mégis. Ezek kifizetéseit a jelenlegi árfolyam még nem befolyásolja. A Napi Gazdaság cikke. A 243 forint környékére eső euróár és a néhány elemző által már emlegetett, 240 alatti előrejelzések hallatán bizonyára sok hazai kisbefektetőnek melege lett, leginkább azon tízmilliárd forintos nagyságrendű kötvényportfólió tulajdonosainak, amelynél a kamatot a forint/euró árfolyamhoz kötötték. Ezek az indexált kötvénynek is nevezett papírok úgy működnek, hogy általában az első fél évre vagy egy évre - a kibocsátáskori kamatviszonyokhoz képest - viszonylag magas, évi 8-10 százalékos kamatot fizetnek, majd a további időszakokra csak akkor marad meg ez a kamat, ha az euróár az adott időszak során nem lép ki egy bizonyos sávból. A sáv alsó széle az általunk ismert papíroknál minden esetben 240 forint alatt van, a felső általában 270-280 forint közötti. A mostani forinterősödés tehát még egyik kötvény kamatát sem befolyásolhatta. Két papírnál egyébként nem sáv van, hanem plafon, akkor jár a magas kamat, ha az euró nem drágul egy bizonyos szint fölé (lásd táblázatunkat), ez a veszély persze jelenleg igencsak távolinak tűnik. Pánikra egyébként azért sincsen ok, mert a legtöbb papír kamatát napi pontossággal számolják, tehát azokra a napokra jár kamat, amelyeken az árfolyam nem lóg ki az említett sávokból, a többire nem. Így egy időleges, pár napos vagy hetes kilengésnek csekély következménye lenne, csak a huzamosabb kilógás csökkentené komolyabban a kifizetéseket. Ez alól kivétel a CIB papírja, ahol ha csak egy napon is kilóg az árfolyam a sávból, akkor az adott félév teljes kamata (5 százalék) ugrik. A befektetők egyébként az indexált papíroknál azért is kockáztatnak viszonylag keveset, mert az első félévre vagy évre fixen megkapják vagy megkapták a maximális kamatot, így ha a futamidő hátralevő részében egy fillért sem kapnának, akkor is évi 3-3,5 százalékos hozamot érnének el. Az OTP két papírja annyiban kilóg a sorból, hogy a kamat nemcsak az euróárfolyam függvénye, hanem a hat hónapos Bubor (budapesti bankközi hitelkamatláb-index) értékének is. Azokon a napokon, amikor a Bubor nem marad 5 és 8, illetve 5 és 8,5 százalék között (sorrendben 2010/A, illetve 2011/A kötvények), vagy az euró lóg ki a sávból, nem jár kamat. A múlt hét végén 8,7 százalék körül volt a hat hónapos Bubor, tehát egy feltétel már nem teljesült. A kötvénytulajdonosok szerencséjükre azonban még mindkét esetben az első éven belül vannak, amikor fix a kamat, még nem függ semmitől. Arra, hogy az így működő konstrukciókkal azért tényleg lehet pénzt (kamatot) veszíteni, azért van már példa. A 2005 végén indult és 2007 végén lejárt MKB Euroforint nevű befektetési alap nagyon hasonlóan működött, ott akkor ugrott az alap hozamprémiuma, ha két év alatt csak egyetlen napon is kilógott az euró a 240,5-280 forintos sávból. Mivel 2006 nyarán a forint eléggé gyengécske volt, az euró néhány napig 280-285 forint között járt, a befektetők kénytelenek voltak a minimális, évi 3 százalékos hozammal megelégedni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!