Egyszerű, kéziszámológéppel is elvégezhető számítások azt mutatják, hogy több éves perspektívából szemlélve még bőven lenne hová gyengülnie a forintnak. A forint viszonylag stabil árfolyamát kisebb részt a magyar gazdaság javuló teljesítéményének (az uniós átlagnál nagyobb GDP-növekedés állítólag ezt mutatta), de valljuk be őszintén, inkább a magas forintkamatoknak volt köszönhető. S valóban, aki Magyarországra hozta pénzét, az 8 éve masszív nyereséget zsebelhetett be ahhoz képest, mintha mondjuk euróban kamatoztatta volna.

Egy egyszerű, külföldön munkát vállaló magyar számára, aki euróban kapta a fizetését, eddig kifizetődő volt azt forintra váltania, és magyar állampapírt vásárolnia rajta. Egy eurót ha valaki 2000 januárjában forintra váltott, s 12 hónapos diszkonkincstárjegybe tette ezután minden január elsején az eredetileg akkor megkapott 255,4 forintot és hozamait, az idén év elejére már 553 forinttal szemezhetett számláján. Ha pénzét inkább euróban hagyta és egyéves lejáratú német állampapírt vett belőle, akkor az eredeti összeg mindössze 33 eurócenttel hízott volna, azaz most 1 euró 33 centen csücsülne.

A példában szereplő megtakarító ez alapján egészen addig nyerőben lenne 9 évvel ezeleőtt befektetett eurójával, amíg 415 forint fölé nem emelkedne az euró árfolyama, ami azért elég aggasztó. A 300 forint körüli szintek több befektetőnek is fájdalmas szintet jelenthetnek. Egy 2005 január elsején magyar állampapírt vásárló befektető például már 290 forint feletti árfolyamnál is bukóba került, s egy az EU csatlakozásunkkor pénzét idehozó külföldinek a jelenlegi, 300 forint körüli szintek jelentik azt, hogy még éppen nem bukik forintbefektetésén.

Persze ezen nincs mit csodálkozni, hiszen nincs ingyenebéd. A magas forintkamatokhoz képest alacsonyabb kamatokon felvett euró és svájci frank hitelek magasabb kockázata az árfolyamban volt, ezt tudta mindenki, csak nem szerette.

(A fenti számítás természetesen nélkülöz minden tudományos alapot, csupán egyszerű matematika.)
Forint befektetés hozama



euró befektetés hozama


Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!